Hogyan lesz mindig sör a hűtőben? – A pillanat, amikor a hűtőnk belenyúlhat a pénztárcánkba

írta | 2018.07.16. | Digitális pénzügyek, Open banking, Összes hír

Fárasztó, meleg munkanap után hazaérve meginnál egy hideg sört, de a hűtő üres. Milyen lenne, ha a jövőben a hűtő gondoskodna arról, hogy legyen mindig sör? „Odaadnád” a pénztárcádat – a bankkártya adataidat, vagy a netbanki azonosítódat – az okos hűtődnek? És az autódnak? Nincs messze az idő, amikor okos eszközeink már nem csak a vásárlás előkészítését intézik, hanem a fizetést is. Jön a fizetések internete, az Internet of Payments. A következő lépés a FinTech világában. A FinTech trendekről részletesen a Finspire!-en.

Az okos otthon eszközök, az okos autók és egyre több háztartási elektronikai eszköz csatlakozik az internetre, oszt meg információkat önmagáról és teszi a dolgát az „intelligenciájának” megfelelően. Talán csak egyetlen lépésre vagyunk attól, hogy az okos kütyüink, az IoT (Internet of Things) eszközeink még többet tehessenek értünk.

growth-of-internet-of-things

Szakértői becslések szerint 2020-ban a felhasználók átlagosan hat-hét IoT eszközzel rendelkeznek majd, amelyek 2023-ban már 27 milliárd dollárt „költenek el” a pénztárcánkból (ez a jelenlegi magyar GDP kb. 20%-a). Öt éven belül az Internet of Things és a FinTech „házasságából” megszülethet a Fizetések Internete (Internet of Payments – IoP).

A felhőalapú alkalmazások, a big data, a prediktív analitikai megoldások, a mesterséges intelligencia, a nyílt API-k a fizetésekre feljogosított IoT eszközökkel együtt létrehozhatják a Fizetések Internetét.

Az Internet of Payments születése

Az Internet of Payments ökoszisztéma eszközei fizetési tranzakciókat hajtanak végre emberi beavatkozás nélkül. A fizetési tranzakciók elvégzésére a felhasználó egyszer feljogosítja az IoT eszközt – elvégzi az eszköz azonosítását a bank felé és megadja a felhatalmazást -, amely ettől kezdve automatikusan menedzseli a tranzakciókat.

Az IoP ökoszisztémák működéséhez a stabil, skálázható (tele)kommunikációs infrastruktúrán és az IoT eszközök interoperabilitásán túl a nyílt, szabványos (banki) API-k és az üzenetszabványok is nélkülözhetetlenek.

Az utóbbiakat a Második Pénzforgalmi Irányelv (PSD2) irányelv teremti meg az Európai Unióban, aminek köszönhetően a fizetési számlák adataihoz nyílt szabványokon alapuló API-kon térítésmentesen hozzáférést biztosítsanak engedéllyel rendelkező harmadik feles szolgáltatók számára.

Az API-k mellett felértékelődik a gépi tanulás, a prediktív analitikai megoldások szerepe is. Mindez megteremti az ügyfelek pénzügyi helyzetének előremutató elemzésének lehetőségét és ennek alapján pénzügyi döntéseiket segítő új szolgáltatások kialakítását.

Várhatóan már nem a tranzakciókból, hanem a tranzakciók alapján összeállított „profilok” – adatminta- és viselkedés-elemzések – értékesítéséből származik majd az ökoszisztémát létrehozók bevétele.

The-Internet-of-Things-from-connecting-devices-to-creating-value

A korai megoldások: DashButton

Az első generációs Internet of Payments kísérletek közül az Amazon jutott a legmesszebbre. Két évvel ezelőtt vezette be a DashButton-t, a háztartásban rendszeresen használt tételek rendelésére kitalált félig automatikus megoldást.

A DashButton-nal – az Amazon mobil alkalmazásában előre meghatározott terméket és mennyiségetegyetlen gombnyomással megrendelhetik a vásárlók. A termék kifizetése a gombnyomással megtörténik, az áru pedig 1-2 napon belül kiszállításra kerül.

A termék hiányossága, hogy egy eszköz egyetlen gyártó termékéhez köthető, így sok DashButtont kell venni, ha meg akarjuk úszni a bevásárlást. Másik probléma, hogy az eszköz nem ad sem előzetes, sem utólagos tájékoztatást a fizetés összegéről, a ténylegesen rendelt árucikkről, ez pedig bizonytalanságot okozott a felhasználók körében. Talán ezeknek is az eredménye, hogy a DashButton nem terjedt el, nem vált népszerűvé még az Egyesült Államokban sem.

Második generációs kísérletek Zürichben

Egy fizetési megoldást szállító cég helyi partnerekkel közösen IoT kereskedelmi platformot indított. A kísérlet célja, hogy megértsék az IoT, a vásárlók, kereskedők, logisztikai cégek által alkotott ökoszisztéma működését.

Vizsgálják, hogy az egymástól függetlenül, saját döntéseik alapján tranzaktáló eszközök hogyan változtatják meg a kereskedői gyakorlatot, azaz, hogy mit jelent például a mesterséges intelligenciával felszerelt, bevásárlásokat végző hűtő a rendszer működésében.

A bejegyzés az “Internet of Payments – The Next Step in FinTech” (Forrás: Medici) cikk alapján készült.

Itt követhetsz minket:

NÉMETH MONIKA

NÉMETH MONIKA

A Magyar Telekomnál szabályozással, majd “smart” projektekkel foglakozott. A pénzügyi szektorban végmenő digitális transzformáció kísértetiesen hasonlít a telko iparág átalakulására, így korábbi tapasztalatait most a digi pénzügyek világában hasznosítja. Ha ma lenne óvodás, akkor a PSD2 lenne belevarrva a takarójába. A #regtech trendeket és megoldásokat is vizsgálja a szabályozói kihívások mellett. #banktech #regtechguru
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak.