Milyen digitális fejlesztésekre a legbüszkébb 2025-ben?

2025-ben arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a digitalizáció nálunk tényleg üzleti érettségre lépett: nem külön innovációs „projektek halmaza”, hanem a működés egyik alapja.

Olyan jövőbiztos, adatvezérelt digitális ökoszisztémát építünk, ahol a technológia a mindennapokban sebességet, stabilitást és kiszámíthatóságot ad – és ez az ügyféloldalon is érezhető.

Ezt a működési számok is alátámasztják: a szerződéskötéseink 96%-a automatizált folyamatban jön létre szigorú kontrollok mellett, és a törlési igények 78%-a emberi beavatkozás nélkül zárul.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy több mint 400 ezer ügyféligény teljesül automatikusan, jellemzően valós időben – és ahol lehet, a rendszer proaktívan is lép, például gépjármű eladásakor.

Az ügyfélélményben is vannak nagyon kézzelfogható pontok. A casco-kötésnél az AI-vezérelt digitális gépjárműszemle a feltöltött fotók alapján ellenőrzi és értékeli a jármű állapotát, így gyorsabb és következetesebb a folyamat. Gépjármű károknál a fotóalapú elemzés percek alatt ad költségbecslést, ami a kárbejelentés előkészítését tehermentesíti.

Utasbiztosításnál pedig a blokkláncalapú automatizmusok meghatározott esetekben gyors kifizetést tudnak támogatni.

Ami vezetőként számomra külön fontos: 2025-ben már tudatosan úgy választottunk és skáláztunk use case-eket, hogy az eredmény ne csak „hatékonyságérzet” legyen, hanem ténylegesen lefedje a teljes értékláncot.

Ez az a pont, ahol a digitális transzformáció elkezd a P&L-ben is megjelenni – nem csak a slideokon.

Melyik AI-alkalmazás hozhatja a legnagyobb áttörést a biztosítói szektorban 2026-ban?

2026-ban a legnagyobb áttörést ott várom,

ahol az AI-ból nem csak egyéni produktivitás, hanem vállalati teljesítmény lesz.

Sok szervezet ma már gyorsabban ír emaileket, összefoglalókat vagy kódot – mégsem látszik a P&L-ben, mert az érték „elszivárog”: rossz feladatra megy az AI, nincs adoptáció, a felszabaduló idő elvész, az end-to-end folyamat nem gyorsul, vagy a piaci verseny elviszi a nyereséget.

2026-ban szerintem az nyer a biztosítói szektorban, aki ezt a teljes értékláncot képes zárni.

Ennek egyik legkonkrétabb gyorsítója az „AI a kódolásban„. A generatív modellek – GPT-alapú megoldások, Claude, és a vállalaton belül feladatra hangolt LLM-ek – ma már nem csak kódrészleteket javasolnak: segítenek refaktorálni, teszteket generálni, támogatják a kódreview-t, dokumentációt készítenek, és egyre jobban hozzájárulnak a biztonsági hibák megelőzéséhez.

Ez rövidebb fejlesztési ciklusokat, gyorsabb és stabilabb release-eket, valamint kiszámíthatóbb modernizációt jelent – ami a biztosítóknál a „core” rendszerek miatt különösen nagy tét.

Ebben a környezetben kiemelt szerepe van az Allianz-Anthropic együttműködésnek. Itt a lényeg nem az, hogy „van Claude”, hanem az, hogy enterprise szinten, szabályozás és adatvédelem-kompatibilis keretek között építünk Claude-alapú képességeket.

A fókusz a kontrollálhatóságon van: guardrail-ek, validációs rutinok, auditálhatóság és governance – hogy komplex biztosítói dokumentumokat (kárakták, szerződéses anyagok, szakmai mellékletek) megbízhatóan lehessen strukturálni és elemezni, úgy, hogy a döntési felelősség embernél maradjon.

Ezzel párhuzamosan tudatosan építjük a belső LLM-ökoszisztémát: GPT, Claude és egyedi GPT-k támogatják a tudáskeresést, dokumentumösszegzést, káriratelőkészítést és a fejlesztői munkát.

A következő mérföldkő 2026-ban az, hogy ezek ne „külön eszközök” legyenek, hanem a folyamatokba legyenek beágyazva – ott, ahol a hatás mérhető: kevesebb hiánypótlás, kevesebb kézi átfutás, rövidebb döntési ciklus.

A másik nagy áttörés-terület az adatvezérelt belső folyamatelemzés. A process mining és az AI-alapú mintafelismerés együtt nagyon pontosan megmutatja, hol torlódnak az ügyek, hol nőnek meg a fordulási idők, és hol maradt bent indokolatlan manuális munka. Ha ezeket célzottan javítjuk, az nem csak költség: a gyorsabb, kiszámíthatóbb ügyintézés közvetlenül vezet fokozott ügyfélelégedettséghez.

Összefoglalva: 2026-ban az AI valódi áttörése szerintem akkor történik meg, amikor nem áll meg a „task efficiency”-nél, hanem végigmegy az egész úton: adoptáció – kapacitásátcsoportosítás – end-to-end throughput – mérhető ügyfélérték.

Ez az a pont, ahol az AI-ból üzemi infrastruktúra lesz, és a hatása a P&L-ben is látszik.

Melyek 2026 digitális fókuszpontjai, amelyek kiemelt figyelmet kapnak?

2026-ban a digitális fókuszpontjaink lényege egyszerű: a működés legyen könnyebb az ügyfélnek, kiszámíthatóbb a szervezetnek, és biztonságosabb mindenkinek. Nem egy nagy „újratervezésben” gondolkodunk, hanem abban, hogy következetesen csökkentjük a súrlódást a fontos ügyfélutakban, és közben rendbe tesszük a háttérműködést.

Az első fókusz az ügyfélutak folyamatos finomítása.

A cél az, hogy az ajánlatkéréstől a kárki fizetésig minden lépés érthetőbb, gyorsabb és egységesebb legyen – csatornák között is.

A tapasztalatunk az, hogy az ügyfélélményt nem egy nagy designváltás javítja a legtöbbet, hanem az, ha kevesebb a felesleges lépés, kevesebb a bizonytalan státusz, és világosabb, mi a következő teendő.

A második fókusz a digitális szervezeti adaptáció: vagyis az, hogy a digitális működés ne ráépített réteg legyen, hanem alapértelmezett. Ez együtt jár a felelősségi körök tisztázásával, az end-to-end gondolkodással, és azzal, hogy a teljesítményt következetesen mérjük, mert ettől lesz tartósan gyorsabb és megbízhatóbb a működés.

A harmadik pillér a digitális biztonság és adatvédelem. A zéró bizalom szemléletet és a secure-by-design megközelítést azért visszük előre, mert a bizalom a biztosítás alapja – digitális környezetben pedig ezt az ügyféladatok proaktív védelme és a következetes biztonsági fegyelem tartja meg.

Végül mindezt a szervezeti fejlesztés teszi fenntarthatóvá: digitális kompetenciák, új munkamódszerek, együttműködés, és egy olyan kultúra, ahol a mérés és a felelősségvállalás a mindennapi működés része.

2026-ban számunkra ez a kombináció adja a valós előrelépést: jobb ügyfélút, erősebb működés, stabil bizalom.