2022.09.13.

A kriptoeszközök szabályozása az Európai Unióban

Szerző:

Az Európai Unió Bizottsága kezdeményezésének egyik fontos célkitűzése, hogy támogassa az innovációt és tisztességes versenyt a kriptopiacon, amelynek érdekében egy keretszabályozást kíván megteremteni a kriptoeszközök kibocsátására és kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozóan. A Bizottság álláspontja szerint a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozás hiánya jelentős kockázatoknak teheti ki a fogyasztókat és a befektetőket, így a leendő szabályozás biztosítani kívánja a fogyasztók és befektetők védelmét, a piac integritását, továbbá elősegítheti olyan különféle pénzügyi stabilitási és monetáris politikai kockázatok hatékony kezelését, amelyek a kriptoeszközök pénzügyi piacokon történő széles körű használatából erednek.

Egységes szabályozás hiányában bizonyos tagállamok önállóan szabályozzák a kriptoeszközöket, amely szabályozási széttagoltsághoz vezet az EU-n belül. Ez pedig torzítja a versenyt az egységes piacon, és megnehezíti a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy tevékenységüket határon átnyúló szolgáltatás formájában kiterjesszék az unión belül.

Ezért a Bizottság 2020. szeptember 24-én javaslatot tett közzé a kriptoeszköz piacairól (Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kriptoeszköz piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, “MiCA”), és a Tanács 2021. november 24-én elfogadta a javaslatra vonatkozó álláspontját. A MiCA egy nagyobb intézkedéscsomag részét képezi a Bizottság digitális pénzügyi stratégáján belül.

Katalin Horvath

Előadás: PSD3 felkészül, Mica vigyázz, DORA kész, AI rajt! Banki és Fintech jogalkotási térkép a következő évekre.

dr. Horváth Katalin, CMS Hungary, a technológiai jogi csapat szenior tanácsadója

FinTechShow 6.0: “Kódban a jövőnk? Bankokból tech cégek?” | 2022. október 12.

A MiCA hatálya

A rendelet értelmében kriptoeszköznek minősül a jogok, vagy értékek minden olyan digitális megjelenítője, amelyet megosztott könyvelési technológia (DLT), vagy ehhez hasonló technológia segítségével elektronikus úton ruházhatnak át és tárolhatnak. A MiCA a kriptoeszköz három típusát különbözteti meg:

  1. Eszközalapú token: célja a stabil érték fenntartása azáltal, hogy több, törvényes fizetőeszköznek számító fiat valuta, vagy egy vagy több áru, vagy egy vagy több kriptoeszköz, illetve ezen eszközök kombinációjának értékére hivatkozik;
  2. Elektronikuspénz-token: fő célja a csereeszközként való használat, valamint stabil érték fenntartása azáltal, hogy törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuta értékére hivatkozik; és
  3. Felhasználói token: DLT-n elérhető áruhoz vagy szolgáltatáshoz való digitális hozzáférést biztosítja, és kizárólag a szóban forgó token kibocsátója fogadja el. Az NFT-ket a MiCa kizárja a hatálya alól.
kriptoeszkozok blockchain szabalyozasa

Kriptoeszközök szabályozása az EU-ban és DLT alkalmazása a kereskedésben | 2020.11.02.

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én új digitális pénzügyi csomagot fogadott el, amelynek részeként az uniós jogalkotó javaslatot tett egy kripto-eszközök piacait szabályozó rendelet elfogadására (Markets in Crypto-Assets, „MiCA”).

Kibocsátók és szolgáltatók

A kriptoeszközök kategorizálásán felül a MiCA további két új kategóriát vezet be, nevezetesen a a kriptoeszköz-kibocsátó és a kriptoeszköz-szolgáltató kategóriáját.

Kriptoeszköz-kibocsátó minden olyan jogi személy, amely fentebb megjelölt kriptoeszközök valamelyikét kínálja a nyilvánosság számára, vagy kriptoeszközt kíván bevezetni a kriptoeszköz-kereskedési platformra, és ennélfogva köteles kibocsátani egy ún. kriptoeszköz-alapdokumentumot.

Kriptoeszköz-szolgáltató az a jogi személy, amely a kriptoeszközökhöz kapcsolódó bizonyos szolgáltatásokat nyújt, nevezetesen:

  • a kriptoeszközök harmadik személy nevében történő letétkezelése és adminisztrációja;
  • a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;
  • a kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközre vagy fiat valutára;
  • a kriptoeszközre vonatkozó megbízások végrehajtása harmadik személy nevében;
  • a kriptoeszközök elhelyezése;
  • a kriptoeszközökre vonatkozó megbízások fogadása és továbbítása harmadik személy nevében;
  • a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás.

A kriptoeszköz-alapdokumentum egyike a MiCA széleskörű befektető-védelmi eszközeinek. A MiCA közzétételi kötelezettéget ír elő valamennyi kriptoeszköz kibocsátóra vonatkozóan. A kriptoeszköz-alapdokumentum e közzétételt valósítja meg (hasonlóan, mint a tájékoztató értékpapírok esetén), és azt be kell nyújtani egy EU-n beüli kriptoeszköz kereskedési felületre.

A kriptoeszköz-alapdokumentumot a kijelölt felügyeleti hatóságnak nyilvántartásba kell vennie azon tagállamok egyikében, ahol a kriptoeszközt forgalomba hozzák vagy a kriptoeszköz-kereskedési platformra bevezetik, és a kibocsátó honlapján közzé kell tenni.

A MiCA meghatározza a kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmi és formai követelményeit: tartalmaznia kell a projekt részletes leírását, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, az alapul szolgáló technológiára vonatkozó információkat és a lehetséges kockázatok leírását.

A közzétételnek tisztességesnek, világosnak kell lennie és nem lehet félrevezető. Ezen felül a rendelet kártérítési felelősséget telepít a kibocsátóra, amennyiben ezeket a feltételeket nem teljesíti.

Az általános kriptoeszközök kibocsátóinak nem szükséges az EU-n belül letelepedniük, és nem szükséges semelyik EU jogforrás szerint engedélyt szerezniük. Ezzel szemben az elektronikuspénz tokenek és az eszközalapú tokenek kibocsátói az Unióban letelepedett jogi személyek lehetnek.

Az elektronikuspénz tokenek kibocsátói az EMD feltételrendszere alapján kötelesek engedélyt szerezni, míg az eszközalapú tokenek kibocsátói a MiCA feltételrendszere alapján kaphatnak engedélyt.

Mivel az elektronikuspénz tokenek az EMD szerinti elektronikus pénz fogalma alá kerülnek besorolásra, a Bizottság javaslata törekszik arra, hogy az elektronikuspénz tokenek tulajdonosai ugyanolyan védelemben részesüljenek majd, mint amelyet a jelenlegi EMD a hagyományos elektronikuspénz birtokosai számára biztosít. Ennek érdekében az elektronikuspénz tokenek kibocsátóinak lehetőséget kell biztosítaniuk a token tulajdonosok számára, hogy visszaválthassák tokenjeiket azok névértékén. Ilyen kötelezettség nem vonatkozik az eszközalapú token kibocsátójára.

Mi várható a rendelettől?

A MiCA a nagyobb fokú biztonságot fog biztosítani a befektetők és fogyasztók részére, és megteremti a lehetőségét egy általános kriptoeszköz forgalmazásának az EU-n belül egy egységes belépési pontból. Az viszont kérdéses, hogy meg tudja-e szüntetni a nemzeti szabályozások széttagoltságát. Az egyes tagországok kriptopiacai ugyanis eltérően fejlettek, és ennek megfelelően a szabályozásuk is eltérő mélységet igényel.

A javaslat egyik fontos szempontja ugyan, hogy a szabályozás illeszkedjen a tőkepiacok, valamint a pénzforgalmi ágazat jelenleg hatályos szabályozásába; azonban ebben a körben is kérdésként merül fel, hogy a szabályozásokkal kapcsolatban hagyományosan szkeptikus kriptopiacon mennyi torzulást okoz, ha ezen ágazatok sémáit húzzák rá.

Továbbá látható néhány olyan aspektus, amely hiányzik és fejlesztésre szorulna. A kriptoeszközök megfoghatatlan természete az egyik fő oka annak, hogy a bankok nem szívesen működnek együtt a kriptoeszköz-szolgáltatókkal, mivel például a pénzmosás megakadályozását célzó szabályok betartatása meglehetősen nehézkes.

A MiCA új szabályrendszerével azonban nagy valószínűséggel megnövekedhet az együttműködésre való tendencia.

Szalóki Gergely

A cikk szerzője:

Szalóki Gergely, ügyvéd, partner

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda Banki és Finanszírozási csoportjának vezetője

Kriptovalutak multa, jovoje es lehetosegei

Kripto-trendek: Hogyan tovább? | 2022.04.25.

A kriptovaluták egyre inkább mindennapjaink részévé válnak, sőt a jövő fizetőeszközeként átszabhatják a pénzügyi világot. Maike Hornung, a Visa kripto szakértője interjúnkban rávilágít arra, a kriptovaluták ma már bárki számára elérhető eszközök, illetve melyek az új fizetési formák ma még kiaknázatlan lehetőségei.
Címlapfotó forrása: pexels.com
Címkék: