Fárasztó, meleg munkanap után hazaérve meginnál egy hideg sört, de a hűtő üres. Milyen lenne, ha a jövőben a hűtő gondoskodna arról, hogy legyen mindig sör? „Odaadnád” a pénztárcádat – a bankkártya adataidat, vagy a netbanki azonosítódat – az okos hűtődnek? És az autódnak? Nincs messze az idő, amikor okos eszközeink már nem csak a vásárlás előkészítését intézik, hanem a fizetést is. Jön a fizetések internete, az Internet of Payments. A következő lépés a FinTech világában. A FinTech trendekről részletesen a Finspire!-en.

Az okos otthon eszközök, az okos autók és egyre több háztartási elektronikai eszköz csatlakozik az internetre, oszt meg információkat önmagáról és teszi a dolgát az „intelligenciájának” megfelelően. Talán csak egyetlen lépésre vagyunk attól, hogy az okos kütyüink, az IoT (Internet of Things) eszközeink még többet tehessenek értünk.

Szakértői becslések szerint 2020-ban a felhasználók átlagosan hat-hét IoT eszközzel rendelkeznek majd, amelyek 2023-ban már 27 milliárd dollárt „költenek el” a pénztárcánkból (ez a jelenlegi magyar GDP kb. 20%-a). Öt éven belül az Internet of Things és a FinTech „házasságából” megszülethet a Fizetések Internete (Internet of Payments – IoP).

A felhőalapú alkalmazások, a big data, a prediktív analitikai megoldások, a mesterséges intelligencia, a nyílt API-k a fizetésekre feljogosított IoT eszközökkel együtt létrehozhatják a Fizetések Internetét.

Az Internet of Payments születése

Az Internet of Payments ökoszisztéma eszközei fizetési tranzakciókat hajtanak végre emberi beavatkozás nélkül. A fizetési tranzakciók elvégzésére a felhasználó egyszer feljogosítja az IoT eszközt – elvégzi az eszköz azonosítását a bank felé és megadja a felhatalmazást -, amely ettől kezdve automatikusan menedzseli a tranzakciókat.

Az IoP ökoszisztémák működéséhez a stabil, skálázható (tele)kommunikációs infrastruktúrán és az IoT eszközök interoperabilitásán túl a nyílt, szabványos (banki) API-k és az üzenetszabványok is nélkülözhetetlenek.

Az utóbbiakat a Második Pénzforgalmi Irányelv (PSD2) irányelv teremti meg az Európai Unióban, aminek köszönhetően a fizetési számlák adataihoz nyílt szabványokon alapuló API-kon térítésmentesen hozzáférést biztosítsanak engedéllyel rendelkező harmadik feles szolgáltatók számára.

Az API-k mellett felértékelődik a gépi tanulás, a prediktív analitikai megoldások szerepe is. Mindez megteremti az ügyfelek pénzügyi helyzetének előremutató elemzésének lehetőségét és ennek alapján pénzügyi döntéseiket segítő új szolgáltatások kialakítását.

Várhatóan már nem a tranzakciókból, hanem a tranzakciók alapján összeállított „profilok” – adatminta- és viselkedés-elemzések – értékesítéséből származik majd az ökoszisztémát létrehozók bevétele.

A korai megoldások: DashButton

Az első generációs Internet of Payments kísérletek közül az Amazon jutott a legmesszebbre. Két évvel ezelőtt vezette be a DashButton-t, a háztartásban rendszeresen használt tételek rendelésére kitalált félig automatikus megoldást.

A DashButton-nal – az Amazon mobil alkalmazásában előre meghatározott terméket és mennyiséget – egyetlen gombnyomással megrendelhetik a vásárlók. A termék kifizetése a gombnyomással megtörténik, az áru pedig 1-2 napon belül kiszállításra kerül.

A termék hiányossága, hogy egy eszköz egyetlen gyártó termékéhez köthető, így sok DashButtont kell venni, ha meg akarjuk úszni a bevásárlást. Másik probléma, hogy az eszköz nem ad sem előzetes, sem utólagos tájékoztatást a fizetés összegéről, a ténylegesen rendelt árucikkről, ez pedig bizonytalanságot okozott a felhasználók körében. Talán ezeknek is az eredménye, hogy a DashButton nem terjedt el, nem vált népszerűvé még az Egyesült Államokban sem.

Második generációs kísérletek Zürichben

Egy fizetési megoldást szállító cég helyi partnerekkel közösen IoT kereskedelmi platformot indított. A kísérlet célja, hogy megértsék az IoT, a vásárlók, kereskedők, logisztikai cégek által alkotott ökoszisztéma működését.

Vizsgálják, hogy az egymástól függetlenül, saját döntéseik alapján tranzaktáló eszközök hogyan változtatják meg a kereskedői gyakorlatot, azaz, hogy mit jelent például a mesterséges intelligenciával felszerelt, bevásárlásokat végző hűtő a rendszer működésében.

A bejegyzés az „Internet of Payments – The Next Step in FinTech” (Forrás: Medici) cikk alapján készült.