“Kísérletezzünk és ne ötleteljünk!” – ez volt az innovációs guru, Nick Sohnemann üzenete a minap megrendezett Fintech 2017 konferencián. Ha a bankok meg akarják érteni a mama-hotel lakók digitális igényeit, akkor be kell szerezniük a legújabb smart gadget-eket és kísérletezniük azokkal. Ha pedig a jövő technológiáit és új jelenségeit szeretnék megérteni, akkor arra jó kísérlet lesz “A fintechen túl“.

 

Mi történik, ha fél napra összezársz pár hazai digitális bankvezért, egy rakat pénzügyi szakértőt, egy jövőkutatót, egy matematikusból lett pszichológust és pár kreatív marketingest egy menő belvárosi klubba? Féktelen LSD túra. Ne próbáld ki otthon! Ott voltunk a Fintech2017 konferencián.

 

Piros kapszula és fintech látomások

„Ami ma még gumiszobába való kijelentés, az holnap már mindenki által érzékelt valóság.”

Lemák Gábor lenyelte azt a bizonyos piros pirulát, és megosztotta velünk látomásait.

„Fintechről beszélni pár éve még eretnekségnek számított, körülbelül annyira, mint amennyire idegenül hatottak a kilencvenes évek végén Bill Gates gondolatai.”

A digitális idegrendszer azóta nem csak a cégek és az ügyfelek kapcsolatát, hanem az alkalmazottak szerepét és a munkafolyamatokat is megváltoztatta. Gábor figyelmeztet: az új technológiák fényében folyamatosan újra kell definiálnunk a termékeket és a szolgáltatásokat.

„Ott a zeneipar és a kazetta vagy a filmek és a vhs esete. Olyan iparágak tűntek el, amikben mi még felnőttünk, de amiket a gyerekeink már nem is ismernek.”

2020-ra Magyarországon már 1 millió digitális felhasználó igényeihez kell majd alkalmazkodniuk a bankoknak. Nemzetközi viszonylatban hódít a blockchain, az EU-ban több tucat P2P lending és száznál is több crowdfunding platform működik. Napjainkra már nem csak a kockázati tőkebefektetők serkentik a fintech fejlődését, de a szabályozó is. Nem muszáj csinálni, lehet csak nézni és másolni, de akár fintechet venni is. Jó példákat pedig látunk itthon is (pl. MKB Fintechlab).

A jövő inkább biztató, de aki még mindig arra vár, hogy kiderüljön, lufi-e a fintech, annak jöhet még apokalipszis.

 

Pirula helyett cukorka és “Ne ötleteljünk, kísérletezzünk!”

Nick Sohnemann, a FUTURECANDY alapítója és igazgatója nem csupán mesélt róla, de meg is mutatta egy szokványos napunkat a jövőből. Reggelire nem kenjük a kenyeret, hanem 3D-ben nyomtatjuk, a hűtőnk táplálkozási tanácsot ad, és elintézi a bevásárlást.

Nem kell stresszelnünk, hogy a dugó miatt beérünk-e a 9 órás meetingre, hiszen elég ha virtuálisan átsétálunk a hálóból a chatszobába. Robot asszisztenseink megválaszolják furcsa kérdéseinket és teljesítik még furcsább kéréseinket, őrzik az álmunkat, törődnek lelki egészségünkkel. És ez a jövő részben már itt is van!

Alexát bárki rendelhet maga mellé otthonra, egy VR szemüveggel lehet belőlünk szuperhős, családi házunkból pedig okos otthon. Ez a már-már kaffkai átalakulás pedig nem kerüli el a pénzügyeinket sem!

A digitális asszisztensek elintézik átutalásainkat, hitelképességünket robotok vizsgálják, a szerződést pedig lassan már senki nem fogja kinyomtatni. Aki már mindezek gondolatától is úgy érzi magát mint ez a kedves nagymami a Tesla önvezető autójában, az jobb ha a cukorka mellé bevesz egy nyugtatót is, mielőtt befizet a FUTURECANDY-nél egy jövőutazásra a Szilícium-völgybe. De ami a legfontosabb: “Ne ötleteljünk, kísérletezzünk!”

 

Drog, netfüggőség, depresszió?

A biológiai darwinizmus szerint mindezek a kőkorszaki agyunk rossz válaszai az információs forradalomra. De aki optimista, az Mérő László szerint inkább hisz az egyetemes darwinizmusban, miszerint

„már a kőkorszaki szaki is olyan aggyal rendelkezett, ami alkalmas az információs társadalomra, csak épp most kezdjük látni, hogy mire is tudjuk azt használni”.

Felfedezés közben pedig azért nem árt az óvatosság, mert az internet alacsony küszöbét átlépve olyan világba érkezünk, ahol nem szabad mindent elhinnünk, amit látunk, például a Wikipédián.

A „jövő ügyfelei” már tudják, hogy az információ érték, de kritikusan kell azt fogadni. Az elődökkel ellentétben nem lázadnak, helyette magas szinten tolerálnak, mama-hotelben tanyáznak, és nem rettennek vissza a hibázás lehetőségétől. Érteni viszont csak akkor fognak minket, ha előbb mi is megértjük őket.

 

Jönnek a robotok?

Kömlődi Ferenc jövőkutató szerint Hollywood nem tesz jót a mesterséges intelligencia megítélésének.

„Azon gondolkodni, hogy mi lesz majd, ha a mesterséges intelligencia szuperintelligenciává alakul olyan, mintha a Mars esetleges túlnépesedési kérdéseire keresnénk a választ.”

Kömlődi Ferenc arra biztat, hogy inkább higgyünk az ember-gép partnerkapcsolatban, mint féljünk tőle!

A robotok a pénzügyi szektorban is komoly változásokat hozhatnak, bár Becker György marketing szakértő szerint a bankoknak „anya” és „apa” szerepet is kell vállalniuk az ügyfelek felé, és ennek feltétele a személyes kapcsolat. A robotokra tehát nem lehet alapozni, de hogy be kell engedni őket az ajtón, az egészen biztos.

Aki pedig kipróbálná, de híján van az időnek, pénznek és a fejlesztési kapacitásnak, annak az Extreme Net LAB hozza el a weboldalba és a közösségi platformokba illeszthető chatbotot. Józsa Ferenc azt javasolja, hogy inkább a tartalomra szánjuk rá az időt és az energiát, ha motor kell, akkor válasszuk a gyorsan testreszabható dobozost!