A banki, pénzügyi szolgáltatási szerződések digitális megkötése iránti igény mind az ügyfelek, mind pedig a pénzügyi intézmények oldaláról növekszik. Míg ügyfél oldalon elsősorban a személyes ügyintézés kiváltása, az otthonról történő online ügyintézés a fő mozgatórugó, addig intézményi oldalról többek között a papírmentes működés megteremtése, a jobb ügyfélélmény és a gyorsabb kiszolgálás elérése szolgálnak a digitalizáció alapjául.
A pénzügyi intézmények oldalán azonban nem csak az elektronikus aláírás kérdése merül fel, hanem a szerződéskötési folyamat részét képező egyes lépések digitalizálása is, amely az egész papírmentes szerződéskötést egy összetett folyamattá teszi.
A banki, pénzügyi szolgáltatási szerződéskötési folyamat digitalizálása azonban többsebességes a környező közép-, és közép-kelet-európai országokban, amely nem könnyíti meg a határon átnyúló szolgáltatásokat is nyújtó pénzügyi intézmények egységesre tervezett digitalizációs folyamatainak bevezetését.
Az alábbiakban 9 ország, Ausztria, Bulgária, Csehország, Olaszország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna szabályait mutatjuk be összefoglalóan.
Ügyfélhitelesítés és pénzmosási nyilatkoztatás elektronikusan
A pénzügyi szolgáltatási szerződéskötés egyik első lépése a pénzmosási szabályok szerinti ügyfélhitelesítés és a szükséges nyilatkozatok, például tényleges tulajdonosi nyilatkozat, kiemelt közszereplői nyilatkozat bekérése. Az ügyfélhitelesítés a felsorolt 9 ország mindegyikében történhet elektronikusan, azonban az egyes országok eltérő elektronikus módszereket engednek meg:
Elektronikus szerződéskötés
A közép és közép-kelet-európai országokban a pénzügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések többsége kötelező írásbeliséghez kötött, egyes szerződések – tipikusan a földhivatali és zálogjogi nyilvántartásba bejegyzendő szerződések – esetén pedig szükséges a közjegyzői okiratba foglalás.
Az egyes országok eltérőek abban, hogy milyen elektronikus szerződéskötési formákat ismernek el írásbelinek és érvényesnek. Abban azonban mindegyik ország joggyakorlata egyezik, hogy a minősített elektronikus aláírással aláírt szerződések, jognyilatkozatok írásbelinek tekintendők, és ahol nem szükséges közjegyzői hitelesítés, ott elfogadott az így aláírt szerződés. Egyes országok, így például Lengyelország minősített időbélyeget is megkövetelnek, amellyel elkerülhető a papír alapú közjegyzői azonosítás.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás elfogadottsága azonban már sokkal alacsonyabb: Olaszországban és Csehországban ugyanúgy írásbeli szerződést eredményez, Ausztriában viszont már csak elektronikus közjegyzői okiratba foglalás esetén elfogadott, míg a többi vizsgált országban az AES-t nem ismerik el írásbelinek.
Egyéb elektronikus szerződéskötési formák a kötelezően írásbeli szerződésekre csak néhány országban elfogadottak: Ukrajnában például írásbelinek fogadják el a felek ilyen megállapodása esetén a fokozott biztonságú elektronikus aláírást, online platformon keresztül történő digitális aláírást, klikkeléssel kötött szerződéseket, azonban
a környező országokban általában nem lehet érvényesen írásbelinek minősülő banki szerződést kötni például videobank útján.
Elektronikus közjegyzői okiratba foglalás
Mindegyik vizsgált országban közös, hogy egyes pénzügyi szolgáltatási szerződések esetén megkövetelt a közjegyzői okiratba foglalás. Tipikusan ide tartoznak a földhivatalhoz, zálogjogi nyilvántartáshoz benyújtásra kerülő dokumentumok, zálog és jelzálogszerződések, ügyvédi meghatalmazás, értékpapír szerződések.
Elektronikus közjegyzői okiratba foglalás minősített elektronikus aláírással, személyes megjelenés nélkül azonban csak 4 országban elfogadott, a többi vizsgált országban csak papír alapú, személyes megjelenéssel járó közjegyzői azonosítás és közjegyzői okiratba foglalás lehetséges:
Elektronikus apostille
A nemzetközi, határon átnyúló banki, pénzügyi tranzakciós ügyleteknél sok esetben apostille is szükséges a szerződés, jognyilatkozat érvényességéhez.
Az e-Apostille Program (e-APP) szerinti elektronikus apostille kibocsátás és apostille elektronikus nyilvántartást azonban még sok ország nem vezette be, így a legtöbb közép-európai országban az apostille még csak papírformában, kézi aláírással elérhető, míg egyes országok csak az e-APP apostille e-nyilvántartását implementálták, de e-apostille kibocsátását és elfogadását még nem teszik lehetővé:
Magyarország nincs lemaradva a digitális banki szerződéskötésben
A fenti 9 országhoz képest Magyarország egyáltalán nincs lemaradva, sőt, a magyar jogszabályok sok tekintetben rugalmasabbak és többféle elektronikus szerződéskötési, ügyfélazonosítási módot engednek.
A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések ugyan kötelezően írásbeli formához kötöttek, azonban
a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalásai alapján a minősített, a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és a biometrikus aláírás is elfogadott szerződéskötési mód.
A többi vizsgált országhoz képest kifejezetten előnyös, hogy banki szerződés érvényesen köthető egyéb elektronikus úton is, mint például a KAÜ-n alapuló AVDH szolgáltatás használatával, vagy auditált, zárt elektronikus szerződéskötő rendszeren keresztül erre a célra szolgáló e-aláírással, de videobankon keresztül közvetlen élő ügyfél azonosítással és videós szerződés elfogadással is.
Az ügyfélhitelesítés szintén többféle elektronikus úton is lehetséges, közvetett, nem valós idejű ügyfélhitelesítés esetén személyazonosító igazolványban szereplő fotó beküldésével és selfie fotó készítésével a KAÜ-s azonosítással együtt megoldható az ügyfélazonosítás, de lehetőség van az e-személyi igazolvány vagy az útlevél biometrikus chip-jének leolvasásával történő azonosításra is.
A valós idejű ügyfélhitelesítés keretében pedig videohíváson keresztüli azonosítás is lehetséges. Ugyanezeken a módokon elfogadott a pénzmosási nyilatkoztatás is, így a tényleges tulajdonosi és a kiemelt közszereplői nyilatkozatok megtétele.
Az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött jognyilatkozatok esetén lehetséges a teljes ügyvédi ellenjegyzés minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással történő lebonyolítása személyes megjelenés nélkül.
A közjegyzői okiratba foglalás esetén már nem ilyen egyszerű a helyzet: a közjegyző ugyanis a minősített e-aláírásával és minősített időbélyegzőjével elektronikusan is elő tudja állítani a közjegyzői okiratot, azonban az aláíró felek személyes jelenléte a közjegyzőnél mindenképpen szükséges.
Sajnos Magyarország nem részese az e-APP-nak, ezért nincs lehetőség e-apostille kibocsátására, e-apostille elfogadására és nincs jelenleg apostille e-nyilvántartás sem.
A központi digitalizációs megoldások nem mindenhol működnek
A fenti összehasonlítás alapján is látszik, hogy nincs könnyű dolga a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó pénzintézeteknek, valamint a határon átnyúló, több országot érintő pénzügyi, banki tranzakciókat lebonyolító ügyfeleknek sem, mivel minden országban mások a digitális szerződéskötés szabályai.
A több országban is működő pénzügyi intézmények esetén ez azzal jár, hogy a központilag elhatározott digitalizációs megoldások, eszközök nem lesznek minden országban alkalmazhatók, ezért az intézmények kénytelenek országról országra eltérő megoldásokat bevezetni és alkalmazni az egységes digitalizáció érdekében.
Szerző: dr. Horváth Katalin, Senior Counsel, CMS Budapest