2020.08.11.

Szakértői: 2022-ben érkezhet a Mastercard, Visa versenytársa

Szerző:

Kategóriák:

Július elején írtunk először arról, hogy egy páneurópai fizetési rendszer kialakításán dolgoznak német, francia, holland, belga és spanyol bankok. Az eurózóna 16 bankja által megalapított Európai Fizetési Kezdeményezés (EPI) projekt keretében kialakítandó rendszer kiváltaná a nemzeti kártyarendszereket és biztosítaná a fizetési megoldások határokon átnyúló elfogadottságát. A tervek szerint az új platform támogatja a kártyás fizetést, a mobiltárcát, az online fizetést, a felhasználók közötti (peer-to-peer) átutalási tranzakciókat és a készpénzfelvételt egyaránt. A kezdeményezés elősegítheti az európai fizetési piac függetlenedését. Mire számíthatunk, milyen kihívásokkal kell a projektnek még várhatóan megküzdenie? Ezekről osztottuk meg gondolatainkat a Világgazdasággal.

A cikk szerkesztett verziója a Világgazdaság augusztus 6-ai számában, Gonda Gréta írásában jelent meg.

Világgazdaság: Mire számíthatunk, hány szervezet fog még az Európai Fizetési Kezdeményezéshez csatlakozni?

Egri Szilvia: A csatlakozók számosságát nagymértékben meghatározza majd az EPI üzleti és működési modellje, amely jelenleg nem ismert. Amit érdemes megnéznünk, hogy mely országokban teljesülnek az alábbi tényezők:

  1. A fizetési piac széttöredezett, a fizetési megoldások elszigetelten léteznek, nem biztosított az országhatáron túli elfogadottság.
  2. A hivatalos fizetőeszköz az euro, vagy jelentős fizetési forgalom bonyolódik euróban. Ez ma még azért meghatározó tényező, mert az európai azonnali fizetési rendszer – a SEPA instant credit transfer (SCT Inst) –, amelyre az EPI építkezne, jelenleg csak euróban érhető el.
  3. Kik csatlakoztak ezidáig a TIPS – TARGET Instant Payment Settlement – infrastruktúrához, amely az alapinfrastruktúrát biztosíthatja az EPI számára?

Első fázisban azokban az országokban lehet igazán érdekes az Európai Fizetési Kezdeményezés, ahol a mai napig működik nemzeti kártyarendszer, vagy mobilfizetési rendszer és nem megoldott a fizetési megoldás széleskörű, határon átnyúló elfogadottsága.

Ugyanígy érdekes lehet a Kezdeményezés azoknak a szervezeteknek, akik már tagjai a TIPS-nek. Az Európai Központi Bank oldalán elérhető információ szerint jelenleg 35 tagja van, amelyből mindössze 4 bank alapító tagja az Európai Fizetési Kezdeményezésnek.

Magyarország számára több szempontból is kérdéses, hogy mikor válhat érdekessé a Kezdeményezés.

  • Itthon nincs nemzeti kártyarendszer, a forgalomban lévő közel 9,6 millió fizetési kártya (2020. I. negyedév végén) mindegyike nemzetközi kártyatársasági logóval ellátott kártya, amely bárhol használható a világon, ahol az adott brand elfogadása biztosított.
  • A kártyás vásárlásoknak a darabszám tekintetében mindössze 9%-a, értékben 14%-a történik külföldön.
  • Az átutalásokat megvizsgálva azt látjuk ugyan, hogy a deviza átutalásoknak kb. 80%-a euróban bonyolódik és az euro fizetési forgalom – EPI szempontjából mérvadó része – SCT formátumban történik, de az euro átutalási forgalom aránya a teljes átutalási forgalmon belül elenyészőnek mondható (1,8% körüli).

Világgazdaság: Milyen előnyökkel járhat a páneurópai fizetési rendszer bevezetése?

Egri Szilvia: A rendszer valós előnyeit a még kialakítás előtt álló üzleti és működési modell ismeretében lehet majd ténylegesen megítélni. Addig az EPI által és a Digitális Egységes Piac stratégiában megfogalmazott célokból tudunk kiindulni.

Az EU polgárai és vállalkozásai ma még gyakran akadályokkal szembesülnek az online eszközök és szolgáltatások használata során. Ezek az akadályok elsősorban abban nyilvánulnak meg, hogy a fogyasztók számára korlátozott a hozzáférés egyes termékekhez, illetve szolgáltatásokhoz, különösen határon átnyúló szolgáltatás igénybevétele esetén. Emiatt a vállalkozások és a polgárok nem élvezhetik teljes mértékben a digitális átalakulás előnyeit.

A Digitális Egységes Piac stratégiai célja az online és offline világok közötti főbb különbségek kiküszöbölése, lebontva a határokon átnyúló online tevékenységek akadályait. Ezen cél elérését támogató eszközrendszer egyik eleme

az egységes fizetési rendszer, amely a határon átnyúló fizetések tekintetében bontaná le az akadályokat.

Az Európai Fizetési Kezdeményezésnek a célja egy olyan egységes európai kártya és digitális tárca megoldás létrehozása, amely Európa teljes területén elfogadottságot biztosít a felhasználók számára.

Egy ilyen egységes fizetési platform egyik nagy előnye lehet, ha az ügyfeleknek, felhasználóknak nem kell azon gondolkodniuk, hogy az általuk használt mobilfizetési megoldással kinek, hol tudnak pénzt küldeni, illetve fizetni.

Megteremtődik egyrészt a fizetési megoldások közötti átjárhatóság, másrészt a határon átnyúló fizetések egyszerű lebonyolításának lehetősége.

A kezdeményezésben rejlő másik nagy lehetőség a készpénzhasználat további csökkentése. Figyelembe véve, hogy Európában a lakossági fizetési tranzakciók több, mint 50%-a még készpénzben történik, európai szinten is van még hova fejlődni e tekintetben.

Egy egységes fizetési megoldás támogathatja a készpénzhasználat csökkentését,

amennyiben az üzleti modell megfelelő érdekeltségi rendszerre épül és a fizetéshez kapcsolódó ügyfélélmény magas szinten biztosított.

Világgazdaság: Milyen kihívások állnak a fizetési rendszer bevezetése előtt infrastrukturális és szabályozói oldalról?

Egri Szilvia: Infrastrukturális oldalról ahhoz, hogy az EPI igazán sikeres legyen és ténylegesen megvalósuljon egy egész Európán átívelő fizetési rendszer legalább az alábbiak megvalósulását szükségesnek tartom.

Az infrastruktúrát nyílt módon célszerű kialakítani, lehetővé téve, hogy az Európán belüli jelenlegi mobilfizetési megoldások a megfelelő interfészeken keresztül integrálhatók legyenek az egységes fizetési rendszerhez. Amennyiben a jelenlegi mobilfizetési megoldásokat teljes egészében le kell cserélni a csatlakozáshoz, az olyan belépési küszöböt jelenthet majd, amely visszavetheti, lassíthatja a rendszer terjedését.

Amennyiben a TIPS az alapinfrastruktúra része lesz, alkalmassá kell tenni euró mellett további – az EU-n belül használt – devizák kezelésére is.

A digitális tárca megoldásnak – fizikai környezetben történő fizetés esetén – legalább olyan ügyfélélményt kell biztosítania, mint amit a jelenlegi érintéses kártyás, vagy mobilfizetési megoldások biztosítanak.

Az Európai Bizottság az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetésének eredményein felbuzdulva jelenleg – piaci szereplők bevonásával – vizsgálja, hogy az Unió szabályozói keretei között miként lehetséges a bankokat a rendszer használata felé irányítani.

Világgazdaság: Milyen mértékben függetlenedhet Európa a fizetési piacon a kínai és amerikai cégektől?

Egri Szilvia: A kínai fizetési megoldások Európában elsősorban az elfogadói oldalon jelentek meg és az Európába áramló kínai turisták kiszolgálását célozzák. A China UnionPay ugyan tavaly nyáron bejelentette, hogy egy Egyesült Királyságbeli tech startup-pal való partnerség keretében megkezdi a UnionPay kártya kibocsátását Európában, a szolgáltatással leginkább azokat a bankokat célozza, amelyek nagy számú kínai ügyfélbázissal rendelkeznek.

Az Európai Fizetési Kezdeményezésnek ezzel szemben az elsődleges célja az európai állampolgárok elektronikus fizetéseinek egységesítése, az Európán belüli határon átnyúló fizetési tranzakciók támogatása, egyszerűsítése.

Az amerikai cégek fizetési megoldásaitól való függetlenedés több szempontból is kihívás.

Ügyfélélmény szempontjából el kell ismernünk, hogy nagyon magasra helyezték a lécet, ha megnézzük, hogy milyen egyszerű egy érintéses fizetés Mastercard vagy VISA kártyával, mobilon pedig Apple Pay vagy GPay megoldással.

Azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy a kártyatársasági modellek mögött mára egy nagyon masszív fraud megelőzési és biztosítéki rendszer épült fel, ami komoly bizalmi faktort jelent a kártyabirtokosok és a kereskedők számára egyaránt.

Világgazdaság: A tervek szerint hogyan zajlik az új fizetési rendszer bevezetése?

Egri Szilvia: A rendszer bevezetéséről ma még kevés információ áll rendelkezésre. Mindössze annyi ismert, hogy az alapító szervezetek az elkövetkezendő hetekben egy ideiglenes társaságot terveznek létrehozni Belgiumban, brüsszeli székhellyel.

Ez a társaság a projekt központi irányító testületeként funkcionál majd – mint ún. “scheme manager” – és a feladata az lesz, hogy kialakítsa a projekt működési módját, struktúráját, meghatározza a projekt leszállítandóit, roadmap-jét és kezdeményezze az implementációt.

Az EPI éles üzemi indulását 2022-re várják, ekkor feltételezhetően még csak euró alapú tranzakciók lesznek lebonyolíthatók a rendszeren.

Címlapfotó forrása: pexels.com

Címkék: