Kemény világ jön a Facebook, Twitter, Google és társaik számára Európában

írta | 2021.02.01. | Összes hír, Szabályozás

Az Európai Unióban egységes szabályozás készül a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások működésére. A szabályozás célja a jelentős piaci erővel bíró online platformok (pl. Facebook, Twitter, Google) tevékenységének átláthatóbbá tétele, ezáltal az európai kisebb vállalkozások számára a tisztességes verseny biztosítása és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása. Az Európai Bizottság a Parlament, valamint a Tanács elé benyújtott szabályozási csomagjából szemezgettünk.

A digitális szolgáltatások nyújtására a tagállamokban eltérő szabályozások vannak érvényben. Ez jelentősen megnehezíti a határon átnyúló szolgáltatások terjedését, valamint visszafogja a termékinnovációt.

Jelenleg több mint 10.000 online platform működik az Unió tagállamaiban, melyek 90 %-a kis és középvállalkozás. Számukra a tagállamonkénti eltérő szabályozásnak való megfelelés olyannyira erőforrás igényes, hogy az akadályozza, néhol el is lehetetleníti terjeszkedésüket.

Ezért, az online térben értékesítő cégek mintegy 40 %-a (Eurostat, 2019) digitális piactereken keresztül értékesíti termékét.

Az online platformokhoz csatlakozás forgalomnövekedést, fogyasztószám növekedést hoz, egyben kockázatot is hordoz; a kisebb cégek értékesítési és bevételszerzési lehetőségei nagyban függnek a platform piaci viselkedésétől. Az értékesítést közvetlenül befolyásolja például, hogy a platform milyen algoritmussal értékeli az egyes cégeket és termékeiket, azaz hányadik lesz az adott termék az ajánlati listán.

Az egységes szabályozás hiánya a fogyasztói oldalon az illegális tartalmak, a termékeket, szolgáltatásokat érintő félrevezető tartalmak elleni védekezést és a hatékony szankcionálást is nehezíti.

Az Európai Bizottság 2020. december 15-én két rendelet tervezetet – Digital Services Act (DSA) és Digital Markets Act (DMA) – nyújtott be egyidejűleg az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz többek között a fenti problémák orvoslása céljával.

A Digital Services Act a digitális szolgáltatások egységes Uniós kereteit biztosítja, így minden, digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozásra vonatkozik majd. Ugyanakkor, a DMA az ú.n. gatekeeper cégekre határoz meg kötelezettségeket.

Digital Services Act dióhéjban

A digitális tér biztonságának megteremtése folyamatos egyensúlyozást jelent a mindennapokban. A mérleg egyik serpenyőjében a fogyasztók megvédése a megtévesztő, kártékony, vagy illegális tartalmaktól, a másikban a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése van.

A Digital Services Act célja, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyek a digitális térben a tájékozódást, vásárlást, kommunikációt – függetlenül attól, hogy mely digitális csatornáról van szó – biztonságossá, megbízhatóvá teszik a fogyasztók számára.

A rendelet hatálya alá tartoznak például a hálózati infrastruktúra szolgáltatók, így például az internet hozzáférési szolgáltatók, domain regisztrátorok, a hosting szolgáltatók, felhőszolgáltatók, és az online platformok (piacterek, alkalmazás áruházak, együttműködő vállalkozások platformjai és a közösségi média platformok).

A vállalkozásokra kirótt kötelezettségeket arányosan, az adott vállalkozás/platform tevékenysége és mérete figyelembevételével határozta meg a Bizottság. A rendelet kidolgozása során hatáselemzést végeztek, amelyben felmérték az egyes kockázatok piaci, fogyasztói hatását is. Ezek alapján különleges szabályok vonatkoznak azokra a platformokra, melyek a 450 milliós európai fogyasztói piac több mint 10 %-át érik el, azaz fogyasztói bázisuk eléri illetve meghaladja a 45 milliót.

Ízelítő a tervezett kötelezettségekből

Egyértelmű due-diligence szabályok

A digitális térben működő vállalkozások egyszerű, hatékony módszerrel jelölhetik majd az illegális vagy a pl. szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat sértő tartalmakat és termékeket, azon szolgáltatásokat, ahol meglátásuk szerint felmerül a tisztességtelen verseny lehetősége.

Az online platformok kötelesek lesznek az illegális tartalmat eltávolítani az oldalukról, meg kell magyarázniuk az olvasók felé, hogy miért tették ezt, valamint lehetőséget kell adni panaszbejelentés megtételére.

A KYC szabályok kibővülnek; az óriás online piacterek számára kötelező lesz az eladó kilétét azonosítani mielőtt a platformra felengedik.

Transzparencia, átláthatóság

A kereskedők értékesítési esélyeit is befolyásolja, hogy milyen algoritmus mellett alakul ki a megjelenített ranking érték. Jelenleg az értékelési módszertan a platformhoz csatlakozó partnerek számára fekete doboz. A DSA kötelezővé teszi – jellemzően a 45 millió fogyasztó feletti – platformok számára az ajánlómotorok működésének bemutatását, azaz annak leírását, hogyan választják ki a megjelenő tartalmat. Magát az algoritmust nem kell publikálniuk.

A platformokhoz csatlakozó cégek számára is gazdasági kockázatot rejt a platform üzemeltető túlzott kockázatvállalása. Ezért az óriás platformok esetében a tervezet – a túlzott kockázatvállalás miatti széleskörű károkozás lehetőségének megelőzése érdekében kötelezettségeket ír elő. Ilyen előírás pl. a vállalkozás kockázatmenedzsment rendszerének auditálása, dedikált compliance munkatárs alkalmazása és a kötelező adatmegosztás a hatóságokkal.

Jobb jogérvényesítés

Minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. A rendelet elfogadása után az EU teljes területén a DSA közvetlenül alkalmazandó lesz, azaz egységes szabályok lesznek érvényesek, amely jelentősen hatékonyabb jogérvényesítést tesz lehetővé.

Digital Markets Act – a “gatekeeper”-k szabályozása dióhéjban

A világ 10 legnagyobb cége közül 7 digitális térben működik. Ezeknek a cégeknek a piaci magatartása a digitális térben a verseny feltételeit alapvetően meghatározza. Például a platformhoz csatlakozás árazásán keresztül, vagy a hatalmas fogyasztói bázisról rendelkezésre álló valós idejű adatok felhasználásával jelentős piaci előnyre tehetnek szert és akár visszaélhetnek erőfölényükkel.

Ezen platformok esetében az üzleti vállalkozások és a fogyasztók is valójában kiszolgáltatottak.

Az Európai Bizottság célja, hogy az európai kisebb vállalkozások ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe az óriás platformokkal való üzleti kapcsolatban, a tisztességes verseny biztosítható legyen.

Kik a gatekeeperek?

A platformok piaci magatartásának előzetes vizsgálatát, elemzését követően a Bizottság javaslata, hogy a kötelezettségek azon platformokra vonatkozzanak, amelyeket az üzleti vállalkozások és a magánszemélyek legszélesebb köre használ (core platform). Ezek például:

  • az online közvetítő jellegű tevékenységet folytató piacterek, alkalmazás áruházak,
  • online keresőmotorok,
  • közösségi hálózatok,
  • videómegosztó platform szolgáltatások,
  • létszámtól függetlenül a személyek közötti elektronikus kommunikációt biztosító platformok,
  • operációs rendszerek,
  • felhő szolgáltatások,
  • reklám szolgáltatások (hálózatok, a fenti platform szolgáltatásokhoz kapcsolódó reklám közvetítés).

Ezen területeken tevékenykedő platformok közül jellemzően azokra lesznek érvényesek a rendelet előírásai, amelyek jelentős gazdasági erővel, a belső piacon erős befolyással, több EU országban élő aktivitással rendelkeznek. Azaz, azokra a helyzetekre vonatkozik a készülő szabályozás, ahol egy vagy kevés számú online platform – potenciális versenytársaitól és a fogyasztóktól függetlenül, autonóm módon – képes meghatározni az adott piacon a kereskedelmi feltételeket.

További kitétel, hogy a vállalkozás erős közvetítői pozícióban legyen, azaz nagy fogyasztói/felhasználói bázist kössön össze nagyszámú üzleti vállalkozással, működése a vizsgálat idején is stabil és várhatóan hosszútávon a piacon marad. Ezen vállalkozások a “gatekeeper”-ek, a “kapuőrök”.

A “kapuőrök” azon core platformon működő vállalkozások:

  1. amelyek az elmúlt 3 évben 6,5 milliárd euró vagy afeletti éves EGT forgalmat értek el, vagy átlagos piaci kapitalizációja az elmúlt pénzügyi évben legalább 65 milliárd eurót tett ki és legalább 3 tagállamban nyúlt core platform szolgáltatást.
  2. Olyan core platform szolgáltatást nyújtanak, amelynek havi több mint 45 millió aktív lakossági és több mint 10 000 aktív üzleti felhasználója van az EU területén.
  3. “Meggyökeresedett”, tartós piaci jelenléttel bír és várhatóan ezt fenn is tartó vállalkozásnak minősül az a cég, amely a b) pont szerinti felhasználói számot az elmúlt 3 pénzügyi év mindegyikében elérte.

A tervezet néhány fontosabb követelménye

  • A gatekeeper vállalkozások kötelesek hozzáférést adni partnereiknek minden olyan adathoz, amelyet a gatekeeper platform használata során generált a partner.
  • A platformon reklámot elhelyező cégek számára a kapuőr elérhetővé kell tegye azokat az eszközöket, információkat, amelyek alapján a hirdetők, kiadók ellenőrizhetik saját reklámjaikat, azok sikerességét.
  • Lehetővé kell tennie a gatekeeper vállalkozásnak a platformon kívüli szerződéskötést.
  • Nem akadályozhatja meg a gatekeeper, hogy előre telepített software-t a felhasználó letöröljön, ha nem kívánja használni.
  • Saját termékét nem rangsorolhatja előbbre, mint a platformhoz csatlakozott harmadik felek hasonló termékeit.
A Bizottság piaci vizsgálatot indít többek között a gatekeeper cégek meghatározására, valamint amennyiben szükséges, a gatekeeper cégekre kirótt kötelezettségek finomhangolására, változtatására.

A platformok struktúrális átalakítása is felmerül, mint lehetséges szankció

Szigorú büntetésekre számíthatnak a gatekeeper-ek

A kapuőr platform vállalkozások akár a teljes globális éves árbevételük 10 %-át elérő bírságot is kaphatnak a tervezett szabályozás megsértése esetén. Lehetősége lesz a hatóságoknak időszakos büntetés kiszabására is, ami maximálisan az átlagos napi forgalom 5%-át érheti el.

A tervezet kilátásba helyez – a kötelezettségek rendszeres megsértése, vagy be nem tartása esetére – további intézkedéseket, így például a vállalkozás egyes üzletágainak értékesítésére vonatkozó előírás.

Következő lépések

Jelenleg az Európai Parlament és a tagállamok elemzik, véleményezik a Bizottság javaslatát. Amennyiben a Parlament és a Tanács elfogadja a tervezeteket, a rendeletek a tagállamokban közvetlenül alkalmazandók lesznek.
Forrás:

  • Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council on contestable and fair markets in the digital sector – DMA: Link.
  • Proposal For a Regulation of the European Parliament and of the Council on a Single Market For Digital Services (Digital Services Act) and Amending Directive 2000/31/Ec – DSA: Link.
Címlapfotó forrása: pexels.com. Készítette: Brett Jordan. Fotó elérése itt.

Itt követhetsz minket:

NÉMETH MONIKA

NÉMETH MONIKA

A Magyar Telekomnál szabályozással, majd “smart” projektekkel foglakozott. A pénzügyi szektorban végmenő digitális transzformáció kísértetiesen hasonlít a telko iparág átalakulására, így korábbi tapasztalatait most a digi pénzügyek világában hasznosítja. Ha ma lenne óvodás, akkor a PSD2 lenne belevarrva a takarójába. A #regtech trendeket és megoldásokat is vizsgálja a szabályozói kihívások mellett. #banktech #regtechguru
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak