Az Európai Unió új rendelet-tervezete, a Payment Services Regulation (PSR) alapvetően alakítja át az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások szabályozási környezetét. Varga Lóránt, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője április 15-i PayTechShow-n tartott előadásában mutatta be, hogy a hazai szereplőknek mely öt kiemelt témakörben kell fejlesztéseket végezniük, illetve milyen időzítéssel készüljenek a rendelet várható életbelépésére.

Miért szükséges a PSR?

Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője kiemelte, hogy a korábbi PSD2 (Payment Services Directive) rendelet mára elavulttá vált, elsősorban az eltérő tagállami implementációk, valamint a technológiai fejlődés gyors üteme miatt.

Ez a helyzet indokolta a szigorúbb és részletesebb uniós szintű szabályozást, amely a verseny élénkítése mellett az ügyfélvédelem erősítését is célozza.

– tette hozzá Varga Lóránt.

Az 5 legfontosabb fejlesztést igénylő témakör a magyar szereplők számára

Varga Lóránt előadásában részletesen kiemelte azt az öt területet, amelyre a magyar pénzügyi intézményeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk, mivel ezek jelentős fejlesztési feladatokat eredményeznek:

A PSR szigorítja azokat a feltételeket, amelyek alapján egyes szolgáltatások mentesülhetnek az engedélykötelezettség alól.

A kereskedelmi ügynökök eddigi engedélykivételi lehetősége is megszűnik, így a jelenleg ezzel élő magyar szereplők számára engedély beszerzésére lesz szükség, ami időigényes folyamat.

Továbbá új szabályok vonatkoznak majd a készpénzátvételi (cashback) szolgáltatásokra is, melyeket immár vásárlástól függetlenül is nyújthatnak a kereskedők.

Az új szabályozás az eddigieknél szélesebb körben tiltja a fizetési módokért felszámított plusz költségeket, kiterjesztve minden Unión belüli átutalásra és beszedésre is. Bár Magyarország jelenleg is szigorúbb az európai átlagnál, a változás minden pénzügyi szereplő számára egyértelmű és egységes feltételeket teremt.

A PSD2 alapján bevezetett, ám a gyakorlatban akadozó Open Banking működését a PSR jelentősen javítani kívánja. Ennek érdekében kötelezővé válik a célrarendelt interfészek létrehozása, pontos szabványok mentén, és

tilos lesz akadályozni a harmadik feles (TPP) szolgáltatók hozzáférését.

Magyarországon az MNB API Kerekasztal formájában már előkészíti ezt a folyamatot, amely intenzív technikai fejlesztéseket követel a bankoktól​.

Varga Lóránt külön hangsúlyozta, hogy a bankok felelőssége jelentősen szigorodik, különösen a „jóvá nem hagyott fizetési műveletek” esetében.

A rendelet szerint a bankoknak egy munkanapon belül vissza kell téríteniük az ügyfél kárát, hacsak nem bizonyítják, hogy az ügyfél szándékosan próbált csalni, vagy súlyosan gondatlan volt.

A PSR szabályok részletesebb iránymutatást adnak arra vonatkozóan is, mit jelent pontosan a „súlyos gondatlanság”, ami eddig vitás terület volt Magyarországon.

A szabályozás új elemként a megtévesztéses csalásokat (Impersonation Fraud) is szabályozza, ahol – például a bank nevében történő csalások esetén –

a bankok automatikusan felelősek lesznek az ügyfél kárának megtérítéséért, legalább az első ilyen esetben.

A PSR rendelet bevezeti a valós idejű csalásmegelőző rendszerek alkalmazását, továbbá kötelezővé teszi a kedvezményezett név és számlaszám egyezőségének ellenőrzését (Verification of Payee – VoP), illetve zajlanak az egyeztetések az ügyfél által beállítható értékhatár-korlátozásokról is.

További lehetőségként merült fel – és ezen a téren is zajlanak az egyeztetések –, amennyiben új eszközre kerül letöltésre a mobilbanki alkalmazás, akkor annak használatát korlátoznák meghatározott ideig.

Varga Lóránt hangsúlyozta,

ezek olyan fejlesztések, amelyek jelentősen csökkenthetik a csalások számát és az ügyfeleket érő károkat.

Mikor lép életbe a PSR és hogyan érdemes készülni?

Varga Lóránt kiemelte, hogy a PSR pontos hatályba lépése jelenleg bizonytalan, de várhatóan valamikor 2027-ben lesz aktuális. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

a rendelet előírásainak jelentős technikai és folyamatfejlesztési igénye miatt a felkészülést érdemes már most elkezdeni.

Az előadó külön kitért arra, hogy bizonyos elemek – mint a VoP vagy a banki megtévesztéses csalásokkal kapcsolatos szabályok – nemzetközi tapasztalatok (Portugália és Hollandia) alapján akár korábban is kötelezővé válhatnak Magyarországon.

Ezek a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a korábbi implementáció jelentősen csökkentette a csalások számát, így a hazai szabályozó (MNB) már vizsgálja ezek mielőbbi bevezetését.

Emiatt Varga Lóránt kifejezetten azt javasolja a hazai piaci szereplőknek, hogy ne várják meg a PSR formális életbelépését, hanem kezdjék meg a fejlesztési projektek előkészítését, akár már 2025-ben.