Az elmúlt évben napi szinten röppentek fel új hírek a sajtóban arról, hogy a jegybankok digitális jegybankpénzzel (CBDC – Central Bank Digital Currency) kísérleteznek, vagy annak megvalósítását részleteiben elemzik. Talán legjobban a svéd és a kínai megvalósítás áll, ahol már tesztalkalmazások is léteznek és a gyakorlati bevezetést tervezik. Jelen cikkünkben a digitális jegybankpénz megvalósítási lehetőségeit és a felmerült kérdéseket elemezzük.

A digitális jegybankpénzhez vezető út

A digitális jegybankpénz “hype”-ja napjainkban nem teljesen véletlen. A következő négy fontos piaci erő befolyásolja a téma előtérbe kerülését:

• A digitális pénz és digitális értéktovábbító szolgáltatások iránti kereslet az elmúlt években jelentősen megnőtt. Ez a tendencia várhatóan jelentősen erősödni fog a COVID-19 és ahhoz hasonló járványok megjelenése következtében. Természetesen léteznek online pénzügyi szolgáltatások, azonban ezek nagy része a papír alapú pénz koncepcióját próbálják jól-rosszul digitalizálni és nem természetes (native) módon digitálisak.
• Technológiai “nyomás”: A blokklánc és kriptovaluta tízéves fejlődése következtében eljutott arra a szintre, hogy általánosan is használatos digitális pénz rendszereket lehessen vele megvalósítani. Lassan a digitális jegybankpénzre is reális technológiai alternatíva lehet. Ráadásul, mivel blokklánc témakörben szinte teljesen open source, az egyik legdinamikusabban fejlődő értéktovábbításra alkalmas technológia.
• Az üzleti szektor kezdi felismerni a piaci igényt és a technológiai lehetőségeket, amelynek eredményeként olyan szolgáltatások jelennek meg, amik versenytársai lehetnek a jegybankpénznek is. Ilyen projektek például a stabil kriptovaluták, vagy a Facebook Libra projektje.
• Végül de nem utolsó sorban fontos tényező a versenyfutás a több jegybankkal. Amelyik először vezet be nemzetközileg is elfogadott digitális jegybankpénzt, jelentős előnyre tehet szert.

Mi a digitális jegybankpénz?

A digitális jegybankpénz fogalma és tulajdonságai:

• Teljes mértékben (és “natív” módon) digitális.
• Jegybankok bocsátják ki, biztosítják a digitális pénz árfolyam stabilitását és hivatalosan legális fizetőeszköznek számít, legalább egy ország határain belül.
• P2P, ha nem is feltétlenül technológiai megvalósítás szempontjából, de legalább olyan értelemben, hogy tetszőleges két személy, vagy cég értéket tud cserélni egy központi szereplő külön engedélyezési mechanizmusa nélkül.
• A gazdaság szereplői számára elérhető. Itt egyes terminológiák két különböző CBDC-t különböztetnek meg: az ú.n. Wholesale CBDC csupán bankok és egyéb pénzügyi intézetek közötti (bankközi térben megvalósuló) értékcserét tesznek lehetővé, míg a Retail CBDC (kereskedelmi jegybankpénz) a gazdaság további szereplői számára is elérhető.
• A legtöbb elképzelés szerint az új digitális jegybankpénz egy új digitális értéktovábbító infrastruktúrán lenne megvalósítva, amely modernebb, biztonságosabb és rugalmasabb, mint a jelenlegi rendszerek.
• További általános elvárás, hogy támogassa a nyílt pénzügyi digitalizációt és innovációt, mint például a programozhatóságot, a tokneizációt vagy a nano-kifizetéseket (micropayment).

A digitális jegybankpénzt fogalmát és tulajdonságait legegyszerűbben a pénz taxonómiáján keresztül lehet összefoglalni (1. ábra).

A pénz taxonómiája, Forrás: BIS.org

A Bitcoin és a digitális jegybankpénz

A következő ábrán a Bitcoin és egy általános CBDC összehasonlítása látható a technológiai megvalósítás részletei nélkül.

A legfontosabb különbséget az adja, hogy míg a Bitcoin esetén a platform paramétereinek legnagyobb része (monetáris politika, ki mikor hol férhet hozzá a szolgáltatáshoz) a szoftverben “hard-kódolt”, addig a CBDC esetén ezeket intézményesített, például a jegybanki döntéshozók határozhatják meg.

Bitcoin versus digitális jegybankpénz, Forrás: Grayscale

Konklúzió

A digitális jegybankpénzt sokszor összefüggésbe hozzák a blokklánccal és az elosztott főkönyvi technológiával (DLT). Fontos megjegyezni azonban, hogy a legtöbb elemzés többféle technológiai implementációt is figyelembe vesz, például klasszikus pénzügyi infrastruktúrákat is.

A DLT-vel való megvalósítás főbb akadályai az egyes technológia platformok skálázhatósági, teljesítmény és privacy korlátai. Bár ezek nem leküzdhetetlen akadályok,

a legtöbb blokklánc valószínűleg nem alkalmas módosítások nélkül digitális jegybankpénz teljes megvalósítására.

Ennek ellenére sikeres prototípusok születtek már consortium Ethereumon off-chain csatornákkal kiegészítve, és az R3 Corda platformon.

A legérdekesebb kérdés természetesen, hogy mikor fog megszületni az első digitális jegybankpénz és mikor próbálhatjuk ki. Erre általános választ adni nehéz, de tekintve, hogy több ország már teszt fázisban jár a saját valutájával, valószínűleg hamarabb, mint gondolnánk.

Kép forrása: pixabay.com