2024. október 15.
FinTechShow
Terítéken a legújabb digitális pénzügyi szolgáltatások és megoldások

EARLY BIRD JEGYEK    2024. ÁPRILIS 30-IG! 

2024. november 26.
BankTechShow
Megoldások a jövő digitális bankjához

EARLY BIRD JEGYEK    2024. ÁPRILIS 30-IG! 

2022.07.29.

Kriptovaluták adózása (2. rész): Kriptoeszközök más pénzügyi termékbe ágyazva

Szerző:

Kategóriák:

A cikksorozatunk előző részében azt vizsgáltuk meg, hogy miként kell adóznunk akkor, ha tényleg kriptoeszközöket vásárolunk és nem olyan pénzügyi termékeket, amik csak annak tűnnek kívülről. Ebben a cikkben két olyan jellemző példát szeretnénk bemutatni, amikor ugyan a pénzünket kriptoeszközökbe szeretnénk fektetni, viszont jogilag mást veszünk, mint ami az eredeti célunk volt. Ez valamikor előnyösebb, valamikor viszont hátrányosabb adózási helyzetet eredményez számunkra.

Internalizált kripto-kereskedés – a Revolut példája

Gyakran a befektetők nem is tudnak róla, de a vásárláskor ténylegesen nem szereznek tulajdont a kriptoeszközök fölött, hanem csak egy ún. derivatív eszközbe (pl. CFD) fektetik a pénzüket.

Ilyenkor a bróker „házon belül” oldja meg a kereskedést és a befektető valójában csak egy szerződéses pozícióba lép, aminek keretében a kriptoeszköz árfolyamának mozgására fogad. Ilyenkor a befektető nem válik a kriptoeszköz tulajdonosává, így következésképpen nem is tudja azt átruházni.

Ennek számos üzleti előnye is lehet, így különösen az alacsonyabb tranzakciós költségek, vagy a gyorsabb elszámolás.

Erre pont azért van lehetőség, mert a tranzakció nem a tőzsdén keresztül valósul meg, hanem azon kívül. Másik oldalról persze sok befektető jobban szereti, ha ténylegesen is a kriptoeszköz az ő kripto pénztárcájába kerül.

A Revolut is ilyen módon biztosítja a befektetők számára a kriptokkal való kereskedést, amikor „nominee” tulajdonosként tartja valaki az ügyfél kriptoeszközeit. Ekkor tehát nem az ügyfél tárcájában vannak jóváírva a kriptoeszközök, hanem egy másik vállalkozásnál.

Mivel ilyen esetekben nem valósul meg az a feltétel, hogy kriptoeszköz átruházására kerüljön sor, ezért az így szerzett jövedelem „egyéb jövedelemnek” minősül, ami után a 15% személyi jövedelemadón felül 13% szociális hozzájárulási adó is fizetendő.

Eseti jelleggel szükséges megvizsgálni, hogy a széles körben elterjedt online brókercégek és befektetési applikációk valójában mit is kínálnak befektetésre: kriptovalutát, vagy szerződéses pozíciót a kriptovaluta árfolyamára (CFD).

A magasabb adófizetés mellett azonban ennek is megvannak az előnyei, hiszen az egyéb jövedelemre vonatkozóan a törvény nem ír elő olyan költségelszámolási szabályokat, mint a kripto-tőzsdés kereskedés esetében, így akár évek elteltével is figyelembe vehetők a korábban felmerült költségek, anélkül, hogy azok bevallásra kerültek volna akkor.

Ezek a szabályok vonatkoznak továbbá arra is, ha ugyan kriptoeszközök átruházására kerül sor, azonban nem bárki számára hozzáférhető módon, hanem az átruházásra az eladó és a vevő között külön megállapodás keretében kerül sor.

Elismert tőzsdén kereskedett ETF-ek

Elképzelhető továbbá, hogy a befektető a pénzét nem közvetlenül kriptoeszközbe fekteti, hanem olyan tőzsdén kereskedett kollektív befektetési alapba, ami kriptoeszközökbe (is) fektet, vagy éppen olyan derivatívába, amivel elismert tőzsdén kereskednek. Ezeket nevezzük ETF-nek (exchange traded fund), amelyek száma egyre bővül a külföldi (pl. londoni és amerikai) tőzsdéken.

Befektetési alapok esetében a nyereséget maga a befektetési alap fogja kalkulálni és a befektető csak az onnan megkapott, vagy éppen a befektetési jegy értékesítésén elért nyeresége eredményeként szerzett jövedelem után adózik. Ez a befektetési alaptól függően osztaléknak, vagy kamatnak minősülhet, amelyekre egyaránt 15% személyi jövedelemadófizetési kötelezettség van és nincsenek speciális buktatók a bekerülési költségek elszámolása tekintetében.

Kiemelést érdemel, hogy ebben az esetben elméleti lehetőség van arra is, hogy ún. TBSZ-en (Tartós Befektetési Számla) keresztül kerüljön sor a kereskedésre, aminek a hatalmas adózási előnye, hogy az „5 éves szabály” alapján akár adómentes is lehet az így szerzett jövedelem. Fontos megkötés ilyenkor, hogy a lekötött pénzünkhöz 5 évig nem férünk hozzá, de az adómentesség ezt a kis áldozatot gyakran megéri.

Viszont technikai nehézség, hogy jellemzően azok a külföldi brókerek, akiken keresztül tudnánk ilyen kriptos ETF-eket vásárolni nem biztosítanak TBSZ-t, azoknál a magyar pénzügyi szolgáltatóknál, ahol ez biztosítva van pedig általában nem lehet az adott eszközökhöz hozzáférni.

Címlapfotó: RODNAE Productions, Pexels.com

Címkék: