Hogyan fizetünk szeptember 14. után az interneten keresztül? Hogyan kell majd belépnünk az internet bankba? Mi történik az 5.000 forint alatti érintéses fizetések esetén? Mi az a nyílt bankolás? Közeleg 2019. szeptember 14., a Második Pénzforgalmi Irányelv (PSD2) teljeskörű életbe lépésének határideje. Megnéztük, melyik bank, hogyan magyarázza el ügyfeleinek, mi fog történni 2019. szeptember 14. után.
Válogatásunk az alábbi bankok weboldalairól: OTP Bank, Erste Bank, K&H Bank, Raiffeisen Bank, Unicredit Bank, MKB Bank, Budapest Bank és Sberbank. Nyilvános tájékoztatást az alábbi három két bank esetén nem találtunk [a weboldalon]: Takarék Kereskedelmi Bank, CIB Bank és Sberbank.
Update [2019.09.05.]: A Sberbank ügynöksége a nap folyamán jelezte, hogy a mai napon került fel a tájékoztatójuk a témában a honlapjukra. Az új információ tükrében frissítettük a cikket.
Az 5 legfontosabb dolog, amit tudnod érdemes (a bankok megfogalmazásában)
- Az interneten keresztüli vásárlások esetén: a fizetés kizárólag a banknál regisztrált mobiltelefonszámra érkező, sms-ben kapott internetes biztonsági kód megadásával – ún. erős ügyfél-hitelesítés keretében – hajtható végre. Akinek nincs a bankjánál regisztrálva a mobiltelefonszáma, az 2019. szeptember 14-ét követően a telefonszám pótlása nélkül nem tud az interneten vásárolni.
- Az internetbankba való belépés esetén: a jogszabály szerint mindenkinek, aki eddig csak jelszóval lépett be az internetbanki szolgáltatás felületére, a jövőben ezt egy plusz megerősítéssel – ún. erős ügyfél-hitelesítés keretében – teheti meg. Ez történhet mobilbank szolgáltatáson keresztül, vagy sms szolgáltatással.
- Az 5.000 forint alatti érintéses fizetések esetén: az egyérintéses fizetések (contactless) során összeghatártól függetlenül minden egymást követő ötödik vásárlás után a terminál (POS) PIN-kódos azonosítást kér az ún. erős ügyfél-hitelesítés kötelezettsége miatt. Abban az esetben, ha az egymást követő PIN nélküli érintéses fizetések összértéke meghaladja a 150 eurót, az érintőkártya limit alatti érintéses fizetés esetén is meg kell adni a PIN kódot.
- Az erős ügyfél-hitelesítés: az ügyfelek védelmét szolgálja. A gyakorlatban az erős ügyfél-hitelesítés legalább kétféle azonosítási mód egymást kiegészítő, egyidejű alkalmazását jelenti. Az irányelv az alábbi azonosítási módokat különbözteti meg: ismereten alapuló (pl. jelszó), birtokláson alapuló (pl. mobiltelefon), biológiai tulajdonságon alapuló (pl. ujjlenyomat). Az erős ügyfél-hitelesítés akkor valósul meg, ha a felsorolt kategóriákba tartozó elemek közül legalább két különböző kategóriájú elem megadásával, vagy alkalmazásával történik az adott művelet jóváhagyása.
- Harmadik fél szolgáltatók és a nyílt bankolás: az irányelv arra kötelezi a számlavezető bankokat, hogy hozzanak létre egy olyan nyílt hozzáférést biztosító technikai csatornát (interfészt), amelynek használatával úgynevezett harmadik fél szolgáltatók is hozzáférhetnek az ügyfelek egyes számlaadataihoz, valamint fizetési műveletet kezdeményezhetnek azokról a fizetési számlákról, amelyek online módon hozzáférhetők. Az adatokhoz való hozzáférésekhez és a tranzakciók indításához mindenképp szükséges az adott ügyfél hozzájárulása (megjegyz.: erős ügyfél-hitelesítés keretében).
A banki tájékoztató oldalak webes elérhetőségei
- OTP Bank: “Tudnivalók a PSD2-ről, A nyílt bankolás“, “Személyre szabott biztonság, online kártyás vásárláskor is“
- Erste Bank: “Mit jelent a kétfaktoros azonosítás és ez mit eredményez Önnek?“, “Hiszünk a nyitott bankolásban“
- K&H Bank: “K&H bankkártya-elfogadás, tájékoztatás az erős ügyfélhitelesítés bevezetéséről“, üzleti ügyfeleknek: “Változások a K&H web Electra használatában 2019.09.14-től“
- Unicredit Bank: “PSD2“, “Erős ügyfél-hitelesítés“
- Raiffeisen Bank: “PSD2: Mi fog változni szeptembertől?“
- MKB Bank: “PSD2: erős ügyfél-hitelesítés“
- Budapest Bank: “Erős ügyfél hitelesítés változások (PSD2)“
- Sberbank [update: 2019.09.05.]: nem találtunk tájékoztatást a bank weboldalán link: “Fontos változások 2019.09.14-től“
- Takarék Kereskedelmi Bank: nem találtunk tájékoztatást a bank weboldalán
- CIB Bank: nem találtunk tájékoztatást a bank weboldalán
FinTechZone vélemény
Sajnos Magyarországon sem került sor a felhasználók tájékoztatását segítő normaszöveg megalkotására; a tájékoztatók jellemzően bonyolultak és jellemzően nem segítik a pénzügyi tudatosság fejlődését. Ennek következtében a nyílt bankolás terjedése, a harmadik feles szolgáltatók iránti bizalom növekedése a FinTechZone meglátása szerint lassú lesz Magyarországon.
A PayTechShow-n 2019.10.15-én részletesen is foglalkozunk majd a PSD2-nek az elektronikus kereskedelemre, az új elektronikus fizetési megoldások terjedésére gyakorolt hatásaival.
