Hogyan fizetünk szeptember 14. után az interneten keresztül? Hogyan kell majd belépnünk az internet bankba? Mi történik az 5.000 forint alatti érintéses fizetések esetén? Mi az a nyílt bankolás? Közeleg 2019. szeptember 14., a Második Pénzforgalmi Irányelv (PSD2) teljeskörű életbe lépésének határideje. Megnéztük, melyik bank, hogyan magyarázza el ügyfeleinek, mi fog történni 2019. szeptember 14. után.

Válogatásunk az alábbi bankok weboldalairól: OTP Bank, Erste Bank, K&H Bank, Raiffeisen Bank, Unicredit Bank, MKB Bank, Budapest Bank és Sberbank. Nyilvános tájékoztatást az alábbi három két bank esetén nem találtunk [a weboldalon]: Takarék Kereskedelmi Bank, CIB Bank és Sberbank.

Update [2019.09.05.]: A Sberbank ügynöksége a nap folyamán jelezte, hogy a mai napon került fel a tájékoztatójuk a témában a honlapjukra. Az új információ tükrében frissítettük a cikket. 

Az 5 legfontosabb dolog, amit tudnod érdemes (a bankok megfogalmazásában)

  1. Az interneten keresztüli vásárlások esetén: a fizetés kizárólag a banknál regisztrált mobiltelefonszámra érkező, sms-ben kapott internetes biztonsági kód megadásával – ún. erős ügyfél-hitelesítés keretében – hajtható végre. Akinek nincs a bankjánál regisztrálva a mobiltelefonszáma, az 2019. szeptember 14-ét követően a telefonszám pótlása nélkül nem tud az interneten vásárolni.
  2. Az internetbankba való belépés esetén: a jogszabály szerint mindenkinek, aki eddig csak jelszóval lépett be az internetbanki szolgáltatás felületére, a jövőben ezt egy plusz megerősítésselún. erős ügyfél-hitelesítés keretében – teheti meg. Ez történhet mobilbank szolgáltatáson keresztül, vagy sms szolgáltatással.
  3. Az 5.000 forint alatti érintéses fizetések esetén: az egyérintéses fizetések (contactless) során összeghatártól függetlenül minden egymást követő ötödik vásárlás után a terminál (POS) PIN-kódos azonosítást kér az ún. erős ügyfél-hitelesítés kötelezettsége miatt. Abban az esetben, ha az egymást követő PIN nélküli érintéses fizetések összértéke meghaladja a 150 eurót, az érintőkártya limit alatti érintéses fizetés esetén is meg kell adni a PIN kódot.
  4. Az erős ügyfél-hitelesítés: az ügyfelek védelmét szolgálja. A gyakorlatban az erős ügyfél-hitelesítés legalább kétféle azonosítási mód egymást kiegészítő, egyidejű alkalmazását jelenti. Az irányelv az alábbi azonosítási módokat különbözteti meg: ismereten alapuló (pl. jelszó), birtokláson alapuló (pl. mobiltelefon), biológiai tulajdonságon alapuló (pl. ujjlenyomat). Az erős ügyfél-hitelesítés akkor valósul meg, ha a felsorolt kategóriákba tartozó elemek közül legalább két különböző kategóriájú elem megadásával, vagy alkalmazásával történik az adott művelet jóváhagyása.
  5. Harmadik fél szolgáltatók és a nyílt bankolás: az irányelv arra kötelezi a számlavezető bankokat, hogy hozzanak létre egy olyan nyílt hozzáférést biztosító technikai csatornát (interfészt), amelynek használatával úgynevezett harmadik fél szolgáltatók is hozzáférhetnek az ügyfelek egyes számlaadataihoz, valamint fizetési műveletet kezdeményezhetnek azokról a fizetési számlákról, amelyek online módon hozzáférhetők. Az adatokhoz való hozzáférésekhez és a tranzakciók indításához mindenképp szükséges az adott ügyfél hozzájárulása (megjegyz.: erős ügyfél-hitelesítés keretében).

A banki tájékoztató oldalak webes elérhetőségei

Az alábbiakban a legnagyobb hazai bankok webes tájékoztató anyagainak közvetlen elérhetőségeit gyűjtöttük össze, hogy ezzel is segítsük a FinTechZone olvasóinak felkészülését:

  1. OTP Bank: “Tudnivalók a PSD2-ről, A nyílt bankolás“, “Személyre szabott biztonság, online kártyás vásárláskor is
  2. Erste Bank: “Mit jelent a kétfaktoros azonosítás és ez mit eredményez Önnek?“, “Hiszünk a nyitott bankolásban
  3. K&H Bank: “K&H bankkártya-elfogadás, tájékoztatás az erős ügyfélhitelesítés bevezetéséről“, üzleti ügyfeleknek: “Változások a K&H web Electra használatában 2019.09.14-től
  4. Unicredit Bank: “PSD2“, “Erős ügyfél-hitelesítés
  5. Raiffeisen Bank: “PSD2: Mi fog változni szeptembertől?
  6. MKB Bank: “PSD2: erős ügyfél-hitelesítés
  7. Budapest Bank: “Erős ügyfél hitelesítés változások (PSD2)
  8. Sberbank [update: 2019.09.05.]: nem találtunk tájékoztatást a bank weboldalán link: Fontos változások 2019.09.14-től
  9. Takarék Kereskedelmi Bank: nem találtunk tájékoztatást a bank weboldalán
  10. CIB Bank: nem találtunk tájékoztatást a bank weboldalán

FinTechZone vélemény

Sajnos Magyarországon sem került sor a felhasználók tájékoztatását segítő normaszöveg megalkotására; a tájékoztatók jellemzően bonyolultak és jellemzően nem segítik a pénzügyi tudatosság fejlődését. Ennek következtében a nyílt bankolás terjedése, a harmadik feles szolgáltatók iránti bizalom növekedése a FinTechZone meglátása szerint lassú lesz Magyarországon.

A PayTechShow-n 2019.10.15-én részletesen is foglalkozunk majd a PSD2-nek az elektronikus kereskedelemre, az új elektronikus fizetési megoldások terjedésére gyakorolt hatásaival.

PROGRAM
RÉSZLET

11:00-11:20

HAZAI APPLE PAY TAPASZTALATOK

ELŐADÓ: hazai banki előadó felkérés alatt

  • Mi van a hype-on túl?
  • Gyakrabban fizetnek-e az iPhone felhasználók a mobiljukkal, mint a bankkártyájukkal?
  • Apple Pay versus Android alapú érintéses mobilfizetés.

11:20-11:40

FIZETÉSI MEGOLDÁSOK STRATÉGIÁJA

ELŐADÓ: DONÁTH FRUZSINA, SmartCommerce Consulting, Senior tanácsadó

  • Saját fejlesztés vagy platform? Milyen előnyök és hátrányok származhatnak egy platformhoz való csatlakozás esetén?
  • Mikor és milyen helyzetben érdemes saját megoldással integrálni a fizetési megoldásokat?

11:40-12:30

KEREKASZTAL: VÁRAKOZÁSOK A KERESKEDELEMBEN

MODERÁTOR: NAGY SÁNDOR, Ecommerce Hungary, elnök

PANELRÉSZTVEVŐK:

  • SZIGETVÁRI JÓZSEF, szallas.hu, vezérigazgató
  • PALOCSAY GÉZA, Jófogás.hu, ügyvezető
  • TAJTA ÁKOS, Wolt, vezérigazgató
  • FARKAS GERGELY, GLS, ügyvezető
  • THÁLER JÁNOS, Transgate, ügyvezető

TÉMÁK:

  • Lehet-e forgalomvesztés a nem jó fizetési megoldás miatt egy webáruházban, kiszállításnál, szolgáltatásnál?
  • Látótávolságban vannak-e már a one-click-payment modellek?
  • Hogyan érdemes árazni a különböző fizetési megoldásokat a kereskedő-vásárló és a szolgáltató-kereskedő viszonylatában?
  • Együtt vagy egyedül? Érdemes-e saját wallet-et fejleszteni?
  • E-fizetési megoldások hatása a cég működésére.
  • Hozhat-e hasznot az azonnali fizetés a mostani fizetési csatornákhoz képest?
  • SCA – mit jelent a mentesség a gyakorlatban? Éljünk vele?