Tényleg korlátozzák a pénzintézetek a nyílt bankolást Magyarországon? Most kiderül!

írta | 2021.03.04. | API bankolás, Open banking, Összes hír, PSD2

kh webinarium

Az Európai Bankhatóság (EBA) a minap felszólította a helyi felügyeleteket, 2021. április 30-ig tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok a nyílt bankolást támogató interfészek körül. Ha a Magyar Nemzeti Bank akadályokat fog találni, akkor az EBA elvárja a hatékonyabb fellépést. Ha a helyi felügyeletek nem lesznek eredményesek, akkor az EBA saját hatáskörben fog beavatkozni.

Az Európai Bankhatóság megelégelte, hogy 2019 őszétől, a PSD2 (Második Pénzforgalmi Irányelv) teljeskörű elindulása óta nem tudtak elterjedni a nyílt bankolásra épülő szolgáltatások. Az okok mögött a pénzintézetek (kezdeti) ellenállása is ott lapul(t). Igaz, a pénzintézetek papíron teljesítették az előírásokat, ám a gyakorlatban az interfészekkel kapcsolatos teljeskörű megfelelést jellemzően nem teljesítették. Erre Magyarországon is többször felhívták a figyelmet az MNB által nyilvántartásba vett ú.n. harmadik feles szolgáltatók (értsd pl. számlainformációs szolgáltatók – AISP).

Nemcsak a hazai számlainformációs szolgáltatók panaszkodnak API-problémákra, de a hazai bankok közül is egyre többen várnak el beavatkozást az MNB-től. Banki háttérbeszélgetésekből az is kiderült, a bankok egymásnak is “keresztbe tesznek” és az MNB közbenjárását kérik a felek közötti „akadályok” feloldásában.

A banki felsővezetők körében év elején készített interjúsorozatunkból ugyanakkor az is kiderült,

a hazai nagy bankok közül többen is az idén nyílt bankolásra épülő szolgáltatásokat tervez bevezetni, amellyekkel hatékonyabbá tennék pl. a hitelezési folyamatot, növelnék a digitális csatornák értékesítési potenciálját. Többen is jelezték, hogy a nyílt bankolásra alapozva, új elektronikus fizetési megoldást is bevezetnének.

A témában megkerestük a Magyar Nemzeti Bankot és elárulták, “az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy az API-k elkészültek ugyan, de az API-k működése nem feltétlenül felhasználóbarát módon került kialakításra, ami ösztönözné a minél szélesebb körű használatot. A pénzforgalmi szolgáltatók oldalán sem teljesen tökéletes még az API-k üzemeltetése, illetve a harmadik fél szolgáltatók is tanulják még a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezését.

Az API-k nem jogszabályi előírásoknak megfelelő működése mellett az is hiányosság, ha nincs megfelelő tartalékmechanizmus kiépítve. Ez azt a célt szolgálná, hogy ha az API valamilyen technikai hiba miatt elérhetetlenné válna, akkor a harmadik fél szolgáltatók a tartalékmechanizmus elérésével lennének képesek a szolgáltatásukat biztosítani.

Tekintettel a fenti problémákra, úgy döntöttünk, hogy egy szektorszintű célvizsgálatot folytatunk le, ami a legnagyobb szereplőknél már meg is kezdődött.”

Az Európai Bankhatóság hatékonyabb fellépést vár el

Annak érdekében, hogy a számlaösszesítő és fizetéskezdeményezési szolgáltatások nyújtását korlátozó, a banki interfészek vonatkozásában fennálló akadályok megszűnjenek, az EBA elvárja, hogy a helyi felügyeletek felmérjék az illetékes iparágakban az előrehaladást, vagy – amennyiben már megkezdték – fejezzék be a vizsgálatot. A vizsgálatuk során az arányosság elvét vegyék figyelembe.

Ahol a vizsgálat azt mutatja, hogy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók interfészei továbbra is akadályozzák a szolgáltatások nyújtását, az EBA elvárja, hogy a helyi hatóságok 2021. április 30-val felügyeleti hatáskörben kötelezzék ezen számlavezető pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy feleljenek meg a vonatkozó jogszabályoknak. A megfelelésre a felügyelet adjon határidőt.

A helyi hatóságok a felügyeleti elvárást/intézkedést kockázatalapú megközelítéssel is meghozhatják. A felügyeleti intézkedések lehetnek pl. utasítás/figyelmeztetés, vagy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató folyamatainak, rendszereinek, működésének és szabályzatainak módosítása.

Abban az esetben, ha a helyi hatóságok következetesen azt látják, hogy az adott számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nem szünteti meg a feltárt akadályokat a hatóság által szabott határidőre, az EBA elvárja, hogy ezen helyi hatóságok hatékonyabb lépéseket/intézkedéseket tegyenek meg a jogszabályi megfelelés érdekében. Ezen intézkedések- nem kizárólagos módon – tartalmazhatják pl. a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak az erős ügyfélhitelesítés szabályait leíró szabályozástechnikai szabvány 33(6) cikkelyében megfogalmazott készenléti/vészhelyzeti mechanizmus alóli mentességek visszavonását.

Az EBA ellenőrizni fogja, hogy a helyi hatóságok az EBA által megfogalmazott felügyeleti elvárásokat, intézkedéseket hogyan veszik figyelembe. Cél, hogy az EU teljes területén a verseny, a játéktér szélesedjen és hogy a PSD2-ben és az erős ügyfélhitelesítésről szóló szabályozástechnikai szabványban (RTS) előírt szabályok következetesen kerüljenek alkalmazásra. Ha az EBA inkonzisztenciákat tapasztal a PSD2 és az RTS alkalmazásában, a számára biztosított hatáskörével élve intézkedéseket tesz azok megszüntetésére.

Számos tényező korlátozza a nyílt bankolás előretörését

A nyílt bankolás újfajta együttműködési modellt és értéklánc logikát teremthet(ne) a pénzügyi iparágban, amelyek eredménye a BigTech cégekhez hasonló digitális ökoszisztémák kiépülése lehet. Napjainkra a digitális gazdaságban az ökoszisztémák és platformok építőkövei az API-k (Application Programming Interface), amelyek biztosítják a különböző digitális alkalmazások zökkenőmentes integrációját. Míg a szigorúan szabályozott pénzügyi környezetben egy digitális banki szolgáltatás piaci bevezetése legalább 12 hónap, addig ez az API-gazdaságban pár hét.

A tavalyi év nagy várakozása a nyílt bankolásra alapozott újfajta digitális pénzügyi szolgáltatások megjelenése volt az EU-ban. Annak ellenére, hogy 2019. szeptember 14-től kötelező a PSD2 teljeskörű alkalmazása (miután az eredeti, 2018. január 13-ai teljeskörű indulást 18 hónappal elhalasztották),

a nyílt bankolás hatására nem jelentek meg működő, új digitális (ún. harmadik feles) szolgáltatók a bankok piacán, és a verseny sem fokozódott.

Sokan láttak fantáziát a banki adatvagyon hasznosításában, ám a többség számára mégis álom maradt a banki adatokra(és API-hozzáférésekre) alapozott szolgáltatások megvalósítása. Az okok között találhatjuk

  • az új digitális pénzügyi szolgáltatókra (értsd: a számlaiformációs szolgáltatókra [AISP], a fizetés-kezdeményezési szolgáltatókra [PISP]) rótt körülményes felügyeleti eljárást,
  • a banki API-hozzáférések gyerekbetegségeit, hiányosságait,
  • a fenntartható (harmadik feles) üzleti modellek hiányát és
  • a felhasználók bizalmatlanságát a pénzügyi világban ismeretlen új digitális szolgáltatókkal szemben.

Címlapfotó forrása: Jonathunder,  Wikipedia. Licence: CC BY-SA 3.0

kh webinarium

kh webinarium

Itt követhetsz minket:

Tudósítás

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

WEBINÁRIUM

KH webinarium
Mit hoz a jövő? Hogyan alakítják át az újabb és újabb innovációk a pénzügyeinket, a munka világát, a környezetünket vagy akár a táplálkozásunkat?

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak.