Az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére, közös együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Bankszövetséggel, egy új törvénycsomagot terjesztettek a Parlament elé, amely jelentős lépést jelenthet az online bűnelkövetők elleni küzdelemben.

Az Országgyűlés 2024. április 30-án 153 igen szavazattal fogadta el a törvényt, amely 2024. augusztus 1-jétől lép hatályba, és új bejelentési, zárolási eljárásokat vezet be a visszaélésekkel érintett pénzek visszaszerzése érdekében.

Az új szabályozás célja, hogy fejlessze a pénzügyi szektor szereplői közötti információáramlást, lehetővé téve a pénzek nyomon követését és befagyasztását.

Bűncselekményekkel szembeni határozott fellépésre van szükség

Tuzson Bence igazságügy miniszter szerint az online térben megjelent újfajta csalási bűncselekményekre egy kormánynak kötelezettsége reagálni és határozottan fellépni ezen esetek ellen.

Manapság nemcsak a legkiszolgáltatottabb állampolgárok vannak veszélyben. Olyan kifinomult technikákat alkalmaznak ezek a bűnözők, hogy szinte mindenki online bűncselekmény vagy csalás áldozatává válhat.

,,2020 első negyedévében 113 ilyen bűncselekmény volt és 422 millió forintot csaltak ki a bűnözők, 2023 negyedik negyedévében már 3737 ilyen eset volt és 5,3 milliárd forint volt csak egy negyedévben az elkövetett bűncselekményekkel okozott kár.”

– nyilatkozta sajtótájékoztató keretében Tuzson Bence miniszter.

Az igazságügy miniszter felhívta a figyelmet az edukáció fontosságára és kiemelte a KiberPajzs Program e területen végzett folyamatos munkáját, hisz részben a Program hatása, hogy 2024-ben az esetek száma csökkenni kezdett.

Elsődleges cél: információáramlás fejlesztése

Az információs hálózatban a pénzügyi szektor szereplői közötti információáramlás kifejlesztése a cél, a pénz követése és befagyasztása érdekében.

Amikor egy áldozat rájön, hogy a bankszámlájáról pénzt vontak le tudta nélkül, a bankjához vagy a rendőrséghez fordul. Az új szabályozás alapján bankok közötti információcsere mechanizmus indulhat be, amely követi az elcsalt összeget és beavatkozik annak befagyasztása érdekében.

Ebben a folyamatban nem csak bankok, vagy más pénzforgalmi szolgáltatók vesznek részt, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szervezeti egysége is.

A cél az, hogy a bűncselekményt követően ne csak a rendőrség, hanem a pénzforgalmi szolgáltatók is gyorsabban és hatékonyabban tudják megakadályozni az összeg elvonását.

A büntetőeljárást érintő módosítások célja, hogy fokozzák azok eredményességét.

Ebben fontos változás az úgynevezett ügyteher elosztása, melyben a bíróságok az általános illetékesség alapján járhatnak el, így nincs szükség speciális szakértelemre.

Egy másik változás, hogy a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így gyorsabban beszerezhetők egy személy azonosításához szükséges adatok.

Az új szabályozás a büntetőeljárást lefolytató szervek jelzési kötelezettségét is kiegészíti, lehetővé téve az online csalásokra használt felhasználói fiókok törlését.

A kényelmet előzze meg a biztonság

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke bejelentette, hogy a hét folyamán az MNB vezetői körlevélben tájékoztatta a bankokat az online igényelhető személyi kölcsönökkel kapcsolatos új eljárásokra.

Kandrács Csaba kiemelte, hogy bár az ügyfélélmény, a kényelem és a gyorsaság fontos indikátorok, a biztonság az elsődleges.

,,Az MNB által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között, azonnal – ha lehet a teljesítést megelőzően – felismerjék azokat az ügyleteket, amelyek esetében felmerülhet a visszaélés gyanúja. Hiszen hogyha az ügyfeleket a csalók megtévesztik, akkor a bankok azok, akik a folyamatos monitoring tevékenységükkel meg kell, hogy tudják védeni az ügyfelek pénzét.”

– hívta fel a figyelemet a bankok felelősségére az MNB alelnöke.

Az MNB elvárja, hogy az online hitelfelvétel során az ügyfeleket többször azonosítsák.

Továbbá, az ügyfeleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy online banki felületeiken letilthassák a bankok hitelajánlatait.

Ezzel kívánják megakadályozni, hogy csalók, akik megszerzik az ügyfelek jelszavait, egyetlen kattintással ne csak pénzt lopjanak a számláról, hanem hitelt is vegyenek fel az áldozat nevében.

A törvénycsomag mellett 2025 nyarától egy visszaélés-szűrő rendszer is működésbe lép, amely öntanuló módon elemzi a fizetési mintázatokat, kiszűrve a csalárd fizetési megbízásokat.

További két új pillér az online bűncselekmények elleni védelemben

Az egyik az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó áldozatsegítő rendszer, amely bárkinek lehetőséget nyújt arra, hogy ha online csalás áldozatává válik, akkor segítséget kapjon. Akár az áldozatsegítő vonalon keresztül, akár az áldozatsegítő központban és pontokon jogi, pszichológiai szakértői segítséget is kaphatnak az áldozatok.

További fontos lépés, hogy az Igazságügyi Minisztérium 2023 elején csatlakozott a KiberPajzs Programhoz, amely állami vállalatokat és a bankszövetség tagjait foglalja magában. A program célja, hogy megelőző edukációs és tájékoztató anyagokkal segítse az embereket az online csalók elkerülésében és időben történő felismerésében.

Címlapfotó: FinTechZone