Magyarországon a 36 hitelintézet közül hat kínálja a bankfiók nélküli, 100%-ig online bankszámlanyitás lehetőségét. 2017 júliusában indult elsőként az MKB Bank és a GRÁNIT Bank a videochat-es megoldással. Tavaly könnyített a szabályozáson az MNB és az idei évtől már selfie fotóval is nyithatunk bankszámlát, köthetünk kölcsönszerződést bármikor a kanapéról.

A nem valós idejű ügyfél-azonosítás („selfie”) lehetőségeiről beszélgettünk a GoodID alkalmazást fejlesztő cég ügyvezetőjével, Szabó Tamással a FinTechShow-n. (A FinTechShow-n bemutatott „Ismerd meg az ügyfeled 1 perc alatt” című előadásuk a cikk végén érhető el).

Hol tart ma az online bankszámlanyitás Magyarországon?

Szabó Tamás: Mára a digitális tér vált a lakossági és üzleti szolgáltatások színterévé, ahol majdnem minden esetben 100%-ig online intézhetjük vásárlásainkat, fizetéseinket, köthetjük szerződéseinket. Az esetek többségében a szolgáltatást nyújtó (pl. webshop) és a szolgáltatást igénybe vevő (vásárló) nem ismerik egymást és nem is feltétlenül szükséges az utóbbi teljeskörű beazonosítása. Míg a webes vásárlásainkat anonim módon is intézhetjük, addig a pénzügyeinket már nem – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzését szolgáló intézkedések miatt.

Személyünk azonosítása a digitális térben nem egyszerű, különösen ha pénzügyi szolgáltatásokat szeretnénk igénybe venni – pl. online bankszámlát nyitni, online kölcsönszerződést kötni stb. A pénzügyi közvetítői rendszerben a távollévők közötti szerződéskötéshez szükséges ügyfél-átvilágítás és -azonosítás szabályozási hátterét az MNB 2017-ben megteremtette, így lehetővé vált a bankfiók nélküli bankszámlanyitás, kölcsönfelvétel.

A technológia fejlődésének és az üzleti igényeknek megfelelően az MNB tavaly módosította a vonatkozó rendeletet, így az idei évtől még egyszerűbbé válik az ügyfelek azonosítása, átvilágítása a digitális térben. A pénzügyi szolgáltatók választhatják az ún. valós idejű ügyfél-azonosítást, amire a jelenlegi banki gyakorlat a videóazonosítás alkalmazása. Az idei évtől lehető vált a nem valós idejű ügyfélazonosítás is, amit a fintech startupok, mint például a Revolut, a TransferWise már évek óta használnak.

2019 januárjától akár selfie fotó, selfie videó elküldésével is nyithatunk bankszámlát. Ennek a kiépítése lényegesen gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a videochat-es ügyfél-azonosító megoldásé, ezért a 36 hazai hitelintézet közül hamarosan egyre többen nyújthatják majd a 100%-ig online bankszámlanyitást, kölcsönfelvételt nem valós idejű ügyfél-azonosítással.

Mely bankoknál érhető már el a selfie fotóval történő ügyfél-azonosítás?

Szabó Tamás: A nem valós idejű ügyfél-azonosításra idén év elejétől nyílt lehetősége a hazai pénzügyi szolgáltatóknak. A személyazonosító okmányok lefotózásával és selfie fotó, videó beküldésével történő bankszámlanyitással még nem indultak el a hazai szolgáltatók, de a bevezetésről már egyeztetünk a bankokkal, biztosítókkal.

Az idei évi szabályozói megfelelések teljesítése, mint a PSD2 API tesztkörnyezet megnyitása 2019. március 14-én, az azonnali fizetési rendszer elindulása 2019. július 1-jén, vagy a PSD2 teljeskörű elindulása szeptember 14-én a banki fejlesztési erőforrások 50-70%-át is leköti, így a digitális ügyfél-akvizíciós képességek fejlesztésére kevesebb erőforrás jut. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg még nem érhető el a selfie fotóval történő számlanyitás, de várakozásaink szerint az év második felében már erre is lehet példa hazai bankoknál, biztosítóknál.

Azoknál a bankoknál, ahol már elindult a videochat-en keresztül történő számlanyitás, ott van-e értelme a nem valós idejű ügyfél-azonosításnak?

Szabó Tamás: Ügyfél-akvizícióra alkalmasabb lehet a nem valós idejű azonosítás és azt is gondoljuk, hogy ideális kiegészítője a valós idejű ügyfél-azonosításnak.

Azok a bankok, amelyek már elindultak a videochat-es ügyfélazonosítással és ötvözik azt a nem valós idejű azonosítással, eredményesebb ügyfél-akvizíciós stratégiát valósíthatnak meg a digitális térben.

Tételezzük fel, hogy az ügyfél gyorsan szeretne számlát nyitni, vagy hozzájutni személyi kölcsönhöz. Ezt megteheti majd néhány perc alatt a mobiljáról önmaga is, ügyintéző bevonása nélkül. Ha később úgy dönt, hogy a számlájáról több mint 10 millió forintot szeretne utalni, akkor már meglévő ügyfélként sokkal egyszerűbben elvégezhető lesz a valós idejű ügyfél-azonosítás is.

PAYTECHSHOW

Azonnali fizetés, mobilfizetés, Apple Pay lehetőségei, kihívásai a kereskedők, a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság szemszögéből. Workshopok, megoldások, Payment Design Sprint 2019.10.15-én a PAYTECHSHOW-n.

A digitális ügyfél-azonosítás területén egyre több megoldás lát napvilágot, ami egyrészt a szabályozói környezetnek, másrészt a bankok, biztosítók, a fintech szolgáltatók részéről növekvő igénynek köszönhető. A nem valós idejű ügyfél-azonosításhoz kifejlesztett GoodID megoldás miben más a piacon jelenleg elérhető megoldásokhoz képest?

Szabó Tamás: A piacon elérhető megoldások jellemzően a valós idejű ügyfél-azonosításra fókuszálnak és egy-két ügyfélesetet fednek le. Mi az ügyfelet helyeztük a középpontba azáltal, hogy egy olyan eszközt adunk a kezébe, amivel minden élethelyzetben nagyon egyszerűen tudja magát azonosítani, hitelesíteni a mobilja segítségével – webshopban, közműnél, banknál, bármely szolgáltatónál.

A felhasználó számára az az érték, hogy az egyszer létrehozott mobil „személyazonosítója” újra felhasználható. Nem kell minden egyes szolgáltató számára újra és újra űrlapokat töltögetnie személyes adataival, vagy éppen okmányokat fotóznia. A GoodID adatszéfjéből mindezeket egyetlen gombnyomással átadhatja az új szolgáltatójának. A GoodID a felhőben nem tárol személyes adatokat, ezáltal a rendszerszintű adatlopás gyakorlatilag kizárt, a telefon elvesztése esetén pedig az alkalmazás működése bármely böngészőből nagyon egyszerűen és biztonságosan felfüggeszthető a felhasználó által.

A platformunkon a szolgáltató számára az az érték, hogy miután beintegrálta a GoodID-t, az összes GoodID felhasználó a potenciális felhasználójává válik. Továbbá megnyitja a lehetőséget a különféle szegmensekben tevékenykedő szolgáltatók közötti hatékony együttműködésre pl. multi branding hűségprogramokon keresztül.

Az utóbbira egyre több olyan példát látni, amikor bankok hoznak létre iparágakon átívelő, közös ügyfél-azonosításra és -hitelesítésre épülő platformot. Németországban a Deutsche Bank hozott létre ilyen szuperlatformot az Allianz, az Axel Springer, a Deutsche Telekom, a Postbank és a Lufthansa szolgáltatókkal közösen. Belgiumban összefogott a Belfius, BNP Paribas Fortis, ING és a KBC, Svédországban az összes jelentős bank, Hollandiában a Rabobank, az Egyesült Királyságban pedig az HSBC indította el hasonló platformját.

Azon szolgáltatók számára, akik eddig még nem vezették be a távoli ügyfél-azonosítást, a GoodID integráltan megoldja a valós idejű ügyfél-azonosítást is, ami akár új, akár meglévő ügyfelek esetén is alkalmazható. Ezáltal a szolgáltatók az adott üzleti folyamat függvényében eldönthetik, hogy melyik azonosítási folyamatot részesítik előnyben, miközben az ügyfél számára egységes ügyfélélményt nyújthatnak.

Hogyan kapcsolódik a GoodID a PSD2-höz, a nyílt bankoláshoz, az azonnali fizetéshez, vagy a Pmt. szerinti újraazonosításhoz?

Szabó Tamás: A GoodID az ügyfél-azonosítás (KYC) mellett tartalmazza az omnichannel ügyfél-hitelesítést és az ún. tranzakció jóváhagyást is. Az utóbbi teljesíti a Módosított Pénzforgalmi Irányelv (PSD2) szerinti erős ügyfélhitelesítést, ami kötelezően alkalmazandó a bankkártyás vásárlásoknál is éppúgy, mint a hamarosan induló azonnali fizetésnél.

A bankoknak az idei év nemcsak a PSD2 és az azonnali fizetés miatt fontos, hanem a törvény által előírt, 2019. június 26-ig elvégzendő teljes körű ügyfél-átvilágítás miatt is. Itt azokról az esetekről van szó, amikor az üzleti kapcsolat eredeti létesítésekor a teljes körű ügyfél-átvilágítást (személyes találkozás keretében) az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően ugyan elvégezték, azonban az új törvényi rendelkezések szerinti valamilyen nyilatkozat, adat vagy okmánymásolat hiányzik, ezért azok pótlása, kiegészítése szükséges. Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a kötelező adategyeztetést, akkor a bankok kötelesek lesznek az ügyfél által kezdeményezett ügyleteket megtagadni (a számlát zárolni).

Azok a bankok, amelyek megteremtik a lehetőségét a távolról történő ügyfél-átvilágításnak, elkerülhetik a fennakadásokat a bankfiókokban, valamint az ügyfeleket bosszantó számla zárolásokat is. Ugyanakkor több hazai nagybank mégsem használja a digitális csatornák nyújtotta lehetőségeket és berendeli az ügyfeleket a bankfiókba, ami a digitális ügyfelek számára ügyfélélmény romboló hatású.

Felmérésünk szerint a legnagyobb hazai bankok fele nem biztosítja a digitális csatornán történő ügyfél-átvilágítást és a bankfiókba tereli az ügyfeleket – pedig a digitális úton történő ügyfél-átvilágítás kiépítése a GoodID-val csupán 1-2 napot vesz igénybe.

Hol lehet már használni a GoodID alkalmazást?

Szabó Tamás: Jelenleg több mint 100 hazai webshop használja a GoodID alkalmazást. Emellett e-sport szolgáltatónál is elérhető, illetve hamarosan fintech szolgáltatók is alkalmazni fogják.

Mivel minden üzleti szolgáltatót érint a digitális térben az ügyfél-azonosítás, vagy -hitelesítés, ezért nagyon sok szegmensben használhatják az alkalmazásunkat. További kiemelt üzleti szegmensek a bankok, biztosítók, közüzemi szolgáltatók, irodaházak, magánklinikák, valamint a sharing economy területei.

Ki áll a GoodID mögött?

Szabó Tamás: A GoodID szolgáltatás mögött az ID&Trust Kft. áll, az elektronikus azonosítás és aláírás nemzetközi specialistája. Referenciáink között kormányszintű projektek találhatók, mint a japán elektronikus útlevél fejlesztése, a több mint 20 millió példányban kiadott romániai egészségügyi kártya, vagy az eIDAS-nak megfelelő új típusú magyar elektronikus személyi igazolványok alapját képező multifunkciós kártyamegoldás.

2014 óta fejlesztjük a GoodID-t, amivel az a célunk, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a gyors, egyszerű és biztonságos felhasználó azonosítás az internet világában, és ezáltal az emberek saját maguk gyakorolhassák a személyes adataik feletti kontrollt.