Öt évvel ezelőtt, 2018 januárjában elindult a nyílt bankolás az Európai Unióban, amely megnyitotta a banki adatvagyonhoz, pénzforgalmi infrastruktúrához való hozzáférést, hogy új, innovatív digitális pénzügyi szolgáltatások jöhessenek létre. A piaci eredmények messze elmaradnak a várakozásoktól – függetlenül az Európai Bankhatóság, valamint a helyi felügyeletek (pl. Magyar Nemzeti Bank) intézkedéseitől. Magyarországon a lakossági felhasználók szinte semmit nem érzékelnek a nyílt bankolás eredményeiből, de a vállalkozások sem örülhetnek a(z önhibájukon kívül) gyerekcipőben járó kezdeményezéseknek. Mi történt Magyarországon öt év alatt a nyílt bankolás terén és mire számíthatunk a következő években?

Előzmények: Mi a nyílt bankolás?

A nyílt bankolás egy Európai Uniós irányelv, a PSD2 (Második Pénzforgalmi Irányelv) eredménye. A PSD2 2018 januárjában lépett hatályba azzal a céllal, hogy fokozza az innovációt és növelje a versenyt a bankszektorban.

Az EU-ban a szabályozó felismerte, a pénzügyi szektor hatékonyságát, innovációs képességét úgy lehetne növelni, ha kötelezővé teszi – elsőként – a bankok számára nyílt API-k használatát. Az irányelv arra kötelezte a bankokat (fizetési számlát vezető pénzintézeteket), hogy az interneten (ú.n. API-n) keresztül hozzáférést biztosítsanak más pénzügyi szolgáltatók számára a banki adatvagyonhoz és/vagy a banki infrastruktúra meghatározott részéhez.

Ez a “nyitás” megteremtette annak a lehetőségét, hogy a PSD2-ben meghatározott ú.n. harmadik feles szolgáltatók (pl. fintech cégek) új digitális pénzügyi megoldásokat, szolgáltatásokat nyújthassanak a lakossági és üzleti felhasználóknak.

A PSD2-ben definiált harmadik feles pénzügyi szolgáltatók: számlainformációs szolgáltató (AISP), fizetés-kezdeményezési szolgáltató (PISP), kártyaalapú fizetési eszközt kibocsátó szolgáltató (CISP).

Mi az API?

Az API-hozzáférés a szolgáltatók, adatbázisok, funkcionalitások között teremt gyors, dokumentálható, menedzselhető kapcsolatot. Ezáltal lehetővé válik, hogy rövid idő alatt új digitális szolgáltatások kerülhessenek piacra.

A PSD2 előírja, hogy a bankok nyílt szabványokon alapuló API-hozzáférésen keresztül biztosítsák a hozzáférést a harmadik feles szolgáltatók számára

• az ügyfelek folyószámla adataihoz, valamint
• fizetési (azonnali átutalási) tranzakciók kezdeményezéséhez.

Mire lenne jó a nyílt bankolás?

A számlainformációs adatokhoz való hozzáférés segítségével olyan szolgáltatások, megoldások is létrejöhetnek, amelyek

• a lakossági, üzleti felhasználók pénzügyi magatartása alapján képesek a legkedvezőbb konstrukciójú pénzügyi terméke(ke)t ajánlani. Röviden: a végfelhasználók olyan információk birtokába jutnak, amelyek segítségével képesek lehetnek tudatosabb pénzügyi döntéseket hozni és akár a pénzügyi szolgáltatások díján spórolni.
• A vállalkozások (pl. egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások) számára csökkentik a pénzügyi adminisztrációval járó terhet. A könyvelésre fordított erőforrások csökkenthetők az adategyeztetést segítő automatizmusokkal, amivel a vállalkozások és a könyvelők is jól járnak.
• Új banki ügyfelek esetén is gyorsabbá válhat a hiteligénylés folyamata például a más banknál vezetett számlatörténet automatikus lekérésén keresztül.
• A multibankolás segítségével a több mint egy fizetési számlával rendelkező lakossági és üzleti felhasználók képesek lehetnek egyetlen felületen keresztül áttekinteni pénzügyeiket (és kezelni azokat). A multibankoláshoz kapcsolódhatnak olyan funkciók is, amelyek segítségével a felhasználók optimalizálhatják pénzügyi helyzetüket.
• A személyazonosítást, fedezetellenőrzést egyszerűsíthetik nem pénzügyi szolgáltatók, és/vagy lakossági felhasználók számára.
• Újfajta digitális közvetítői modellek jelenhetnek meg, amelyek a vállalkozások (pl. e-kereskedők) számára addicionális jutalékbevételt, a bankok számára új értékesítési csatornát eredményezhetnek.

A fizetés-kezdeményezési szolgáltatás segítségével olyan szolgáltatások, megoldások is létrejöhetnek, amelyek:

• egyszerűen és gyorsan bevezethető, a kereskedők, elfogadók számára olcsóbb elektronikus fizetési megoldást eredményeznek.
• Újtaja, az online bankolásra épülő digitális tárca megoldások jöhetnek létre (lásd például Hollandiát, vagy a Skandináv országokat).
• Újfajta fizetési, ún. embedded finance megoldások jöhetnek létre, amelyek új dimenzióba emelhetik a részletre történő vásárlást.

A nyílt bankolás nemcsak a vállalkozások, a fintech cégek, vagy a közvetítők (ügynökök), de a bankok számára is új digitális modellek (pl. a Banking-as-a-Service, BaaS) bevezetését teszi lehetővé. A konténerizáció, a felhő technológia, a mikro alkalmazások, valamint az API-hozzáférések megteremtik a banki infrastruktúra szolgáltatásként történő értékesítését, továbbá digitális platform / ökoszisztéma modellek kialakítását a BigTech cégek mintájára.

Mi a Bank-as-a-Service?

A Bank-as-a-Service egy olyan működési modell, amelyben komplett banki folyamatokat szolgáltatásként lehet igénybe venni felhőből, API-n keresztül. Ennek a hátterét – a szabályozói megfelelést, a szabályozói elvárásokat teljesítő infrastruktúrát – a bank biztosítja harmadik feles szolgáltatóknak, amelyek ezáltal pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatnak ügyfeleiknek az üzleti folyamataikba beágyazott módon.

A BaaS modellek kötőeleme az API, építőkockái a mikroszolgáltatások (microservices), katalizátora a konténerizáció, környezete pedig a felhő.

A BaaS új megközelítést kínál a bankoknak, amelynek segítségével a digitális gazdaságban új üzleti modelleket alakíthatnak ki. Az API-gazdaság és a szabályozói akarat (Open Banking, Open Finance) felgyorsította a hagyományos banki modellek átalakulását, a pénzügyi szektor demokratizálódását, aminek a következménye a BaaS-modellek térnyerése lesz középtávon.

10 példa a nyílt bankolásra épülő megoldásra, szolgáltatásra Magyarországon

Összegyűjtöttünk 10 olyan megoldást Magyarországon, amelyek a nyílt banki API-hozzáférésekre építenek szolgáltatásokat:

1. Autokassza (Számlázz.hu): „Az autokassza mentesít téged a kibocsátott számlák és a bankszámlaforgalom figyelésével járó, rengeteg időt és energiát felemésztő feladatok alól. Az autokassza szolgáltatás a kimenő számlákat és a bankba beérkező jóváírásokat szinkronizálja, így a naponta kibocsátott számlák mennyiségétől függően harmadára-negyedére csökkentheted az adminisztrációs terheidet.”
2. Acounto: A digitális könyvelő, amelybe a nyílt bankolás segítségével automatikusan beköthetők a banki számlaadatok.
3. Bankszámlakivonat.hu (Nyíltbankolás Zrt.): Bankszámlakivonat megosztási lehetőség azzal, akivel szükséges és addig, ameddig szükséges.
4. Billingo Bankszinkron: „Automatikus adatszinkront biztosít a bank és a Billingo között. Egyetlen, közös felületen követheted nyomon bankszámláid és banki tranzakcióid adatait.”
5. GRÁNIT FairPay: A FairPay a bankkártyás fizetéshez hasonlóan felhasználóbarát fizetési megoldás, amely a fogyasztók számára egyszerűbbé és biztonságosabbá teszi a vásárlást és a számlák befizetését. A nyílt bankolásnak köszönhetően az ügyfelek bármilyen hazai bankszámláról kényelmes tudnak azonnali átutalással fizetni a FairPay felületein keresztül. A rendszer ugyanis közvetlen összeköttetést létesít az ügyfél és a kereskedő bankszámlája között, függetlenül attól, hogy azok hol bankolnak.
6. Innvoice.hu: Vállalkozók, kis- és nagykereskedők részére: „Kapcsolódj bankodhoz és töltsd le a beérkező tranzakciókat, egyenlítsd ki automatikusan a számlákat!”
7. K&H multibank: A magyar piacon a K&H elsőként lépett a bankok között multibank nevű új digitális szolgáltatásával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a K&H mobilbankon keresztül az érintett ügyfelek nemcsak a K&H-s számlájukat láthatják és kezelhetik, hanem – amennyiben rendelkeznek ilyennel -, akkor az Erste Banknál vezetett számlájukhoz is hozzáférhetnek, lekérdezhetik egyenlegüket, számlatörténetüket.
8. OTP OpenBank: „Az OTP OpenBank szolgáltatásával a más bankoknál vezetett számláid egyenlegét is megtekintheted, így egyetlen felületen kontrollálhatod pénzügyeidet: elég csak az OTP új internetbankjába vagy mobilalkalmazásába bejelentkezned, és megtudhatod, mennyi pénz van a más bankoknál vezetett számláidon.”
9. RECASH: A RECASH a bankodtól kapott információk alapján automatikusan jóváírja a bankkártyás vásárlásaid után járó pénzvisszatérítéseket az alkalmazáson belüli számládra.
10. RegComp (Aggreg8): Az Aggreg8 RegComp – Információ Megosztási Szolgáltatás – célja, hogy a nyílt bankolás által biztosított lehetőségek ne csak egy nehezen megszerezhető és fenntartható AISP regisztrációval bíró szűk kör, hanem a pénzügyi adatokkal dolgozó vállalkozások széles köre számára elérhetővé váljanak.

A nyílt bankolás nehézségei Magyarországon

„folyamatosan kerestük a lehetőségét annak, hogy a Koin-t pénzügyileg önfenntartóvá tegyük úgy, hogy az alkalmazás ingyenes maradhasson a felhasználók számára. Sajnos az erre irányuló kísérleteink nem jártak sikerrel.

Nem akarjuk a felelősségünket csökkenteni, de a pénzügyi intézetekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés (PSD2) nehézsége, a banki kapcsolódások minősége, illetve a piaci szereplők nyitottságának korlátai miatt nagyobb nehézségekkel néztünk szembe, mint ahogyan azt előzetesen vártuk.”

Az elmúlt 5 évben az Európai Bankhatóság és a Magyar Nemzeti Bank is többször tett lépéseket annak érdekében, hogy a banki API-hozzáférések minősége javuljon. Az MNB még 2021-ben is arról számolt be, hogy “az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy az API-k elkészültek ugyan, de az API-k működése nem feltétlenül felhasználóbarát módon került kialakításra, ami ösztönözné a minél szélesebb körű használatot. „A pénzforgalmi szolgáltatók oldalán sem teljesen tökéletes az API-k üzemeltetése, illetve a harmadik fél szolgáltatók is tanulják még a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezését” – mondta el az MNB.

Az Európai Bankhatóság 2021 elején felszólította a jegybankokat, tegyenek meg mindent az akadályok elhárítása érdekében. Ennek a felszólításnak eleget téve az MNB ugyanebben az évben kiadott ajánlásában ismertette, mely magatartásokat minősíti akadályozásnak. Az ajánlás alkalmazását 2021. augusztus 1-től várta el az MNB az érintett pénzügyi szervezetektől.

Ugyanebben az évben a FintechX csoport elkészítette Magyarország első PSD2 API-tesztjét, ami megerősítette, hogy

„összességében a hazai bankok meghatározó része úgy alakította ki az interfészeket, hogy azok kellemetlenséget okoznak a nyílt bankolásra épülő szolgáltatásokat (pl. számlainformációkat összesítő szolgáltatásokat) igénybe vevő ügyfeleknek. 2021. augusztus 1. óta viszont ezeket a kellemetlenségeket meg kellett volna szüntetniük a bankoknak.„

A Koin 2022. december 10. napján kelt bejegyzése alapján úgy tűnik, az MNB ajánlásai továbbra sem teljesültek maradéktalanul.

Mire számíthatunk a következő években?

„Egy kicsit lassabban, mint előzetesen vártuk, de egyértelműen kezdi elérni azt a szintet a nyílt bankolás, amire már valóban komolyan vehető, stabil szolgáltatások is építhetők. Persze még továbbra is van több-kevesebb frusztráló kihívás a terület előtt, ami, ha nem lenne, akkor az erre épülő szolgáltatások gyorsabban terjedhetnének, de ez legfeljebb lassítani fogja tudni a multibank megoldások beépülését a mindennapi pénzügyeink kezelésébe”

– mondta el Mudri György, a FintechX ügyvezetője, Magyarország első számlainformációs szolgáltatójának, az Aggreg8 társalapítója a FinTechZone-nak.

Igaz, a nyílt bankolás első 5 éve nem volt túl sikeres Magyarországon, és a bankok is lassan tettek eleget az API-hozzáférések körül akadályok elhárításának, ám szép lassan kezdik felismerni a nyílt bankolás által elérhető új lehetőségeket (pl. BaaS, embedded finance), amelyek új szegmenseket, üzleti modelleket és árbevételi csatornákat nyithatnak meg számukra. Erről is szó lesz 2023. április 20-án, a PayTechShow 4.0 konferencián, ahol negyedik alkalommal találkoznak a fizetési iparág meghatározó szereplői.

Pár napja Sherri Haymond, a Mastercard globális digitális együttműködésekért felelős ügyvezető alelnöke mondta a PYMNTS podcastjáben, hogy

a Banking-as-a-Service és az embedded finance most jutottak el arra a szintre, hogy rövid időn belül meghatározó üzletté váljanak.

Ezzel párhuzamosan a horizonton már megjelent az Open Finance, a PSD3 is, ami a bankszámla (pénzforgalmi számla) mellett, további pénzügyi termékekhez, szolgáltatásokhoz nyitná meg a hozzáférést harmadik feles szolgáltatók számára. A PSD2 felülvizsgálata 2022-ben elkezdődött, amelynek célja többek között, hogy a Bizottság megismerje és az Open Finance (PSD3) szabályozási keretrendszerbe beépíthesse a PSD2 tapasztalatait, különösen a fizetési számla adatokhoz való hozzáférési kötelezettség eredményei kapcsán.

Ha az elmúlt 5 évben még nem is volt látható eredménye a nyílt bankolásnak, de legalább az alapokat sikerült lerakni és az újfajta gondolkodásmód csíráit elültetni, amelyek a következő 5 évben markáns eredményekhez vezethetnek.