A bankok és a biztosítók a mesterséges intelligencia alapú FinTech és LegalTech megoldások együttes alkalmazásával nem csak növelhetik az árbevételüket, de hatékonyabban készülhetnek fel a jövőre alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kihívásaira is.
A Fin(Legal)Tech kifejezést Daniel M. Katz (Chicago-Kent College of Law) professzor alkotta meg, hogy szemléltesse: a pénzügyi szférában és a jog számos területén ugyanazok a gazdasági szempontok érvényesülnek és az innováció is ugyanabba az irányba mutat. Kockázatok feltárása, beárazása és kezelése történik a jog bizonyos területein is, nem titkolt gazdasági haszon érdekében. Az innovációban is közös a cél: egyszerűvé, könnyen kezelhetővé tenni az egyre bonyolódó üzleti folyamatokat jogi és pénzügyi tekintetben egyaránt. Vagyis a FinTech és a NewLaw jóbarátok lettek.
A forradalmi gondolkodású Dan Katz (aki valóban megkapta a “Legal Rebel” elismerést az Amerikai Ügyvédi Kamarától) a FinTech jelenséget két aspektusában ragadja meg. Szerinte a FinTech egyrészt segít felbecsülni (beárazni) a pénzügyi szektorban egyre érdekesebbé váló üzleti kockázatokat, másrészt segít eltávolítani az üzleti-gazdasági folyamatokból a mára értelmetlenné és fölöslegessé vált, nem ügyfélközpontú vagy felhasználóbarát elemeket. A jogi folyamatok innovációjában pedig ugyanezt a kettős jelenséget (kockázatok beárazása és zavaró tényezők kisöprése) viszi végig a NewLaw a jogi szolgáltatásokat megújító ötletek és a technológia (LegalTech) segítségével.
Fin(Legal)Tech a pénzügyi szektorban
A Fin(Legal)Tech kifejezés azért is szerencsés szóképzés, mert rávilágít a FinTech által érintett hagyományos szereplők (bankok, biztosítótársaságok) különleges iránymutató szerepére a jogi folyamatok innovációjában is. A jogi munka újragondolásában két LegalTech megoldás jutott eddig kiemelt szerephez: iratszerkesztés automatizálás és mesterséges intelligencia alkalmazása (az InvestCEE-nél főleg ez utóbbival dolgozunk). A bankok és biztosítók számára a digitalizált iratsablonok ma egyáltalán nem jelentenek újdonságot – hiszen ők az automatizált dokumentumszerkesztés úttörői. Noha a mesterséges intelligencia már az 1950-es évek óta jelen van a bankszektorban, a benne rejlő hatékony megoldások gyakorlatba ültetése és alkalmazása épp most zajlik. A bankok – az őket érintő jogi területeken – ebben is élen járhatnak.
Ezt támasztja alá a Narrative Science 2016-os kutatása is (The Rise of AI in Financial Services), amely kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia alapú kognitív rendszerek széleskörű elterjedésében a bankszektor – illetve a kiskereskedelem – játszik majd elsődleges szerepet. Ebből következik, hogy az új technológiák alkalmazásából származó bevételeket is jó eséllyel ez a két iparág fölözi majd le. Márpedig – a technológiának köszönhetően – az anyagi haszon igen jelentős lehet.
Az IDC tavaly októberi piackutatása szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásából származó világszintű bevételek (amelyek tavaly még nem érték el a 8 milliárd USD-t), 2020-ra várhatóan meghaladják a 47 milliárd dollárt. Ne feledjük: 2020 csak három év távlata. Jogi területen pedig a mesterséges intelligencia már hétköznapi valóságnak számít. Ezek alapján úgy tűnik, elsősorban a bankoknak és biztosítótársaságoknak érdemes mesterséges intellegencia alapú megoldásokba fektetni.
Miért fontos a Fin(Legal)Tech a bankok és biztosítók számára?
Elsősorban azért, mert a FinTech és LegalTech megoldások ötvözésével – ha mesterséges intelligencia alapú kognitív rendszereket tudnak sikeresen gyakorlatba ültetni – jelentős anyagi haszonra tehetnek szert a következő években. Ez származhat egyrészt új, FinTech alapú banki szolgáltatásokból, másrészt a jogi folyamatok LegalTech alapú innovációjával elért hatékonyabb működésből, azaz hagyományos jogi költségeket érintő megtakarításokból.
A mesterséges intelligencia alapú LegalTech megoldások azért hozhatnak látványos eredményeket a pénzügyi szektorban, mert a bankok és biztosítók nagy kiterjedésű jogi adathalmazokkal rendelkeznek. A rengeteg okiratban rejlő személyes és üzleti szempontból releváns egyéb adat hatékony feldolgozása, jogszerű kezelése (különösen a GDPR tükrében) nagy kihívást jelent a számukra.
LegalTech nélkül, pusztán emberi munkaerővel megbírkózni ezzel a feladattal nemcsak nagyon idő- és költségigényes, hanem komolyan kell számolni az emberi hibafaktorral is. A GDPR ráadásul a bírságok mértékével (akár 20 millió euró) és a közeledő határidővel (2018. május 25.) is gyors, hatékony és pontos adatáttekintésre kényszeríti a bankszektort is (további hasznos tudnivalókat és LegalTech tippeket ebben a GDPR brosúrában foglaltunk össze).
A gépi tanulással okosodó LegalTech szoftverek számára azonban a banki adathalmazok ideális munkaközeget jelentenek (minél több információ áll rendelkezésre, annál gyorsabban és hatékonyabban tanulnak meg releváns adatokat felismerni) és nem fásulnak bele a GDPR audit egyhangúságába.
Szezám tárulj!
A pénzügyi szolgáltatóknak azonban nemcsak a GDPR miatt érdemes jobban átlátni és strukturálni a jogi irathalmazaikat. Ezek az irattárak ma még olyan elzárt adatbázisok, amiknek érdemi tartalmához (például valamely szerződés egy-egy konkrét rendelkezéshez) hozzáférni – hagyományos jogi osztályokon – csak manuálisan, alapos kutatómunkával lehet. A LegalTech olyan kulcsot adhat a jogászok és döntéshozók kezébe, amely a jogi adathalmazokat megnyitja az üzleti intelligencia és hosszútávú innovatív projektek számára – itt foglaltuk össze az ezzel kapcsolatos további ötleteinket (például azt is, hogy a LegalTech hogyan lehet fontos blockchain szempontból).
Összeségében tehát a Fin(Legal)Tech a bankszektor számára azt jelenti, hogy a jogi folyamatok innovációjával is érdemes lehet kiegészíteni a pénzügyi szolgáltatások újragondolását. A mesterséges intelligencia alapú FinTech és LegalTech megoldások együttes alkalmazásával a bankok és biztosítók nagyobb szeletet vághatnak maguknak a kognitív rendszerek bevezetéséből várható árbevételekből.
Kapcsolódó cikkek: