A bankok 60 százaléka már jelenleg is mesterséges intelligenciával teszi könnyebbé az online tranzakciókat, ésszerűsíti folyamatait és automatizálja az ügyfélpreferenciák szerinti javaslatadást, derült ki az Európai Központi Bank (EKB) felméréséből. A szektor digitális átalakulását támogató technológiák mind kiterjedtebb alkalmazása azonban a szereplők kitettségét, így a szolgáltatási és biztonsági kockázatokat is növeli.

Ezen kihívások és lehetőségek közepette a FinTechZone által szervezett novemberi BankTechShow idén második alkalommal lesz a bankok és az IT világ találkozópontja, ahol bemutatják, hogy mely technológiák, újgenerációs banki rendszerek és megoldások alapozhatják meg a jövő digitális bankjait.

Első ízben gyűjtött adatokat az EKB az egységes bankfelügyeleti rendszer (SSM) alá tartozó pénzintézetek digitális átalakulásáról, és a kiértékelésükkel nyert, első eredményeket a múlt év végén adta közre.

A digitális átalakulás kezdete a bankoknál: a stratégia és fókuszpontok

A felmérésben részt vevő bankok többsége mindössze pár éve látott hozzá a digitális transzformációs stratégia kidolgozásához, és eddig megvalósított beruházásaik elsősorban a bevételek, valamint a hatékonyság növelését célozták.

A pénzintézetek közel fele (43 százaléka) mondta, hogy öt legfontosabb digitalizációs projektje a bevételek növelését és az ügyfélélmény javítását célozta.

A megkérdezettek 83 százaléka emellett a folyamatautomatizálást emelte ki, mint a költségcsökkentés kulcsfontosságú eszközét.

Az ügyfélélmény javítása különösen fontos cél a bankok számára, mivel ügyfélbázisuk közel fele már digitális. A digitális banki szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek körében a mobil csatorna a legnépszerűbb, 36 százalékuk mobil appot használ, szemben az interneten bankoló 21 százalékkal.

Mik a banki digitalizáció motorjai?

Digitális átalakulásukban a bankok széles köre olyan innovatív technológiákra támaszkodik, mint az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k), a felhőalapú megoldások és a mesterséges intelligencia (AI), bár utóbbi üzleti relevanciája egyelőre kisebb, új felhasználási eseteit a pénzintézetek jelenleg dolgozzák ki.

Az elosztott főkönyvi technológiát (DLT-t) ebben az összefüggésben a válaszadók kevesebb mint 20 százaléka említette.

Az API-k a digitális banki szolgáltatásokat és fizetési megoldásokat működtető, illetve elérhetővé tevő platformok és mobil appok összekapcsolásában kapnak kulcsszerepet, a felhő legfontosabb használati esetei pedig a felhős átállására és az IT-optimalizálásra, valamint a felhőalapú adatplatformok és SaaS modellben működő alkalmazások bevezetésére terjednek ki.

Mesterséges intelligenciára a pénzintézetek chatbotokat építenek, valamint a hitelminősítés folyamatát és az algoritmikus kereskedést támogatják a technológia képességeivel, míg a DLT az okosszerződések kezelésében és a hagyományos pénzügyi eszközök tokenizálásában jut szerephez.

A digitális átalakulás kockázatai

A felmérés résztvevői a digitális átalakulást kísérő kockázatokkal is szembesülnek, amelyek között elsősorban a kiberfenyegetések, a külső szolgáltatóktól való függés és az ügyfélvesztés veszélyeire, valamint a pénzmosás és egyéb csalások elleni küzdelem kihívásaira hívták fel a figyelmet.

További kockázatokat hordoz magában a bankok meglévő, öröklött rendszereinek összetettsége, a házon belüli informatikai és kiberbiztonsági kompetenciák, tudás és tapasztalat hiánya, valamint a transzformációs költségek menedzselése, kereten belül tartása.

2027-ig tovább nő a bankok digitális költése. Miért és hogyan?

Az EKB felmérése szerint a bankok 61 százaléka IT költségvetésén belül különített el keretet digitális transzformációjához, amely a teljes költségvetés ötödét – átlagosan 22 százalékát – teszi ki.

A bankszektort az International Data Corporation (IDC) is a digitális átalakulására legtöbbet fordító, illetve beruházásait leggyorsabb ütemben növelő iparágak között emelte ki az idei év első felében készült, több jelentésében is.

Világszinten a szervezetek digitális átalakulásra fordított költése 2027-re 4 billió dollárhoz fog közelíteni, adott előrejelzést (Worldwide Digital Transformation Spending Guide) az IDC májusban.

A költéskalauz legfrissebb kiadása szerint ebben a 2022-től számított előrejelzési időszakban a digitális transzformáció piaca 16,2 százalékos összetett éves növekedési rátával fog bővülni, amihez többek között a mesterséges intelligencia és generatív AI bevezetését célzó beruházások adnak lendületet.

A szervezetek továbbra is prioritásként kezelik a digitalizációt, ilyen irányú költésük 2027-re elérheti a teljes infokommunikációs technológiára fordított költés kétharmadát, vagy azt akár meg is haladhatja.

A digitális átalakulás többé nem mérlegelés tárgya, mára megkerülhetetlenné vált a szervezetek életében, hangsúlyozta az elemző. A digitális gazdaságban a versenyképességük növelésére, ezáltal üzleti sikerre törekvő vállalatok élen járnak a transzformációban, és ez különösen jellemző a pénzügyi szektorban.

Szereplői rendkívül gyors ütemben növelik digitalizációs költésüket, amely az IDC szerint 2027-ig jóval a piaci átlag feletti, 20,5 százalékos összetett éves növekedési rátával fog bővülni.

Felhasználási esetek alapján fejlesztéseik három kiemelt területén azonban a lendület még ennél is sokkal nagyobb lesz: a robotizált folyamatautomatizálással támogatott kárigény-feldolgozás terén a beruházások 35,1 százalékos, a valós idejű pénzügyi tanácsadás területén 29,5 százalékos, a digitális banki szolgáltatásokhoz fűződő felhasználói élmény javításában pedig 29,3 százalékos éves átlagos növekedés várható az előrejelzési időszak végéig.

Mindhárom felhasználási eset rendkívül adatintenzív, és nagyon nagy mértékben támaszkodik a mesterséges intelligenciára, a generatív AI képességeire, valamint az adat- és analitikai technológiákra.

Ilyen és hasonló transzformációs beruházásokkal a pénzintézetek működési hatékonyságukat és ügyfélközpontúságukat növelik, olyan szervezetekké alakulnak át, amelyek hamarabb tudnak reagálni az ügyféligények és a makrogazdasági környezet gyors változásaira.

Az örök kedvenc technológia a felhő

Világszinten a nyilvános felhőszolgáltatásokra fordított költés idén várhatóan eléri a 805 milliárd dollárt, és a piac mérete az IDC idén júliusban frissített költéskalauza (Worldwide Software and Public Cloud Services Spending Guide) szerint 2028-ra ennek duplájára fog növekedni.
Bár a bővülés üteme enyhén lassulni fog, a prognózis szerint így is 19,4 százalékos összetett éves növekedési rátával számolhatunk ebben az ötéves előrejelzési időszakban.

A szervezetek immár az infrastruktúra, a platformok és az alkalmazások terén is felhőre fordítják technológiai költésük legnagyobb részét, húzta alá az elemző. Legtöbbjük a vállalati alkalmazások hosztolásához, valamint az ügyféloldali megoldások fejlesztéséhez és bevezetéséhez használja költséghatékony platformként a nyilvános felhőt.

Miközben az adatok, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, valamint a peremhálózati igények mind markánsabban határozzák meg az üzleti újítást, ez a felhőmodell továbbra is rendkívül jól szolgálhatja a felhasználók innovációs törekvéseit.

A jelentésben tárgyalt 28 iparág közül a bankszektor, a szoftver- és informatikai szolgáltatások területe, valamint a kereskedelem számít a legnagyobb felhőfelhasználónak – együttvéve 190 milliárd dollárt fognak nyilvános felhőszolgáltatásokra költeni az idei évben.
Az utánuk sorrendben következő öt iparág – távközlés, média és szórakoztatás, tőkepiacok, egészségügy, valamint a professzionális és személyi szolgáltatások – mindegyike a globális felhőköltés 5-5 százalékát adja.

A 2023-tól 2028-ig ívelő előrejelzési időszakban – a lakossági piacot kivéve – minden iparágban a felhőköltés két számjegyű éves átlagos növekedése várható, de a bővülés üteme 23 százalék körüli összetett éves növekedési rátával a tőkepiacokon, valamint az élettudományok és a biztosítás területén lesz a leggyorsabb.

Az AI fejlődése fűti a felhőpiacot

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése a vállalati felhőköltés egyik legnagyobb hajtóereje, mutatott rá az elemző.

Az AI alapú innováció és a felhőinfrastruktúra kölcsönös összefüggése egyre erősebb, így a felhőszolgáltatások az AI alkalmazások fejlesztéséhez és bevezetéséhez is nélkülözhetetlenné válnak.

Idén is az alkalmazásoké lesz a felhőpiac legnagyobb szegmense, amelybe a szervezetek nyilvános felhőszolgáltatásokra fordított költésének több mint 40 százaléka áramlik.

A SaaS (Software as a Service) alkalmazások népszerűségi listáját a felhőalapú vállalatirányítási (ERP) és ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) megoldások vezetik, amelyeket sorrendben a tartalom- és munkafolyamat-kezelő, valamint együttműködést támogató alkalmazások követnek.
Öt évre vetítve a felhőköltés ebben a szegmensben növekszik majd a leglassabb ütemben, évente átlagosan 16,5 százalékkal.

A platformszolgáltatások (PaaS) és az infrastruktúra-szolgáltatások (IaaS) szinte azonos méretű szegmense vonzza majd az idei felhőköltés 20-20 százalékát.
A PaaS lesz a gyorsabban növekvő kategória, amelyet – a költés összege alapján – az előrejelzés teljes időtartama alatt az adatkezelési szoftverek fognak vezetni, míg a mesterséges intelligencia platformok 51,1 százalékos összetett éves növekedési rátája lesz a leggyorsabb.

A szolgáltatásként használt feldolgozási és tároló kapacitásra, valamint hálózati eszközökre fordított IaaS költés növekedési üteme lesz a második leggyorsabb.

A generatív AI térhódítása

A mesterséges intelligencia és a generatív AI piaca – amely a globális AI piac körülbelül egy ötödét teszi ki – idén megközelíti a 47,6 milliárd dollárt, a 2022 és 2027 közötti időszakban pedig 33,7 százalékos összetett éves növekedési rátával fog növekedni, adott előrejelzést (Worldwide AI and Generative AI Spending Guide, v1 2024) az IDC.

Jóllehet a generatív AI részesedése a mesterséges intelligencia európai piacán tavaly még mindössze 9,3 százalék volt, tortaszelete gyorsan növekszik.
Az elemző szerint a generatív AI-ra fordított költés a következő években háromszor gyorsabban fog növekedni, mint a piac más területein, így 2027-re már ez a szegmens adhatja a teljes AI piac több mint negyedét Európában.

A legnagyobb technológiai szegmens 2024-ben is a szoftver, piaci értéke nagyobb, mint a hardveré és a szolgáltatásoké együttvéve, és 2027-ig a bővülés üteme is itt lesz a leggyorsabb az AI alkalmazások és platformok iránti kereslet következtében.

Felelős, mégis rugalmas AI stratégiára van szükség

Térségünkben három vállalat közül egy már használja a technológiát, vagy AI megoldások bevezetését tervezi a következő 24 hónapban, állapította meg tavaly decemberben készült felmérésében (IDC EMEA Cross-Industry Acceleration Survey) az elemző. Széles körű elterjedése annak köszönhető, hogy az ügyfeleik és alkalmazottaik élményére egyaránt összpontosító szervezetek üzleti folyamataik optimalizálásához hívják segítségül a mesterséges intelligenciát.

Mindebben a bankszektor, a szoftver- és informatikai szolgáltatások területe, valamint a kereskedelem jár élen, a három iparág együttes AI költése a mesterséges intelligencia európai piacának közel harmadát teszi ki.

A pénzügyi szektor szereplői egyrészt a kiberbiztonsági kockázatok kezelésére vezetnek be AI megoldásokat, például kiterjesztett csaláselemző és -feltáró, valamint fenyegetésfelderítő és -megelőző rendszereket, másrészt az ügyéltámogatás terén alkalmazzák a technológiát tanácsadó és ajánló rendszerek formájában.

A pénzintézetek a generatív AI-t is mindinkább beépítik banki szolgáltatásaikba, képességeit többek között csalások felderítésében vagy pontos előrejelzések és forgatókönyvek készítésében hasznosítják.

Bár nyilvánvaló, hogy a mesterséges intelligencia és a generatív AI megoldások milyen nagy potenciállal bírnak a vállalati működés, a folyamatok javításában, az elérhető előnyök realizálásához hosszú távú tervezés szükséges, mutatott rá az elemző.

A szervezeteknek ehhez tanácsos rugalmas, a változó igényekhez illeszthető üzleti tervet kidolgozniuk, amely mentén a mesterséges intelligenciát és a generatív AI-t egy szélesebb, előremutató és felelősségteljes stratégiába integrálhatják.

Technológiai követelményből stratégiai tényezővé vált a biztonság

Tartva a két számjegyű növekedés előző években tapasztalt tempóját, a biztonsági költés Európában idén 12,3 százalékkal fog bővülni az IDC tavasszal közreadott, legfrissebb költéskalauza szerint (Worldwide Security Spending Guide) szerint, és a lendület a 2027-ig terjedő előrejelzési időszak végig lankadatlan marad, így a piac mérete akkorra eléri a 84 milliárd dollárt.

A biztonság az európai szervezetek IT beruházásainak egyik kulcsterülete, mivel hibrid munkakörnyezetüket folyamatosan fejlődő kiberfenyegetésekkel szemben kell megvédeniük, valamint a vonatkozó nemzeti és nemzetközi törvényekbe (például NIS2-be és a DORA-ba) foglalt követelményeknek is meg kell felelniük.

A költés jelentős növekedése térségünk egészében jellemző, üteme azonban Közép-Kelet-Európában még az európai átlagot is felülmúlja – az elemző az idei évre a Cseh Köztársaságban például 15,4 százalékos, Magyarországon pedig 13,4 százalékos piacbővülést vár, amihez elsősorban a biztonsági szoftverek és szolgáltatások iránt mutatkozó, kitartó kereslet ad hajtóerőt.

Iparági bontásban a bankszektor, a központi és a helyi kormányzatok, a távközlés és a kereskedelem szereplői költik a legtöbbet biztonsági megoldásokra 2024-ben is – ez az öt terület együttesen az európai biztonsági piac közel 38 százalékát adja.

Közülük is a bankszektorban várható a leggyorsabb, 14,2 százalékos éves alapú növekedés, amellyel a média és a szórakoztatóipar kereken 14 százalékkal, a repülőgép- és űrhajózási, valamint a hadiipar 13,8 százalékkal tart lépést az idei évben.

A kiberbűnözők rendelkezésére álló, fejlett és kifinomult eszközök – többek között a generatív mesterséges intelligenciát – hatására a biztonság technológiai követelményből stratégiai jelentőségű tényezővé vált minden vállalat számára, függetlenül attól, hogy a piac mely területén versenyez.

Különösen érvényes ez olyan vertikumokban, mint a bankszektor, a média, a hadiipar, a távközlés és a kormányzatok, amelyekben a kibertámadások következményei a szervezetek üzleti működésére és reputációjára nézve egyaránt súlyosak lehetnek.

A szabályozása nem elég, holisztikus szemléletre van szükség

Az Európai Unió a jogi szabályozás eszközeivel is a régió kiberbiztonsági ellenálló képességének javítására törekszik, így a törvények hatálya alá tartozó szervezetek felső vezetői is az eddiginél sokkal nagyobb szerepet vállalnak a vállalati kiberbiztonsági stratégia formálásában, mutatott rá az IDC.

A fenyegetések eredményes kezeléséhez azonban holisztikus megközelítés és minden érintett fél elkötelezett közreműködése szükséges.
A kiberbiztonsági beruházások tervezésében és megvalósításában ezért tanácsos olyan területekre összpontosítani, mint a kiberkockázatok jobb számszerűsítése, a megelőző és proaktív intézkedések egyensúlya, az összes felhasználói csoport bevonása és üzleti folyamat lefedése, valamint a szükséges készségek és erőforrások biztosítása úgy házon belül, mint harmadik féltől igénybe vett szolgáltatások útján.

Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.