Mobiltárcák harca: Kié lesz a digitális jövőnk?

írta | 2021.05.17. | Digitális pénzügyek, Összes hír

kh webinarium

Tíz éve még azt hittük, a mobilszolgáltatók adják majd a mobiltárcákat. Majd 2014-ben a kártyatársaságok a tokenizációs technológia bejelentésével új irányt jelöltek ki a mobiltárcák fejlődésének, amelynek eredményeként a BigTech cégek kerültek nyeregbe. Azóta az Apple Pay és a Google Pay megkerülhetetlen szereplőkké váltak az érintéses mobilfizetés világában. A bankok ma már jellemzően úgy léphetnek be ebbe a világba, ha megállapodnak az Apple-lel és a Google-lel.

Hol tartunk ma?

Az Apple és a Google már nemcsak a “bankkártyatárolás” lehetőségét nyújtják az Apple Walletban és a Google Pay-ben, hanem saját logós fizetési kártyát, hitelkártyát és bankszámlát is kínálnak a mobiltárcáikon keresztül (igaz, ma még csak az Egyesült Államokban). A BigTech számára a mobiltárca (is) egy ügyfélakvizíciós csatorna, amelyen keresztül újabb pénzügyi szolgáltatásokat közvetíthetnek, nyújthatnak. Ezzel a lépésükkel az Apple és a Google még mélyebbre hatolnak a “zsebünkben” (is) és újabb lépést tesznek abba az irányba, hogy pénzügyi szolgáltatások globális közvetítőivé váljanak, miközben építik a saját márkás, a közeljövőben várhatóan globális szinten is elérhetővé váló pénzügyi termékeiket (bankokkal partnerségben).

Ezzel párhuzamosan az Apple Pay és a Google Pay számos fizetési helyzetben válik “A fizetőeszközzé”. A webáruházakban, a mobilapplikációkon belül is fizethetünk Apple Pay-jel, Google Pay-jel, a neobankok prepaid fizetési kártyáit feltölthetjük Apple Pay-jel, Google Pay-jel és a teljes Apple / Google univerzumban, ha vásárolni szeretnénk pl. tárhelyet, digitális tartalmat, előfizetést stb., akkor is Apple Pay-jel, Google Pay-jel fizetünk.

Ezekben a digitális univerzumokban, amelyekhez a Föld lakosságának majdnem minden tagja csatlakozott, az egyik mobiltárcájuk az Apple-től és/vagy a Google-től származik (majd).

Igaz, az Apple állítja, hogy nem használják fel a felhasználók fizetési adatait, ezzel szemben a Google nem titkolja, emiatt lépett be az érintéses mobilfizetés világába. Az Apple-nek és a Google-nek eddig is rengeteg adat állt rendelkezésére a felhasználóiról, és most már megnyílt számukra a kártyás tranzakciók “adatbázisa” is. Ebből a szempontból a mobiltárca nemcsak ügyfélakvizíciós eszköz, hanem az adatvagyon építés egyik meghatározó eleme is lett. Így lehet a mobiltárcából egyfajta adattárca is és így válhat a BigTech “adat monopóliummá”, hacsak a szabályozó nem avatkozik be az “adatkoncentráció” feloldása érdekében, mint ahogy tette az EU-ban a PSD2-vel és a nyílt bankolással a bankokkal szemben.

A BigTech törekvéseivel párhuzamosan a neobankok (pl. Revolut, Starling Bank, Monzo) is rést ütöttek a “pajzson” és jellemzően Mastercard, vagy Visa logós prepaid fizetési kártyára épülő mobiltárca-stratégiájukkal betörtek a pénzügyek világába. A neobankok megjelenését a szabályozó beavatkozása tette lehetővé a PSD1 és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény életre hívásával. Azóta egyes jegybankok (pl. a litván) az EU-ban olyan új speciális engedélyt is kialakítottak, amelyek segítségével a neobankok az EU teljes területén nyújthatnak már hitelt a mobiltárcájukon keresztül. A Revolut és társaik – a bankokkal szemben – országhatárokon átnyúló előbb kontinentális, majd globális pénzügyi szolgáltatókká válnak, ami által nagyobb eséllyel érik el a méretgazdaságos működést és így a jövedelmezőségi inflexiós pontot.

Hol tartunk ma?

A neobankok megjelenése az egyik legjobb példa arra, hogyan katalizálhatja a szabályozó, a jogszabályalkotó az innovációt és a versenyt a pénzügyi közvetítői rendszerben. A PSD1 után megérkezett a PSD2 és a nyílt bankolás (open banking), aminek hosszú távú hatását alulbecsüli a bankok egy (meghatározó) része a rövid távú buktatók, nehézségek és kihívások miatt. Mindenesetre az jelzésértékű, hogy a Google, a Mastercard, a neobankok – és összességében azok a szereplők, amelyek meghatározó szerepet töltöttek be eddig is az új fejlődési irányok meghatározásában – csatlakoztak az EU open banking programjához és új pénzügyi szolgáltatásokat alapoznak arra.

A digitális ügyfelek elérésének, az ügyfélelköteleződés és a keresztértékesítési lehetőségek növelésének, az impulzív vásárlás ösztönzésének eszköze a mobilalkalmazások lettek, így a mobiltárcák is meghatározó szerepre tehetnek majd szert az előbbi területeken. Azáltal, hogy a szabályozó, jogszabályalkotó a bankok számára biztosított privilégiumokat (pl. egyenlegkezelés, fizetési műveletek végrehajtása, hitelezés stb.) alacsonyabb belépési küszöb (és bizonyos korlátok) mellett a digitális térben otthonosan mozgó nem banki szereplők számára is biztosítja úgy, hogy azokat határokon átnyúlóan is nyújthatják, a bankfiókok mellett (és egy ponton helyett) a mobiltárcák válnak a pénzügyi szolgáltatások ügyfélakvizíciós eszközeivé. Ahogy a Revolut a mobilszám megadását követően egy mobilalkalmazáson keresztül pár perc alatt számlát nyit az ügyfélnek, majd hitelt nyújt számára, azt mutatja,

a szabályozói védőháló megrepedezett a bankok körül és bármely felkészült digitális szereplő eredményesen törhet be a pénzügyi közvetítői rendszerbe.

Napról-napra újabb neobankok jelennek meg Mastercard, vagy Visa logóval ellátott fizetési kártyákra épülő mobiltárcákkal és ügyfelek százezreit, milliót akvirálják pár hónap alatt, miközben egyetlen bankfiókkal sem rendelkeznek. Ez egy olyan paradigmaváltás, ami az inkumbenseket gyorsabb irányváltásra, beavatkozásra, az értékesítési stratégiák és termékéletciklusok, fejlesztési módszertanok újraértékelésére kényszeríti.

Az egyik legfontosabb kérdés az előbbiek tükrében, hogy mi a bankok mobiltárca stratégiája.

Épp a napokban jelentette be az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a JPMorgan Chase, hogy kiszáll a mobiltárcáják csatájából, mert megbukott a stratégiájuk. Pedig a JPMorgan Chase mindent úgy csinált, ahogy az Apple és a Google és nem utolsó sorban közel 100 millió ügyfelüknek kínálhatták elsőkézből a mobiltárcájukat. Öt év után mégis bedobták a törülközőt.

A felszín alatt megjelentek a kriptotárcák is, amelyekhez szintén igényelhetünk Mastercard, vagy Visa logós fizetési kártyát. A kriptotárcákban már nemcsak értéket tárolhatunk és “pénzt” küldhetünk, de akár napi szinten fizethetünk is azzal (fiat valutával). Ahogy az elosztott főkönyvi technológiára épülő világ napról-napra növekszik, úgy egyre hangsúlyosabb szerepe lesz a mobil(kripto)tárcáknak is.

Hol tartunk ma?

Az áttörést várhatóan itt is a szabályozó, jogszabályalkotó beavatkozása fogja meghozni, aminek az irányai már nagyvonalakban körvonalazódnak. Egyrészt a MiCA (a kriptoeszközök piacairól szóló irányelv) rendelettervezet fogja a következő évek fejlődési irányát meghatározni, másrészt a jegybankok hozzáállása, stratégiája a digitális jegybankpénzzel (Cental Bank Digital Currency) kapcsolatban.

A MiCA rendelettervezet jelenleg az Európai Tanács előtt van, ezt követően kerül át az Európai Parlamenthez és a Miniszterek Tanácsához felülvizsgálatra és elfogadásra. Ez a “hármas” eljárás 18-24 hónapot vehet igénybe és az elfogadást követően a szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések 18 hónap után lesznek alkalmazandók, így

ezen a területen a konkrét irányok, a fejlődés medre 2023-2025 között válik láthatóvá.

Ugyanakkor az már most látszik, hogy például az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények kedvező helyzetbe kerülhetnek azáltal, hogy tokenizálhatják és blockchainre helyezhetik a működésüket. Ez a neobankok számára újabb dimenziókat nyithat meg. Ennek a következményei ma még beláthatatlanok, de arra számítunk, hogy ezáltal a neobankok olyan infrastruktúrával, működési logikával és ügyfélakvizíciós képességgel fognak rendelkezni, ami a bankok egy részét eliminálja a pénzügyi közvetítői rendszerből.

Várhatóan két-három évre lesz szüksége az Európai Unió jegybankjainak is arra, hogy kialakítsák a digitális jegybankpénzzel kapcsolatos stratégiájukat, miközben Kínában már tesztelik a digitális yüant (DCEP), ami 2022-ben debütálhat a kínai téli olimpiai játékok alkalmával.

A felszín alatt az EU-ban számos olyan elosztott főkönyvi technológiára épülő projekt fut, amelyek eredményei, továbbá a jogszabályalkotó tevékenységei megalapozhatják a “szupertárcák” megjelenését.

Végül, de nem utolsó sorban: a mobiltárcákkal digitális földrészt is választunk

Mutasd, mivel fizetsz, megmondom, ki vagy” címmel jelent meg a MNB pénzügyi infrastruktúrákkal foglalkozó szakértőinek cikke a Hitelintézeti Szemlében 2015 júniusában, amelynek következtetése, attól függően, mely fizetési helyzetekben milyen gyakorisággal és mely fizetési eszközzel fizetünk, nagy valószínűséggel megállapítható az iskolai végzettségünk. Röviden, aki (a vizsgált időszakban) gyakran fizetett bankkártyával (a fizetési helyzetek többségében), nagy valószínűséggel magas iskolai végzettséggel rendelkezett.

Az MNB primer elemzésének analógiájára mi azt a hipotézist fogalmaztuk meg, hogy

a jövőben attól függően, milyen mobiltárcát választunk, azzal digitális “földrészt” (ökoszisztémát) is választunk, aminek következménye a digitális identitásunk formálása feletti kontroll átruházása is lehet.

Hogy az adatainkat hogyan, milyen formában és milyen cél érdekében fogják felhasználni, befolyásolhatja majd a digitális identitásunkat, a digitális világban betöltött szerepünket.

Ezen a ponton dől majd el, ki jön ki győztesen a mobiltárcák csatájából.

Elkészült a “Magyarország elektronikus fizetési térképe” c. 110 oldalas kiadvány, mely betekintést ad az elektronikus fizetési piac átalakulásába és az új fizetési megoldások világába. A kiadvány elkészítésében közel 40 iparági szakértő, közép- és felsővezető vett részt és osztotta meg gondolatait az elektronikus fizetések jövőjével kapcsolatban. A kiadványt 2021. május 26-án letölthetik a PayTechShow 2.0 résztvevői az online videokonferencia platformról.

Fotó: CDPiC – stock.adobe.com

kh webinarium

kh webinarium

Itt követhetsz minket:

LEMÁK GÁBOR

LEMÁK GÁBOR

A Szabadidő Központban (a KÖZGÁZ-on) végzett, a Duna bal partján. Kimaradt a bölcsi és a multikulti szocializáció az életéből, így lettek eretnek gondolatai. Néha kiengedik a zártosztályról, de már egyre ritkábban. A gumiszobából pattantak ki a FinTechZone, a FinTech Akadémia, a FinTech Verseny, a HUNFINTECH25 és a FinTechShow ötletek, amiket sajnos továbbiak is követnek majd. #fintechterapia #gumiszoba
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

WEBINÁRIUM

KH webinarium
Mit hoz a jövő? Hogyan alakítják át az újabb és újabb innovációk a pénzügyeinket, a munka világát, a környezetünket vagy akár a táplálkozásunkat?

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak.