A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében Magyarország új, elektronikus szolgáltatásokat vezetett be, melyek célja a fizikai okmányok kiváltása. A legújabb fejlesztés révén a DÁP alkalmazáson keresztül hiteles PDF-dokumentum formájában igazolhatjuk olyan adatainkat, mint például a lakcím, az adóazonosító jel vagy a TAJ-szám. A rendszer használata nemcsak kényelmesebbé teszi az ügyintézést, de elősegíti a papírmentes, környezettudatos és modern digitális közigazgatás kialakulását.

Az alábbiakban bemutatjuk a témában elhangzott legfontosabb tudnivalókat, amiket az IdomSoft Zrt. osztott meg a második DÁP Szolgáltatói Fórumán.

Webinár: Digitális Állampolgárság 2025-2026 (3. rész): Ügyfél-átvilágítás DÁP-pal a pénzügyi szektorban

A FinTechZone és a Comnica közös, Digitális Állampolgárság webinársorozata 3. részében a DÁP integráció műszaki feltételeit vesszük górcső alá az IdomSoft Zrt. DÁP fejlesztésért felelős termékdivízió vezetőjével.

Megvizsgáljuk azt is, hogyan lehet az eAzonosításból Pmt. szerinti átvilágítás, majd a Comnica vezetőjével modellezünk egy számlanyitási folyamatot DÁP eAzonosítással.

A webinárra 2025. február 25-ig lehet regisztrálni itt: REGISZTRÁCIÓ

1. A DÁP új megoldásának háttere

1.1. Jogszabályi alapok

A 2024. évi törvénymódosítások megnyitották az utat a közhiteles nyilvántartásokban szereplő személyes adatok digitális igazolása előtt. Így a DÁP alkalmazás – az IdomSoft Zrt. közreműködésével – már 2025. február 1-jétől kínál hiteles adatigazolási szolgáltatást.

Az új rendszer célja, hogy a magánéletben és a közigazgatásban ne legyen feltétlenül szükség fizikai okmányok (például lakcímkártya, adókártya) használatára, amennyiben bizonyos adatok közhiteles forrásból elektronikusan is igazolhatók.

1.2. A digitális állam víziója

A DÁP-törvény szellemében a fizikai jelenléten alapuló ügyintézési folyamatokat egyre inkább a digitális tér és az elektronikus út váltja fel. A 2023-ban bevezetett újítások, például a vezetői engedély és a forgalmi engedély kivezetése a kötelezően magunknál tartandó okmányok köréből, már korábban is jelezték a változások irányát. Ezt fejeli meg a most megjelent hiteles adatigazolás, amely tovább bővíti a digitálisan igazolható adatok körét.

2. A hiteles PDF-dokumentumok szerepe és létrejötte

2.1. Milyen adatok igazolhatók?

A DÁP alkalmazáson belül a hiteles adatigazolás segítségével egyszerre vagy külön-külön igazolható a:

• természetes személyazonosító számok,
• személyazonosító szám,
• adóazonosító jel,
• TAJ-szám,
• vezetői jogosultság megléte.

Ezek az adatok megegyeznek a közhiteles nyilvántartásokban szereplő, éppen aktuális adatokkal.

2.2. Hogyan jön létre a dokumentum?

A felhasználó a DÁP alkalmazás megfelelő menüpontjában („Hiteles adatigazolás”) kérheti a dokumentum elkészítését. A rendszer valós időben lekérdezi a közhiteles nyilvántartást, majd PDF formátumban elkészíti a dokumentumot, amelyet elektronikusan aláír a DÁP szolgáltató (IdomSoft Zrt.).

Fontos, hogy a rendszer sem az adatokat, sem a létrejött PDF-et nem tárolja tartósan. Minden felhasználónak magának kell letöltenie és megfelelő módon kezelnie a dokumentumot.

Forrás: IdomSoft Zrt. II. DÁP Szolgáltatói Fórum, 2025.02.10.

3. Mikor és hogyan használjuk a hiteles PDF-et?

3.1. Alkalmazási területek

A hiteles PDF-dokumentum bárhol felhasználható, ahol nem kötelező a személyazonosítás arcképpel vagy biometrikus azonosítással. Ilyen helyzet lehet például:

• Lakcím igazolása különböző szerződéskötéseknél (pl. közüzemi, telekommunikációs szolgáltatások).
• Adóazonosító jel megadása könyvelőknek, adótanácsadóknak, illetve hivataloknak.
• TAJ-szám bemutatása egészségügyi intézményekben.
• Vezetői jogosultság igazolása a munkáltatónak vagy bármely egyéb igénylőnek.

A PDF-dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, így hitelesen, és jogszabály által megerősítve igazolja az állampolgár adatait.

3.2. Mire nem alkalmas?

• Személyazonosításra: A hiteles PDF-dokumentum nem helyettesíti a személyi igazolványt vagy más, fényképes okmányt. 
• Nincs okmány státusza: A dokumentum nem digitális biztonsági okmány, mivel a kiállítási folyamat és a mögöttes jogszabályi követelmények eltérnek a digitális okmányoknál megkövetelt szabványoktól.

4. A jövő fejlesztési irányai

4.1. Nemzeti Digitális Irattárca

A DÁP-törvény a hosszú távú víziójában a Nemzeti Digitális Irattárca (NDI) koncepcióját jelöli meg. Ennek célja, hogy a DÁP alkalmazás olyan felületté váljon, ahol a felhasználók további digitális dokumentumokat is tárolhatnak és oszthatnak meg.

A fejlesztés jelenlegi fázisában már elérhetők az első funkciók (például a digitális erkölcsi bizonyítvány), a tervek szerint pedig egyre több olyan szolgáltatás érkezik, amely teljesen kiválthatja a papír- vagy kártyaformátumú igazolványokat.

4.2. Elfogadás és gyakorlati alkalmazás

Az új rendszer használatának elterjedése nagymértékben függ attól, hogy:

• mennyire ismerik és alkalmazzák a felhasználók,
• mennyire készülnek fel rá az állami és a privát szektor szereplői (hivatalok, bankok, biztosítók, munkaadók stb.).

Összegzés

A DÁP alkalmazás legújabb fejlesztésének köszönhetően egyre könnyebbé válik a mindennapos ügyintézés. A hiteles adatigazolás révén a felhasználóknak nincs szükségük minden esetben fizikai okmányokra, csökkentve ezzel a papíralapú ügyintézés terheit, és támogatva a modern, környezettudatos közigazgatás kialakulását.

Bár a személyazonosításra továbbra is fényképes okmányokra van szükség, a digitális átállás egyre gyorsabb és szélesebb körű:

a közeljövőben a Nemzeti Digitális Irattárca megoldásai újabb kényelmi szolgáltatásokkal bővülhetnek.

A magyarországi digitális állampolgárság rendszere így nemcsak elméleti vízió marad, hanem már a gyakorlatban is könnyebbé teszi mind az állampolgárok, mind a hivatalok, mind pedig a magánszféra szereplőinek munkáját és ügymenetét.