Új technológiák a hazai pénzügyi szektorban. Így látják a magyar fintech startupok

írta | 2023. 01. 13. | 2023-as várakozások, Fintech kitekintő, Fintech startupok, Fintech szolgáltatások, Magyar fintech startupok, Összes hír

PayTechShow 4.0

Mely technológiák formálhatják majd a hazai pénzügyi szektort 2023-2027 között? Mik akadályozhatják az új technológiák hasznosulását? Melyek lehetnek a digitális transzformáció főbb irányai Magyarországon a következő 1-2 évben? Összefoglaltuk 12 pontban a hazai fintech startupok pénzügyi technológiai várakozásait. 

A körinterjúban résztvevő hazai fintech startupok vezetői, (társ)alapítói:

  1. SEON: Kádár Tamás, vezérigazgató, társalapító
  2. Péntech / PastPay: Berényi Benjamin, társalapító (2019-es FinTechShow győztes)
  3. Perfinal: Brezovszki Máté, ügyvezető (2020-as FinTechShow győztes)
  4. FintechX: Mudri György, ügyvezető (2018-as FinTechShow győztes)
  5. Swipe Technologies (Salarify): Radák Bence, ügyvezető, társalapító (2022-es FinTechShow győztes)
  6. Acounto: Brachmann Ferenc, társalapító (2021-es FinTechShow győztes)
  7. Smartsurance Technologies (Cristo): Szota Szabolcs, társalapító (2017-es FinTechShow győztes)
  8. Fintrous Group / Instacash: Bruzsa Géza, ügyvezető

"Szupertárcák, digitális valuták, AFR 2.0"

2023. április 20-án jön a PayTechShow 4.0, ahol a fizetési iparág kiemelt szereplői górcső alá veszik az aktuális elektronikus fizetési trendeket, a legújabb paytech megoldásokat és a szabályozói iránymutatásokat.

További részletek itt: PayTechShow 4.0

1. Technológiák, amelyeknek meghatározó szerepe lehet a következő 5 évben

Röviden:

  1. Az adatokhoz való hozzáférést segítő technológiák terjedése, pl. 5G, nyílt bankolás
  2. Az adatvagyon hasznosítását segítő technológiák ternyerése, pl. gépi tanulás, mesterséges intelligencia, BigData
  3. Az elosztott főkönyvi technológiák (és az arra épülő alkalmazások) felértékelődése, pl. blockchain

Kádár Tamás (SEON):

  • Az elmúlt években sokat hallottunk arról, hogy a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence) és a gépi tanulás az emberiség legnagyobb kihívásait is megoldhatja. Talán most jutottunk el arra pontra, hogy ezeket a technológiákat reálisabb elvárásokkal, a mindennapi problémák megoldására használhatjuk.
  • Emellett érdekes lesz látni az 5G bevezetését – a fintech szektor nagymértékben támaszkodik az adatgyűjtésre; az 5G kapcsolat megteremtésével pedig ezek az adatok bárhonnan elérhetővé válhatnak pillanatok alatt.
  • A meghatározó technológiai trendek közül mindenképpen kiemelném még a blockchaint, ami tulajdonképpen egyfajta adatbázis, digitális rekordokból – blokkokból – álló lista, amelynek minden eleme titkosítva van a tranzakciók során, illetve a kiterjesztett, vagy más néven virtuális valóságot, amivel még tovább fokozódik a virtuális felhasználói élmény.

Berényi Benjamin (Péntech):

  • Open Banking, ami 3-5 éve is már óriási buzzwordnek számított. De szerintem ez a technológia majd a mostani időszakban váltja be a hozzá fűzött reményeket. A következő években érkezhet meg a tömeges adaptáció fázisába és úgy gondolom, hogy ebben óriási potenciál lehet.
  • Ezen kívül a blockchain technológiák körül számítok hasonló trendekre.
  • A nagy crypto-őrület után most jön a kijózanodás és valós use-casekre lehet szélesebb körben is alkalmazni az ilyen jellegű megoldásokat.

Brezovszki Máté (Perfinal):

  • Az elektronikus / digitális fizetési megoldások, a blockchain alapú technológiák és a decentralizált pénzügyi megoldások (DEFI). Az első költséghatékonyságot és flexibilitást, a második alternatív, független gazdasági berendezkedést, a harmadik hatékonyabb pénzügyi szolgáltatásokat tesz lehetővé.

Mudri György (FintechX):

  • Első helyen – kicsit hazabeszélve – a nyílt bankolást emelném ki. Egy kicsit lassabban, mint előzetesen vártuk, de egyértelműen kezdi elérni azt a szintet amire már valóban komolyan vehető, stabil szolgáltatások is építhetők.
  • Másik terület a régóta kerülgetett BigData, a harmadik pedig az energiafelhasználást, a hatékonyság javítását célzó technológiák elterjedése.

Radák Bence (Salarify):

  •  A mesterséges intelligencia (AI), az elmúlt időszakban kevésbé volt aktív a hype-train-en, de természetesen elkerülhetetlen része a jövőnknek. Itt inkább a célhoz kötött felhasználásra gondolok, mint általános intelligenciára.
  • Abszolút magánvéleményem szerint a blockchain ebben a formában nem maradhat fenntartható, azonban megfelelő szabályozás segítségével kiszűrhetőek lesznek a valóban hozzáadott értéket generáló projektek.
  • Kicsit hazabeszélve: ugyan nem technológia specifikus, de a nehezen hozzáférhető adatvagyonok hozzáférhetővé tétele után (például, core payroll adatok) számos ma ismert folyamat válik majd biztonságosabbá és gyorsabbá. A fenti két technológia pedig jó enabler lehet.

Brachmann Ferenc (Acounto):

  • A nyílt bankolás meg fog töltődni tartalommal. Ezen a téren rengeteg fogyasztói és B2B szolgáltatás indítható, már most is többen próbálkoznak ilyen szolgáltatások nyújtásával.
  • Európában is mindenhol mindennapivá válik a mobilfizetés, szerintem ez szinte minden platformba be fog épülni a következő években.
  • A crypto pedig szépen lassan magához tér a következő években, egyre nagyobb szabályozói felügyelet mellett.

Szota Szabolcs (Cristo):

  • Én hiszem, hogy a jövő az egyre hatékonyabbá váló célzott ajánlatoké, a személyre szabott megoldásoké, valamint a kimagasló ügyfélélményt nyújtó szolgáltatásoké. Az, hogy ez a hármas együttállás megvalósulhasson, úgy gondolom, hogy a leginkább az adatok felhasználására vonatkozó tudásra van szükség.
  • Technológiák közül én így a bigdata elemzést, a machine learning, illetve AI alkalmazását tartom leginkább meghatározónak az elkövetkező években.

Bruzsa Géza (Instacash):

  • Én ezt ügyfél szempontból közelítem meg, az ügyfeleknek pedig arra van igényük, hogy a hiteligénylés ne egy fájdalom legyen, hanem élmény, magyarul nekem, mint ügyfélnek ne kelljen manuálisan begépelnem magamról olyan adatokat, amiket digitális forrásból is tudnia kellene rólam a banknak.

2. Az új technológiák lehetséges hasznosulása a pénzügyi szektorban és a felhasználók számára érezhető előnyök

Röviden:

  1. Ügyfélélmény növekedése: Az említett technológiák beépülése a pénzügyi szolgáltatásokba a felhasználók számára gyorsabb, kényelmesebb, személyre szabott, 100%-ig (end-to-end) digitális – és akár olcsóbb – pénzügyi szolgáltatásokat, ügyintézési lehetőséget eredményezhetnek.
  2. Új típusú, a felhasználói igényekre szabott pénzügyi szolgáltatások jelenhetnek meg pl. a különböző adatforrások (IoT) kombinálási lehetősége által.
  3. A technológia demokratizálja az emelt – akár globális – szintű pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amely által felhasználók tömegei kerülhetnek előnyösebb pénzügyi helyzetbe.

Kádár Tamás (SEON):

  • A pénzügyi piacon már gyakran találkozhatunk meserséges intelligencia alapú megoldásokkal. A mesterséges intelligencia nagyon jól működik olyan helyzetekben, ahol sok adatból kell következtetéseket és trendeket levezetni, így már most használják a tőzsdei előrejelzések kidolgozásában. Ezen túl hitelbírálatokhoz, biztosításpiaci termékek kialakításához is használható lehet a jövőben, ezeken keresztül pedig magához a végfelhasználóhoz is eljuthat a mesterséges intelligencia, illetve annak megoldásai.
  • Az AI mellett fontos szerepet tölthet be a már korábban említett blockchain – a későbbiekben ilyen alapú digitális aláírás vagy szerződés is elképzelhető lehet, de akár a digitális bankolás blockchainnel történő biztosítása is.
  • kiterjesztett, virtuális valóság (AR) pedig akár a személyazonosításban, az adatvizualizációs megoldásokban, de akár a pénzügyi tudatosság nevelésében – az AR játékszerűvé tételével (gamification) együtt – is nagy szerepet játszhat.

Berényi Benjamin (Péntech):

  • A nyílt bankolás és blockchain technológiák alapvetően az ügyfélélményre lehetnek pozitív hatással a pénzügyi szférábanGyorsabb és kényelmesebb kockázati döntéshozatal hitelezésben, automata szerződéskötési folyamat és egyéb adminisztrációt csökkentő hatások.

Brezovszki Máté (Perfinal):

  • Több globális gazdasági kockázat ellen való védekezésként már megindult a mozgolódás a végfelhasználói igények változását tekintve. Az emberek alapvetően már elkezdtek a válságos időkre készülni, és a stabilabbnak mondható eszközök, valamint az alternatív befektetési formák felé nézegetnek.
  • Emellett válságos / óvatos időszakokban a hatékonyságnövelés és költségcsökkentés is jellemzően előtérbe kerül a profit hajhászással szemben. Ebből kifolyólag a végfelhasználók olcsó, azonnali, esetlegesen globális szinten gondolkoznak és keresnek likvid lehetőségeket az értékmegőrzés és vagyon diverzifikáció érdekében.
  • Amennyiben pedig hitelpiaci válság felerősödik a magasabb alapkamatok következtében, akkor a rendszerszintű kockázat is egyre inkább előtérbe fog kerülni, amely a köztes szereplők vagy konkrétan a kibocsátók felé irányuló bizalom vesztését is eredményezheti akár állami szinten. Ebben az esetekben erősödhet az online globális szinten elérhető megoldások iránt az érdeklődés, legyen szó akár vagyon újraelosztásról hatalmi átrendeződésekre készülve, akár decentralizált pénzügyi szolgáltatásokról (DEFI).

Mudri György (FintechX):

Az említett technológiák akár közvetve akár közvetlenül három oldalról alakítják a jelenleg ismert (vagy még nem is létező) megoldásokat.

  • Egyrészt erősen befolyásolják/javítják a végfelhasználók által tapasztalt felhasználói élményt (pl. bankfüggetlen E2E online személyi hitel igénylés jövedelemigazolással 5 perc alatti folyósítással).
  • Bizonyos megoldások tekintetében olyan módon alakítják át magát a tényleges szolgáltatást, ami nagyon komoly költségcsökkenést, hatékonyságnövekedést fog tudni eredményezni (pl. könyvelési folyamat teljes automatizálása).
  • Harmadrészt teljesen új értékesítési, személyre szabott értékesítési és targetálási lehetőséget kapnak általuk a szolgáltatói oldalon található vállalkozások (pl. a korábban nem, vagy nagyon körülményesen hozzáférhető adatokra épített értékesítési motorok által).

Radák Bence (Salarify):

  • Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb szolgáltatásokat, amik elérhetők nagyszámú felhasználói csoportok számára. Lehet szó hitelezésről, értékpapír kereskedelemről vagy akár a bérciklusokról.

Brachmann Ferenc (Acounto):

  • Új forrás/hitel lehetőségekben és megnövekedett kényelemben. Ez a versenyhelyzet komoly kihívást fog jelenteni a bankok számára, akik így egyre nagyobb digitalizációs kényszerbe kerülnek.

Szota Szabolcs (Cristo):

  • A pénzügyi szolgáltatók rengeteg adattal rendelkeznek az ügyfeleikről, melyek kiaknázása óriási potenciált rejt. A PSD2 óta az adatok feletti rendelkezés pedig megnyitja a lehetőséget a bankokon túl egyéb szolgáltatók számára is, hogy az ilyen típusú adatokra szolgáltatásokat építhessenek.
  • A nap végén a felhasználók sokkal egyszerűbb folyamatokkal, gyorsabb ügyintézéssel, illetve személyre szabottabb megoldásokkal találkozhatnak.
  • Ha emellé még egyéb adatvagyon felhasználását is hozzátesszük, és akár gépjárműhasználati adatokkal vagy egyéb IoT eszközből származó adatokkal együtt kerülnek felhasználásra a banki adatok, akkor új típusú, ténylegesen a felhasználónak megoldásokat kínáló termékek is születhetnek.

Bruzsa Géza (Instacash):

Két ügyfélesetet említenék, amelyek kapcsán ha a következőket tapasztaljuk majd felhasználóként, akkor elmondhatjuk, hogy megérkeztünk a digitális világba.

  • Az egyik ügyféleset a “Vásárolj most, fizess később” (BNPL). Ha 5 perc alatt ügyfélként végig tudok menni egy webshop check-outjában a digitális részletfizetési folyamaton, ha 2 percen belül lefut a scoring és valós időben kapok egy hitellimitet, illetve megérkezik a jóváhagyás, és akkor is, ha az adott BNPL szolgáltatást kínáló banknak NEM vagyok ügyfele.
  • A másik ügyféleset a lakáshitel. Ha 30 perc alatt tokkal-vonóval tudok igényelni a feleségemmel együtt egy budapesti belvárosi újépítésű használt lakás vásárlásához lakáshitelt. És a folyamat során senki nem hívogat, hogy jönne felmérni az ingatlant, főleg, hogy egyébként kb. 3 percig lenne ott és csinálna 4 fotót. Ha aznap megérkezik a jóváhagyás és a szerződések, és ha igényelek is egy videós konzultációt egy szakértővel, akkor is 3 napon belül folyósításra kerül a hitel.

3. Az új technológiák terjedését, hasznosulását korlátozó tényezők a pénzügyi iparágban

Röviden:

  1. A túl szigorú szabályozás korlátozhatja az új technológiák terjedését. Ugyanakkor a “megfelelően” kialakított jogszabályi környezet és piacfelügyeleti eljárás segítheti az új technológiák terjedését.
  2. A végfelhasználók edukációjának elmaradása, amely miatt az új technológiákra épülő megoldások megtérülési ideje rendkívül megnőhet, és végül kudarcba fulladhatnak.
  3. Az inkumbens pénzügyi szolgáltatók konzervatív magatartása, az új technológiákkal, fintech cégekkel szembeni ellenállása.

Kádár Tamás (SEON):

  • A mesterséges intelligenciát illetően, biztosan szigorúbb szabályozás várható, mint ami eddig megfigyelhető volt. Ezzel szemben ugyanakkor a blockchain technológiák szabályozása jelenleg elenyésző, nagyon alacsony szinten van.
  • Hosszabb távon a regionális/nemzeti szabályok fogják majd inkább meghatározni a pénzügyi szektorban rejlő és felbukkanó lehetőségeket.

Berényi Benjamin (Péntech):

  • Főleg, hogy a hagyományos pénzügyi piaci szereplők lehetőséget vagy ellenséget látnak ezekben a technológiákban. Az utóbbi években inkább ellenségnek, szükséges rosszként fogták fel őket, de mára talán egyre inkább a lehetőséget kezdik felismerni bennük.

Brezovszki Máté (Perfinal):

  • Igazán hatékony és skálázható megoldások pénzügyi területen multidiszciplináris közelítést igényelnek, nem csupán a folyamatok automatizálását. Pontosabban kifejezve minőségi automatizáció már nem igazán lesz lehetséges a különböző szakterületek (pl. a banki világban jog, pénzügy, üzlet) által formált igények hatékony együttes értelmezése nélkül.
  • A blockchain szintén kiváló példa ezekre a kihívásokra, a közelgő EU-s szintű kriptovaluta szabályozás (MiCA) értelmezése egyszerre igényel jogi – technikai – közgazdasági szakértelmet. Lényegében az innováció komplexitását itt is az adja, hogy új technológiai alapokon új üzleti modellek jöttek létre, amelyek pénzügyi jellegüket tekintve új szabályozást igényelnek, ami szabályozást úgy kell technológiailag megvalósítani, hogy az ne hátráltassa az innovációt, de megfelelő védelmet és jogtisztaságot nyújtson a felhasználók számára, mindezt a modern felhasználói elvárások teljesítése mellett.

Mudri György (FintechX):

  • Leginkább a szabályozói, vagy sok esetben még inkább a felügyeleti oldal nem megfelelő sebessége és olykor a nemzetközi gyakorlatoktól számos esetben eltérő jogértelmezése, a nagy piaci szereplők tényleges jogkövető magatartásra ösztönzése jelent problémát.

Radák Bence (Salarify):

  • Első sorban a szabályozói oldal alkalmazkodó képessége (sebessége), másodsorban pedig a piaci szereplők fogékonysága a legacy folyamatok leváltására.

Brachmann Ferenc (Acounto):

  • gazdasági recesszió, ami a következő években elkerülhetetlennek tűnik, minden bizonnyal nehezíteni fogja a valós értéket nem, vagy nem gyorsan teremtő technológiák, startupok életben maradását, hisz a pénz hirtelen drágává válik

Szota Szabolcs (Cristo):

  • Az elmúlt években bár a PSD2 megteremtette a lehetőséget a banki adatvagyonok megnyitására, mégis rengeteg fennakadás volt ezek használatában. Az ügyfelek egy dologgal nem találkoztak: az egyszerű felhasználói élménnyel.
  • Látva viszont a törvényalkotói szándékot, illetve a PSD2 tovább gondolását, bízom benne, hogy az elkövetkező években végre tényleg szintet léphetnek a szolgáltatások ilyen téren is.

Bruzsa Géza (Instacash):

  • Ez egy többszereplős játék, szükséges hozzá a szabályozó, amely megteremti a folyamatok egyszerűsítésének jogi – és adott esetben technológiai (pl. adatbázis) – hátterét, amelyek egyértelműen a fogyasztó igényeit szolgálják.
  • A “játék része” a bank, amely nemcsak a fióki folyamatot szeretné átemelni egy online felületre, ezzel kipipálva a digitalizáció melletti „boxot”, hanem tényleges digitális ügyfélélményt szeretne biztosítani. A bank ne akarjon mindent házon belül lefejleszteni, és ezzel több éves csúszásokba kerülni középtávon a fintech/bigtech versenytársaikhoz képest. Rendelkezzen átgondolt „buy or build” stratégiával és ne csak mondja, hanem legyen ténylegesen nyitott a fintech kooperációkra.
  • Végül, de nem utolsó sorban a végfelhasználó is része a többszereplős játéknak, akinek az edukációjára, támogatására fókuszt kell helyezni.

4. A digitális transzformáció lehetséges irányai a következő 1-2 évben a pénzügyi szektorban

Röviden:

  1. A mobilbanki alkalmazások értékajánlatának erősödése.
  2. Az 100%-ig (End-to-End) digitális pénzügyi szolgáltatások és folyamatok további bővülése.
  3. A szabályozói megfelelőség súlyának növekedése.

Kádár Tamás (SEON):

  • Úgy gondolom, hogy hátrányba kerülhetnek azok a bankok, akiknek nincs erős mobilbankolási megoldása, vagy akik lemaradnak a legújabb fizetési eszközök és lehetőségek integrációjában.
  • Magyarországon egyes bankok a mai napig még nem vezették be az Apple Pay-t és a Google Wallet-ot, pedig ezek már régóta elérhető szolgáltatások a piacon.
  • A jövőben egyre általánosabb jelenség lesz a hagyományos offline bankfiókok csökkenése, és egyre nagyobb teret fog hódítani a digitális és mobil bankolás általánossá válása.

Berényi Benjamin (Péntech):

  • Úgy gondolom, hogy itthon továbbra is a lakossági transzformáción lesz a fókusz a bankoknál, néhány elszórt kivétellel.
  • Ezzel szemben azt látjuk, hogy Nyugat-Európában és az USA-ban már jelentős erőforrásokat helyeznek a vállalati megoldások digitalizálására is.
  • Szerintem mire ez a trend elér Magyarországra az inkább 3-5 éves időhorizonton mérhető.

Brezovszki Máté (Perfinal):

  • Alapvetően sok oldalról látjuk és kapjuk is a visszajelzéseket, hogy a bankok a legacy rendszereiket több évtized után cserélni kezdik.
  • Emellett nyitottság jelentkezik az új pénzügyi trendekre is, amelyek egyrészt a korábbi rendszerek hatékonytalansága, másrészt új piaci igények kialakulása révén jelentkeznek.
  • Az új technológiák banki szintű adaptációjában a szabályozás hiánya okozza a szűk keresztmetszetet, így a szabályozói tisztulás (például szintén a MiCA kapcsán) biztos tartogat izgalmas lehetőségeket, amiket a meglévő vagy új pénzügyi szolgáltatók fontolóra vehetnek.

Mudri György (FintechX):

  • Egyrészt (az előző évekhez hasonlóan) komoly hangsúlyt fog kapni banki oldalon a végfelhasználók számára biztosított mobil ügyfélélmény erősítése, hogy az értékajánlatuk ilyen téren is (legalább közel) versenyképes maradhasson a neobankok értékajánlatához.
  • Másrészt komoly hangsúlyt fog kapni, hogy minél több kritikus – nagy jövedelemtermelő képességű – folyamatuk, termékük igénybevétele legyen lehetséges teljesen digitális E2E folyamat keretében (pl. hiteligénylés, az ügyfélazonosítástól a bírálaton és szerződéskötésen át egészen a folyósításig bezárólag).
  • Emellett véleményem szerint más iparágakhoz hasonlóan itt is megfigyelhető lesz a minél inkább személyre szabott, akár ténylegesen a végfelhasználó speciális tulajdonságai alapján árazott termékek bevezetése, elterjedése.

Radák Bence (Salarify):

  • Annyira nem szexi téma, de a szabályozói megfelelőség és az ezeket támogató folyamatok jutnak először eszembe.

Szota Szabolcs (Cristo):

  • Véleményem szerint az ügyintézés nagy része a mobilalkalmazásokba és webes megoldásokba terelődik, és drasztikusan csökken majd a fióklátogatások száma.
  • Ehhez szerintem az online azonosítási szolgáltatások további elterjedése és elfogadása, valamint a felhasználók számára a minőségibb felhasználói élmény nyújtása lesz az igazán meghatározó.

Bruzsa Géza (Instacash):

  • Inkább azt mondanám el, amiben az ügyfelek nevében reménykedem: nagyon bízom abban, hogy a hitelezési folyamatok digitalizációja, automatizálása TOP fókusz marad a bankoknál és senki nem gondolja majd azt, hogy ez „done”.
hazai banki felsővezetők - OTP Bank | Magyar Bankholding | KH Bank | Erste Bank | CIB Bank | Raiffeisen Bank

Digitális transzformáció 2023-ban. Így látják a hazai banki felsővezetők | 2023.01.09.

A hazai banki felsővezetők szerint 2023-ban még több pénzügyi termék és szolgáltatás esetén lesz lehetőség online szerződéskötésre, teljeskörű online ügyintézésre – derül ki a FinTechZone-nak adott válaszokból. 12 pontban összefoglaltuk, melyek lesznek a digitális transzformáció főbb irányai 2023-ban a hazai bankszektorban.

Címlapfotó: szerkesztette a FinTech Group Kft.

HUNFINTECH 2022 - MAGYAR FINTECH
PayTechShow 4.0

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

blank

LEMÁK GÁBOR

A Szabadidő Központban (a KÖZGÁZ-on) végzett, a Duna bal partján. Kimaradt a bölcsi és a multikulti szocializáció az életéből, így lettek eretnek gondolatai. Néha kiengedik a zártosztályról, de már egyre ritkábban. A gumiszobából pattantak ki a FinTechZone, a FinTech Akadémia, a FinTech Verseny, a HUNFINTECH25 és a FinTechShow ötletek, amiket sajnos továbbiak is követnek majd. #fintechterapia #gumiszoba

PAYTECHSHOW 2023

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
2023-ban is jön a PayTechShow, ahol bemutatjuk az aktuális elektronikus fizetési trendeket, a legújabb paytech megoldásokat és a szabályozói iránymutatásokat.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!