Az új mérce a “social score”, vagy a pénz világában a “social credit score” lesz. Azaz a közösségi média aktivitásunkon alapuló hitelképességi vizsgálat eredményeként dőlhet majd el, milyen feltételek mellett mennyi kölcsönt kaphatunk.

Az ma már közhelynek számít, hogy az állásinterjún a leendő munkáltató már nem csak az önéletrajzunk alapján ítél meg, hanem lecsekkolja a Facebook, Linkedin adatlapunkat és twitteres, tumblres aktivitásunkat. Ám a bankunk, biztosítónk sem elégszik meg azzal, ha bemutatjuk a papírjainkat, az anyakönyvi kivonatunkat, a diplománkat, vagy az épp aktuális fizetési cetlinket.

Az új mérce a “social score”, a pénz világában pedig a “social credit score”, azaz a hagyományos hitelképesség vizsgálatot kiegészítő közösségi média profilozás.

Fotó: Financial Times

Mi a social score és a social credit score? 

A fizetési képességünket a bankok már nem csak a hagyományos módszerek alapján ellenőrizhetik (pl. bérpapír, számlakivonatok). Az úgynevezett social score-t az összes közösségi média tevékenységünk alapján kalkulálják, ami megmutatja milyen életmódot folytatunk, milyen a személyiségünk, mire költünk, és nagyjából mennyit. Így legyen szó hitelről, üzletről, befektetésről, ez alapján ki lehet számolni, mekkora kockázatot jelentünk.

Az Egyesült Királyságban az ingatlan piacon is terjednek a social scoring módszerek. A bérleti szerződés megkötését megelőzően a potenciális bérlő fizetési fegyelmét, viselkedési mintáját ellenőrzik a lakáskiadók.

Jóval elterjedtebb már a reputation rating, azaz a kapcsolati háló elemzése főleg a fejvadászok és HR-esek körében, akik így pontosabb képet kapnak életvitelünkről, szokásainkról, politikai hovatartozásunkról, vélemény-nyilvánítási kultúránkról.

A fiatal hitelfelvevők lehetnek a legnagyobb nyertesek

Fontos elem, hogy nem csupán a múlt és a jelen tényadatait vizsgálják, hanem mesterséges intelligenciával megtámogatott előretekintő elemzési módszerekkel az adott személy várható aktivitását, viselkedését, a benne rejlő potenciált is keresik. Ezért a social credit scoring alkalmazása hasznos például a pályakezdők hitelezésében.

A fiatalok ugyanis nehezen és kedvezőtlen feltételekkel kapnak hitelt, hiszen nincs pénzügyi múltjuk, nincs nagy fizetésük, és nincs például fizetési fegyelmükre utaló számlabefizetési történet. Emiatt a pénzintézetek a magas kockázatú ügyfelek közé sorolják őket, pedig egy kiváló egyetemen végzett fiatal várhatóan hamar talál jól fizető állást, így hitelezői szempontból megbízható ügyfél lesz.

Amerikában, Angliában már évek óta léteznek olyan hitelező cégek, amelyek a diákhitel-feltételek kialakításánál a social score alapján perszonalizálnak. Egyrészt, hogy visszafizethető, menedzselhető hitelt nyújtsanak, másrészt ezzel is ösztönözzék a fiatalokat a tudatos, fegyelmezett pénzügyi életvitelre.

A legtöbb kísérletet a social credit scoring megoldásokkal kapcsolatban a fejlődő világban folytatják. Nem véletlen, hiszen az un. unbanked (a bankkapcsolattal nem rendelkező) lakosságról semmilyen információval nem rendelkeznek a hitelintézetek, ugyanakkor a gazdaság élénkítéséhez a lakosság vállalkozásra ösztönzése nélkülözhetetlen.

Kenyában pl. az M-Pesa információbázisára is támaszkodik a mikrovállalkozások hitelezési rendszere. A hitelminősítést a hitelfelvevő mobil,- mobilnetes és social media aktivitása értékelésével egészítik ki, hogy teljesebb képet kapjanak az igénylő jelenlegi és jövőbeni várható helyzetéről, a hitelezés körülményeiről, a hitelfelvételhez vezető sztoriról.  Így egyrészt csökkenthető a hitelezési kockázati szint, másrészt vállalkozásösztönző hitelkonstrukciók alakíthatók ki a mikrovállalkozások számára.

Ilyen módszerekkel dolgoznak a social credit scoring cégek

A Hello Soda pszicholingvisztikai módszerrel elemzi a fogyasztók életmódját, napi pénzügyeit, munkáját, korát, környezetét, és ezek alapján állít fel hitelminősítési ajánlást.

Tranzakcióanalízist végez például a Friendly Score. Azaz a webes keresési előzményeket és a látogatott honlapok kontextusát is elemzi. Ezt a módszert a Branch és az InVenture az SMS, hívásnapló és egyéb, a mobilból kinyerhető adatok elemzésével is megtámogatja.

Az AdviceRobo brit startup 2013 óta foglalkozik a milleniumi generáció és a KKV-szektor hitelképességének pszichografikus elemzésével. Viselkedési, tranzakciós adatokat, social media aktivitást és szöveges tartalmakat vizsgál, valamint prediktív elemző eszközökkel hitelminősítéshez ad adatokat, javaslatokat bankok, biztosítók számára. Azt ígérik, megoldásukkal a fogyasztók várható pénzügyi nehézségeit is előre tudják jelezni, hogy a bankok időben ajánlhassanak valamilyen mentőövet az ügyfélnek.

Tavaly év végén kapott zöld lámpát az Aire, amely a fogyasztóval készített virtuális interjúban a fogyasztó célját, élethelyzetét, problémáit tárja fel. A kérdések egy részét a partner hitelintézetek hitelscoring rendszere alapján állítják össze. Ezt kiegészítik közösségi média, mobiltelefon és más adatforrásokkal.

Azok vagyunk-e, akiknek mondjuk magunkat

A közösségi csatornákon kialakított profiljaink, a teljes online és mobilos tevékenységünk elemzése egyre gyakrabban kiegészül pszicholingvisztikai (kommunikációs stílust elemző) módszerrel.

Emellett a technológia megvan arra is, hogy mobiltelefonos hívás-, SMS-, és akár kontaktlistákat is elemezzenek. Igaz, a telefonos adatokhoz csak a fogyasztó hozzájárulásával lehet hozzáférni, ám a szakértők szerint egy megfelelő akcióval, vagy értékajánlattal az is megszerezhető.

A közösségi média aktivitáson alapuló hitelminősítéshez ma még a Facebook, Google, LinkedIn, Twitter az elsődleges adatforrások, ám már tesztelik a P2P hálózatok, a crowdfunding oldalak és az adományozással foglalkozó platformok integrálhatóságát is.

Többet tudnak rólunk, mint gondolnánk.