Tavaly novemberben röppent fel annak a híre – akkor még “PEPSI” projekt néven -, hogy 20 bank olyan pán-európai fizetési rendszer kialakítását tervezi, amely a jelenleg elérhető összes készpénzmentes fizetési megoldást képes lesz kezelni. A “PEPSI”-ből végül “EPI” lett és a 20 bankból 16 csatlakozott a napokban elstartolt Európai Fizetési Kezdeményezéshez (EPI = European Payment Initiative).

Illuzórikus lenne azt gondolni, hogy az EPI egyhamar meg tudná “izzasztani” a globális kártya brandeket, vagy a technológiai cégek mobilfizetési megoldásait, ugyanakkor olyan problémára tapintottak rá, amit évek óta nem tudott a piac és a szabályozó megoldani.

A 16 alapító bank: KBC, Deutsche Bank, Unicredit, BNP Paribas, BBVA, Caixa Bank, Banco Santander, ING, Commerzbank, Deutscher Sparkassan- und Girovrband, DZ Bank Group, Group BPCE, Crédit Agricole, Crédit Mutuel, La Banque Postale, Société Générale [forrás].

Küzdelem a fizetési piac széttöredezettsége ellen

Európában a lakossági fizetési tranzakciók több, mint 50%-a még készpénzben történik. Az elektronikus fizetési módok közül a kártyás fizetés a legelterjedtebb és az esetek több, mint 50%-ában fizetünk kártyával. 2013-ban még 22 nemzeti kártyarendszer működött. 2018-ig mindössze 17-re csökkent ezen rendszerek száma.

A 6 alapító országból 5-ben (összesen 10 európai országban) továbbra is működik nemzeti kártyarendszer:

  • Belgiumban: Bancontact
  • Franciaországban: Carte Bancaire (szerk. megjegyzés: a Cartes Bleue már megszűnt)
  • Németországban: Girocard
  • Spanyolországban: Euro6000
  • Olaszországban: PagoBancomat / Bancomat

A nemzeti kártyarendszerek egy részénél a kártya határon átnyúló elfogadása nem biztosított. Ahol az országhatáron átívelő kártyahasználat elérhető a kártyabirtokosok számára ott – ún. co-badging konstrukcióban – globális kártyatársaság (VISA, Mastercard) logója alatt biztosított az elfogadás, vagy bilaterális megállapodás keretében történik a nemzeti kártyarendszerek kölcsönös elfogadása.

Számos országban futnak továbbá elszigetelt – csak az ország határain belül működő – mobilfizetési megoldások, például Bluecode (Németország, Ausztria), MobilePay (Finnország, Dánia), Swish (Svédország), TWINT (Svájc)

Az EPI célja a Digitális Egységes Piac stratégiához, illetve az Európai Digitális Menetrendhez (DAE = Digital Agenda for Europe) illeszkedően az európai piac erősítése.

Elsődlegesen cél a fizetési piac széttöredezettségének megszüntetése, a nemzeti rendszerek kiváltása egy olyan egységes európai kártya és digitális tárca megoldással, amely egész Európán belül elfogadottságot biztosít a felhasználók számára.

További “mobiltárca” összefogások Európában

Tavaly ősszel hasonló céllal alakították meg a vezető mobilfizetési megoldásokat üzemeltető cégek az Európai Mobilfizetési Rendszerek Szövetségét, az EMPSA-t is, amiről itt írtunk korábbanAz EMPSA megalapításával hét vezető, eddig csak egy vagy két országban aktív mobilfizetési megoldást működtető rendszer

azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy szoros együttműködés keretében egymással átjárhatóvá teszik fizetési megoldásaikat.

A résztvevők ezzel egy egységesített, széleskörű nemzetközi mobilfizetési hálózatot hoznak létre, amelyen belül bármelyik fizetési megoldás felhasználói a belföldön megszokott applikációval tudnak fizetni bármelyik másik fizetési megoldást elfogadó kereskedő partnernél is.

Szintén tavaly jelentették be, hogy hat európai mobiltárca szolgáltató összefogott a QR-kód alapú mobilfizetés terjedése érdekében, amihez a kínai Alipay is csatlakozott.

Az összefogás célja szintén, hogy egységes QR-kóddal lehessen fizetni Európában.

Miért akar(hat) Európa saját kártya- és fizetési rendszert?

Korábban a nemzeti kártyarendszereket azzal a céllal (is) hívták életre, hogy a belföldi fizetési forgalom tekintetében kedvezőbb díjazás mellett tudjanak kártyaelfogadást biztosítani a kereskedők számára.

A határon átnyúló kártyahasználat ún. co-badging formában történő biztosításával, az olyan innovatív fejlesztések, mint pl. az érintéses (contactless) fizetés megvalósításával és az interchange díj plafon bevezetésével

a nemzeti kártyarendszerek értékajánlata idővel elapadt a nemzetközi kártyatársaságok által nyújtott szolgáltatásokkal szemben és a különálló infrastruktúra profitábilis üzemeltetése is kérdésessé vált.

Egységes európai kártyarendszer létrehozására ugyanakkor volt már pár próbálkozás, úgy mint a Euro Alliance of Payment Schemes (EAPS), az EUFISERV, a PayFair, vagy a Monnet projekt, ám ezek mind “elvéreztek”.

Az Európai Fizetési Kezdeményezés (EPI) keretében – egy bővebb scope-pal – most Európa újabb próbát tesz és ezúttal két “segítőtársra” is támaszkodhat:

  • infrastrukturális oldalról – a számláról számlára történő fizetések tekintetében – a “TIPS”-re (TARGET Instant Payment Settlement), ami az Európai Központi Bank kezdeményezésében 2018 novemberében útjára indított azonnali fizetési infrastruktúra szolgáltatás,
  • illetve szabályozói oldalról a PSD2-re.

Az EPI egyúttal élvezi az Európai Központi Bank és a Bizottság támogatását is.

Egy egységes európai fizetési rendszer megjelenése azon túl, hogy támogathatja a fizetési piac széttöredezettségének megszűnését, a kártyapiac tekintetében a versenyt is serkentheti a jelenlegi oligopol piacon.

Ugyanakkor az még kérdéses, hogy egy ilyen európai fizetési rendszer képes lesz-e a szolgáltatásait versenyképes árazás mellett profitábilisan biztosítani.

Mit hozhat nekünk az Európai Fizetési Kezdeményezés, az EPI?

A tervezett egységes pán-európai fizetési megoldás 3 fő pillére:

  • azonnali fizetés kártya vagy számla terhére,
  • fizetési kérelem, és
  • egy tárca megoldás, ami biztosítja mind az azonnali fizetés lehetőségét, mind a fizetési kérelem kezdeményezését.

Az EPI fizetési lehetőséget kíván nyújtani fizikai és online környezetben egyaránt, biztosítaná a készpénzfelvételt és a peer-to-peer (átutalási) tranzakciókat is. Az EPI ambíciója, hogy kézzelfogható előnyöket biztosítson az európai kereskedők számára azáltal, hogy egy zökkenőmentes, versenyképes és egységes fizetési megoldást kínál, amely minden európai fogyasztó számára elérhető.

Az EPI középpontjában álló TIPS infrastruktúra bár jelenleg még csak euró alapú fizetéseket kezel, igény esetén további devizákat is képes támogatni, így kiterjeszthető az eurózónán kívüli országokra is. Az év végéig a 16 alapító bank mellett, további fizetési szolgáltatók csatlakozását várják a kezdeményezéshez. Az EPI indulása 2022-re várható.

További forrás(ok):