“Minden, ami jelenleg a világon pénzügyileg létezik az a blokkláncra költözik a jövőben és ez lesz a fizetési tranzakciók alapja” – nyilatkozta a J.P. Morgan, az Egyesült Államok legnagyobb bankja a saját digitális token, a JPM Coin kibocsátása kapcsán.

Folytatódik gőzerővel a bankok és a pénzügyi közvetítők szerepének átalakulása a (banki) tokenek megjelenésével. A J.P. Morgan bejelentése kapcsán

úgy tűnik, a centralizált szervezetek hozhatják meg az áttörést a blokklánc és a kriptopénzek számára.

Mi az a JPM Coin?

A JPM Coin nem egy újabb kriptovaluta, hanem egy befektetési bank eszközeinek tokenizációja, ami rengeteg kérdést felvet és ilyen értelemben

trójai faló a szabályozó számára.

A blokklánc alapú technológia egyik legnagyobb vállalati bevezetésének tekinthető, hogy a J.P. Morgan a tavalyi évhez képest több mint kétszeresére növelte az intézmények számát a – konzorcium blokklánc alapú (Quorum) – bankközi információs rendszerében. Úgy tűnik, hogy

az elosztott főkönyvi technológia valós üzleti felhasználása elkezdődött a koncorcium blokklánc keretrendszerek térnyerésével.

Már több mint 175 intézmény csatlakozott a rendszerhez és a J.P. Morgen aktívan dolgozik a compliance, az adatvédelmi és jogi kérdéseken is, aminek eredménye a kereskedelmi banki betétek „tokenizálása” lehet. A Moody’s hitelminősítő máris nagy reményt fűz a JPMorgan tokenhez, ami már látszódik a bank pontszámaiban is.

Szabályozói kihívások és a harmadik út

Különösen izgalmas, hogy a Quorum esetén mennyire hatékonyak az ügyfélazonosítási (KYC – Know Your Client/Customer) és a pénzmosás elleni (AML) eljárások. Ennél mélyebb kérdést vet fel, hogy

végső soron mi lesz a törvényes fizetőeszköz sorsa?

Ha mondjuk a J.P. Morgan által ellenőrzött zárt, engedélyhez kötött vállalati környezetben résztvevő intézmények betétei dollárból JPM Coinná alakulnak az ügyfélátutalások megkönnyítése érdekében, akkor azt kell-e törvényes fizetőeszköznek tekintenünk jogi szenpontból? Avagy megmarad – akár a közvetlen – felelőssége a jegybankoknak, akár a lakosság, akár a vállalati szegmens felé, mint egyfajta végső pénz teremtőnek?

Létezhet-e egy harmadik út is és külön “pénzfunkciók fognak létrejönni”, azaz lesz majd “lakossági” és “vállalati” pénz és meglesz az átjárás e kettő között? És akkor

a JPM Coin már az ilyen interoperábilis bankhálózat-integráció kezdetét jelenti?

Az eredeti cikk a szerző saját blogján jelent meg „JP Morgan: szerva itt, csere ott?” címmel.