2024 a hazai pénzügyi szektorban az innováció és szabályozás éve volt, lendületet adva a piac fejlődésének. A qvik gyorsfizetési rendszer bevezetése és a Digitális Állampolgárság Program elindítása nemcsak a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődési ütemét gyorsíthatja, de emeli azok színvonalát is. Mindeközben az EU mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) és a DORA szabályozás jelentős kihívások elé állította az iparági szereplőket.

Cikkünkben bemutatjuk az év legfontosabb mérföldköveit, innovációit és azokat a szabályozói változásokat, amelyek meghatározó szerepet játszottak a hazai digitális pénzügyi ökoszisztéma formálásában.

A qvik bevezetése a hazai fizetési piac további erősödését hozhatja

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember 2-án sajtótájékoztatón mutatta be a qviket, az új hazai digitális fizetési megoldást, amely a magyar fizetési piac megerősítésében kaphat kiemelt szerepet. Az eseményen az MNB a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a qvik-elfogadó szolgáltatásokat elsőként bevezető OTP Bankkal és Raiffeisen Bankkal közösen ismertette az innováció részleteit, kiemelve a rendszer biztonságát és versenyképességét.

Az MNB és a GIRO közös fejlesztésében megvalósult qvik fizetési megoldások bevezetésével a komplex fizetési ökoszisztéma kiépítésének újabb fázisa valósult meg idén.

„A versenyképességre komoly hatással van az, hogy egy gazdaságban milyen szerepet töltenek be a digitális fizetések.”

– hangsúlyozta Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón, a qvik jelentősségére reflektálva.

A rendszer nemcsak gyors és könnyen használható, hanem különösen kedvező feltételeket is kínál: az Országgyűlés rendelkezése alapján a bankok nem számíthatnak fel díjat az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások használatáért, ráadásul ezek a tranzakciók mentesek a tranzakciós illetéktől, így teljesen ingyenesek a fogyasztók számára.

Elindult a DÁP!

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alapjaiban formálja át az állam és polgárai közötti digitális kapcsolattartást, miközben új lehetőségeket teremt a pénzügyi szektor számára is. A DÁP mobilalkalmazás májusban vált elérhetővé, első funkciói pedig szeptember 1-jén debütáltak, köztük az egyik legfontosabb újdonság, az eAzonosítás.

Az év előrehaladtával a pénzügyi szolgáltatók számára egyre sürgetőbbé vált a DÁP törvény által támasztott kihívásokra való felkészülés.

A program bevezetésének egyik kulcsfontosságú eleme a piaci nyitás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatok a DÁP által kínált funkciókat saját szolgáltatásaikba integrálják.

A pénzügyi és biztosítási piac szereplői számára azonban a DÁP eAzonosítás biztosítása nemcsak lehetőség, hanem törvényi kötelezettség is lesz: 2025 III. negyedévétől minden ügyfél számára biztosítaniuk kell a távoli ügyintézés – például online hitelfelvétel vagy életbiztosításkötés – során a DÁP mobilalkalmazásán keresztüli azonosítást.

Az IdomSoft aktívan dolgozik továbbá a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás keretein, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók az állampolgárok engedélyével hozzáférjenek bizonyos állami nyilvántartásokban szereplő adatokhoz – ez a megoldás pedig egy régóta várt újítást jelent majd a piaci szereplők számára.

A FinTechZone és a Comnica közös webinársorozatának célja, hogy a DÁP, az ügyfélazonosítás és az e-aláírás kérdéseiben a legilletékesebb szakértőket szólaltassa meg, és megbízható információval lássa el a szektort. A nagy érdeklődésre való tekintettel a webinárium-sorozat 2025-ben is folytatódik, ahol a szektort leginkább foglalkoztató kérdésekre keressük a kézzelfogható válaszokat, gyakorlati megoldásokat.

Az AI Act új kihívásokat hozott

Az Európai Parlament és a Tanács 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról (AI Act) 2024. július 12-én jelent meg az EU Hivatalos Lapjában és 2024. augusztus 1. napján hatályba lépett.

A rendelet jelentős hatással lesz az EU-ban mesterséges intelligencia (MI)-rendszereket fejlesztő, használó, forgalmazó és importáló szervezetekre.

Az AI Act szakaszosan léptet életbe meghatározott követelményeket, így a teljes megfelelés eléréséhez több szakaszban kell alkalmazni a szabályokat. Horváth Katalin, a CMS Budapest kereskedelmi jogi csoportjának partnere az alábbi cikkünkben részletesen ismerteti az AI Act kapcsán a legfontosabb dátumokat és pilléreket.

DORA rendelet: új elemek a szigorú magyar szabályozásban

A DORA rendelet 2024-ben is kiemelt figyelmet kapott a pénzügyi szektor szakemberei körében. Júniusban Biró Gabriella IT biztonsági szakértőt kérdeztük a szabályozás által hozott változásokról, különös tekintettel a kockázatkezelési stratégiák módosulására, az incidensjelentési kötelezettségek bővítésére, valamint az IKT-szolgáltatókra vonatkozó új előírásokra.

A DORA egyik legfontosabb újítása, hogy az IT biztonsági kockázatelemzést évente kell elvégezni, míg korábban a 42/2015. (III.12) Korm. rendelet alapján erre kétévente volt szükség. Mivel a kockázatelemzés minden védelmi intézkedés alapját képezi, ennek a feladatnak a fokozott gyakorisága jelentős figyelmet és az intézmények részéről várhatóan plusz erőforrásokat igényel.

Reflektorfényben a kiberbűnözők

Az év egyik legnagyobb visszhangot kiváltó híre a Pepco Csoport bejelentése volt, miszerint magyarországi üzletágukat egy jelentős, 6 milliárd forintot (15,5 millió eurót) meghaladó összértékű adathalász támadás érte.

Manapság már nem csak a legkiszolgáltatottabb állampolgárok kerülhetnek veszélybe: a bűnözők olyan kifinomult technikákat alkalmaznak, hogy szinte bárki áldozatául eshet online csalásoknak vagy bűncselekményeknek.

Az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, az MNB-vel és a Magyar Bankszövetséggel együttműködve egy új törvénycsomagot terjesztettek a Parlament elé, amely komoly előrelépést jelenthet az online bűnelkövetők elleni küzdelemben.

Az Országgyűlés 2024. április 30-án fogadta el a törvényt, amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és új bejelentési, valamint zárolási eljárásokat vezet be a visszaélésekkel érintett összegek visszaszerzése érdekében. Az új szabályozás célja, hogy javítsa a pénzügyi szektor szereplői közötti információáramlást, elősegítve a pénzek nyomon követését és befagyasztását.

,,2020 első negyedévében 113 ilyen bűncselekmény volt és 422 millió forintot csaltak ki a bűnözők, 2023 negyedik negyedévében már 3737 ilyen eset volt és 5,3 milliárd forint volt csak egy negyedévben az elkövetett bűncselekményekkel okozott kár.”

– nyilatkozta Tuzson Bence miniszter.

Idén májusban a Magyar Bankszövetség a KiberPajzs Program részeként egy szakmai ajánlást dolgozott ki, amelyben szakmai partnerekként az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Központja, az MNB és az Országos Rendőr-főkapitányság is közreműködött.

A KiberPajzs Program keretében kidolgozott ajánlás célja, hogy segítséget nyújtson a banki ügyfélszolgálatok számára az online pénzügyi visszaélések áldozataival történő szakszerű és hatékony kommunikációban. Az elkészült szakmai anyag bemutatja az online pénzügyi visszaélések bejelentésének folyamatát, és javaslatokat ad az ügyfélszolgálati kommunikáció alapelveire.

Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.