Összegyűjtöttük a válaszokat arra az esetre, ha a családi vacsoránál a szüleid a jövő bankrendszeréről kérdeznének.
#1 – A gyerekeimtől karácsony előtt már gyakran hallottam, hogy “Anya, péeskettőt szeretnééék”, na de hogy PSD2 is van?! Ez egy új videójáték?
Habár a digitális világhoz köze van, nem lehet rajta Super Mariot játszani. A PSD2 (Revised Payment Services Directive), a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak bankok nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat, illetve segíti az új digitális szolgáltatások bevezetését.
A bankoknak pl. a fintech cégek számára hozzáférést kell majd adniuk a folyószámla-adatokhoz, hogy azok felhasználásával a fogyasztók számára jobb, többféle pénzügyi szolgáltatást nyújthassanak.
#2 – Miért lesz jó, ha a bankok mellett mások is nyújthatnak pénzügyi szolgáltatást?
Hányszor dühöngtél, mert sorba kellett állni a bankfiókban? Vagy bár a laptop előtt intézted az ügyeket, de a sok kattintással épp azt az élményt vették el, amivel időt spórolhattál volna?
Az EU a szabályozást épp azért alkotta meg, mert megunta, hogy a pénzügyi szektor nem fejlődik, a digitális technológiák integrálása nagyon lassú, másrészt versenyt akart, hogy csökkenjenek a banki díjak. Tehát kinyitotta a kaput azon cégek/szektorok előtt (ezeket nevezzük egyszerűen fintech cégeknek), ahol a digitális világ már természetes.
#3 – De miért lesz jó éppen nekem, aki nem keres milliókat, és a bankkártyámat is legfeljebb egy magyar hipermarketben használom?
Mennyivel egyszerűbb például a vacsorához vásárolt két tejfölt úgy kifizetni, hogy a bankkártyát elég csak a terminálhoz érinteni, és nem kell bedugni, pin-kódot beütni? És ez még nem is a PSD2 hatása, ami után sokkal hatékonyabb és egyszerűbb lesz a pénzügyeket intézni.
A verseny miatt a bankok és a fintechek ugyanis abban lesznek érdekeltek, hogy minél ügyfélbarátabb és főként olcsóbb termékeket és alkalmazásokat találjanak ki.
A PSD2 szabályozás egyébként éppen a kispénzűeknek kedvez, hiszen azoknak is lesz esélye takarékoskodni, megtanulni gazdálkodni a pénzzel és hozzáférhetnek hitelekhez, amik esetleg elérhetetlenek voltak számukra.
Összefoglalva a szabályozás célja az, hogy
- legyen választék, ami az élethelyzethez igazíthatóan változtatható,
- legyenek olcsóbbak a pénzügyi szolgáltatások,
- minél több ember élvezhesse a digitális technológiák előnyeit,
- csökkenjen a készpénz használat, mert az drága.
#4 – Egy világválság, mint amilyen 2008-ban is volt, a nagybankokat is megviselte. Ráadásul annyi rosszat hallani a csalókról, akik zsarolóvírussal, meg kamuoldalakon keresztül lopják el az emberek adatait és pénzét. Nem lesz veszélyesebb, hogy más, számunkra ismeretlen cégekre bízzuk a pénzünket és adatainkat?
Nem garázscégekre kell gondolni, mikor fintechekről beszélünk. Lesz rájuk vonatkozó szabályozás, és ellenőrzés, még ha enyhébb is, mint a klasszikus bankok esetében. A kulcsszó az arányosság:
az adott szolgáltatás kockázattartalmával arányos szabályozás elé kell nézniük ezeknek a cégeknek.
Az Európai Bankhatóságnál vezetett nemzetközi regiszterben pedig bárki utánanézhet az adott cégnek.
A pénzügyi szolgáltatóknak egyébként most és a jövőben is minden egyes tranzakció előtt “igazolniuk” kell magukat, például hogy megvan a hatósági engedélyük. Másrészt a fogyasztó explicit felhatalmazását, – hogy nevükben eljárhatnak az adott pénzügyi szolgáltatásban – is be kell mutatni. Az azonosítás hasonló lesz a netbankoláshoz: 2 egymástól független adatot kell megadni: pl. jelszó és jön a megerősítő SMS, vagy biometrikus adat és SMS.
#5- És milyen új szolgáltatások jöhetnek létre a PSD2-nek is köszönhetően?
Anyagi helyzetünket, számláinkat, megtakarításainkat menedzselő “tanácsadói” szolgáltatások. (Tehát nem feltétlenül fodrász Erzsike kopogtat jutalékért esténként az ajtónkon, hogy ajánljon valami jó kis biztosítással egybekötött megtakarítást.)
Lehetővé válik például egy azonnali, a pénztárnál elektronikusan igényelhető és automatikusan elbírált áruhitel bármely ügyfélnek, azaz nem csak saját banki ügyfél kaphat ilyen hitelt.
Felhatalmazhatjuk például a távközlési cégünket, hogy fizesse be a számláinkat.
Lehetővé válik a multibanking, azaz hogy a család összes bankszámláját egy appból lehessen kezelni függetlenül attól, hogy melyik banknál vannak a családtagok.
Egy távközlési szolgáltatónknak például megadhatjuk a felhatalmazást arra, hogy lássa a banki tranzakciós adatainkat, és meggyőződjön arról, hogy rendszeresen fizetjük a rezsit, azaz megbízható ügyfelek vagyunk. Ez pedig arra lesz jó, hogy akár kedvezőbb részletfizetést, készülékvásárlási hitelt is kaphatunk. Ezt ma nem tudjuk megtenni, mert ezt csak rengeteg papír alapú rezsiszámlával tudnánk igazolni.
#6 – Hogyan lesz nekem könnyebb ezek után? A sok lehetőség nem csak megbonyolítja a hétköznapi életet?
Sokkal egyszerűbb lesz átlátni a személyes pénzügyeinket. Mert bárhol és bármikor azonnal, érthető formában (dashboard, chartok) átláthatjuk az anyagi helyzetünket. Vagy néhány klikkeléssel juthatunk hitelhez, és nem kell hónapokat görcsölni, meg papírokkal rohangálni egy személyi kölcsön miatt.
De láthatjuk például a kamasz gyerekünk költéseit, hogy van-e elég pénze, vagy igazából napok óta száraz kenyeret eszik a suliban, mert nem meri bevallani, hogy másra költötte a menzapénzt.
És ami a legfontosabb, a PSD2 nyomán piacra lépő szolgáltatók sokkal egyszerűbben, ha úgy tetszik “emberi nyelven” kommunikálnak, mint a most ismert bankok.
#7 – A PSD2-t ki szabályozza, felügyeli, ha esetleg csalás, visszaélés történne?
A PSD2 szabályozás az összes EU-országra érvényes, bevezetéséért az Európai Bankhatóság (EBA) felelős. A szolgáltatók felügyeletét Magyarországon az MNB látja el, de az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi hatóságok is vizsgálják a pénzügyi szolgáltatók működését.
#8 – Mi van, ha valaki nem tartja be ezeket a szabályokat?
A felügyeleti szerveknél lehet panaszt tenni, akik kivizsgálják, állást foglalnak, és ha jogsértést állapítanak meg, szankcionálnak. Amennyiben a szolgáltató kifejezetten a PSD2 szabályait sérti meg, akkor az EBA felé lehet jelezni a szabálysértést. Legvégső esetben a szolgáltató működését be is tilthatják.
#9 – Egészen kedvet kaptam. De meddig kell várnom, hogy végre ne szitokszó legyen a bankolás?
Az ütemterv szerint a szabályok legnagyobb részét 2018. január 13-ig átültetik a magyar jogrendszerbe is. Egyetlen kivétel az ügyfélhitelesítésről szóló szabályozástechnikai szabvány, melynek alkalmazása a kihirdetéstől számított 18 hónap, azaz várhatóan 2019. III. negyedév (2019.09.14.).
Ez csupán a keretrendszert adja meg, az “új bankrendszerre” ugyanis számos más irányelv és szabályozás vonatkozik. Ilyen a 2018 májusától alkalmazandó GDPR, vagy a már hatályos pénzmosás és terrorizmus finanszírozását, megelőzését, megakadályozását célzó törvény. Többek között emiatt érhető már el Magyarországon is néhány banknál az online számlanyitás.