Miközben Magyarországon még mindig él és virul a készpénz-használat, addig a nemzetközi pénzügyi világ már a bankkártya utáni jövőt tervezi. Itthon dübörög az e-commerce, de vele együtt a készpénz is.

payment e-commerce

 

Nyakunkon a valós idejű átutalás és a blockchain technológia, ráadásul már itthon is terjed a P2P pénzküldés. Nem csoda tehát, hogy ma a kereskedői és pénzügyi megoldásszállítói oldalról se egyszerű átlátni azon a kettősségen, ami a magyar digitális piacot és leginkább a felhasználókat jellemzi a fizetési szokásaik kapcsán.

A készpénz ugyanis az online vásárlások esetében is gátlástalanul nyomul előre. A kártya vs. KP csatában az utánvétes fizetési kultúrát kihasználva ismét egyre jobban előtérbe kerül, dacára annak, hogy az utóbbi 2-5 évben már azért inkább visszaszorulóban volt.

payment ecosystem e-commerce

 

Miért nem fizetünk online?

 Kérdezi ezt – joggal – a kereskedő, a készpénz-kezeléstől szabadulni vágyó logisztikai cég és az előbbi kettőre szolgáltatást építő FinTech cég is.

Legalább három adatfelvétel telt el mire rájöttünk, már a kérdésfeltevés is hibás volt… ugyanis a többség nagyon is mer(ne), csak épp nem akar se online vásárolni és – ami most nekünk érdekesebb – online fizetni!

Az ok egyszerű: „Mert még mindig nem elég kényelmes!”

 

Fűszálnyi akadályok a terjedés gátjai

  1. Először is, ha már zárnánk a rendelést, ahhoz, hogy kártyával fizessünk, kell az a sok adat a plasztikról, ami persze rendszerint épp nincs kéznél, hisz a pénztárcában tároljuk, ami meg már koránt sincs olyan intim közelségben hozzánk a nap minden percében, mint mondjuk az okostelefonunk!
  1. De oké, megvan a kártya, jöhet a számpötyögés ezzel pedig máris itt a második csapás: a felület! Mindegyik IPSP (konyhanyelven egyszerűen csak „bank”) felhasználói felülete teljesen más. Egyiknél itt, másiknál ott és a legtöbbnél még billentyűvel se lehet ugrálni a beviteli mezők között…
  1. Ha ezek ellenére mégis megvagyunk és megnyomjuk a FIZETÉS gombot, elindul a zöld / kék / sárga színű homokóra / spirál / golyó – megint csak mindenkinél más, de abban mindegyik ugyanaz, hogy végtelen idegbajt kiváltva, soha véget nem érően izeg-mozog, miközben attól rettegünk, hogy mi lesz vajon a folyamat végén a hibaüzenet… (Hello Black Friday!)
  1. Persze aztán sikerül és mi pedig megkönnyebbülünk, jön is a jó öreg SMS. Rendben, a pénztől tehát már meg is szabadultunk, de ezt a tényt vajon az IPSP is tudatta a kereskedővel? A kereskedő összeköti ezt a tranzakciót a rendelésünkkel? Komoly, nehéz és mindennapos kérdések ezek a legtöbb vásárló számára!

Amikor egy szolgáltatás piaci térnyeréséről, vagy még inkább a terjedés gátjairól beszélünk,

ilyen kis fűszálakon a felhasználók akár két számjegyű százaléka is képes fennakadni!

Ezek a gátak ugyanis mind-mind komoly frusztrációt és kényelmetlenséget váltanak ki, és berögzülve kihatnak a későbbi költésekre is.

 

Lehetséges megoldás: egy kattintás

És akkor vissza is kanyarodhatunk az egyik lehetséges megoldáshoz, amit az Amazon például nemes egyszerűséggel csak úgy hív, hogy: „1 click”.

A dolog lényege faék egyszerű: tárold le a kártyád adataid előre, kiegészítve a preferált szállítási címeddel és elérhetőségeiddel, aztán, ha valamit ténylegesen rendelnél, csak kattintanod kell, a többi meg teszi a dolgát!

Ezzel kihúzható a fizetési lepketánc összes méregfoga, és a check-out is kikerül a képből, ami nem baj, mert egyébként is a rendelés legunalmasabb – és épp ezért – a legtöbb hibafaktort rejtő része (rosszul megadott címen, elgépelt telefonszámon még a legrámenősebb futár se találja meg a vevőt).

 

payment masterpass e-commerce

 

A magyar piacon ezt a megoldást még nagyon kevés e-commerce cég alkalmazza, aminek oka egyrészt az erőforrás, másrészt a szükséges technológiai háttér hiánya (hisz a kártya-adatokat körültekintően kell tárolni), nem is beszélve a vevői bizalom hiányáról (de erről majd egy másik cikkben).

Persze az „Egykattintás” se Szent Grál az e-commerce-ben, de remek példája annak, amit egyébként a FinTech cégek és néhány hazai e-kereskedő is felismert:

Nem elég a technológia, okos csomagolás és megfelelő érv is kell hozzá!