Október elején zajlott a világ egyik legnagyobb insurtech rendezvénye, az Insurtech Connect 2018, ahol összegyűltek a biztosítási iparág hagyományos és új szereplői. Az utóbbiak sikere alapján úgy tűnik, egyre közelebb kerül az iparág az ún. “Amazon-pillanathoz”, amikor minden eddig ismert üzleti modell és megközelítés idejétmúlttá válik.

Az újítók közül az egyik legérdekesebb előadást Daniel Schreiber, a Lemonade alapítója tartotta, akinek gondolatai nemcsak a biztosítási szektor, de más iparágak szereplői számára is hasznosak lehetnek. Íme pár útravaló az iparági felforgatótól.

1. “A hosszú élet nem egyenlő a halhatatlansággal”

A biztosítási szektor legnagyobb szereplői többszáz éves múltra tekinthetnek vissza. Ők azok, akik évente világszerte többszáz milliárd dolláros nyereséget érnek el. Bár kétségtelen, hogy ez óriási előny, de nem szabad összekeverni a hosszú életet a halhatatlansággal. A hagyományos piaci szereplőknek sokkal könnyebb volt megtartaniuk a dominanciájukat az elmúlt 100 évben, mint a 21. században.

Manapság sokkal könnyebb új dolgokat felépíteni adatokra és technológiára építve, mint eddig valaha.

2. “Sokkal több a technológiai forradalomnál az, ami épp történik”

Az üzleti modellekben a tudománynak is meg kell jelenni a technológián túl. Hisznek abban, hogy a társadalomtudományok, a viselkedési közgazdaságtan és a játékelmélet megtanítja számukra – és a szakma számára -, hogy a biztosítás alapjaiban újragondolandó.

„A biztosítás nem a biztosítóról, vagy magáról a biztosítási termékről szól, hanem arról, hogy az emberek védve érezzék magukat és közösségüket.”

A Lemonade-nél például feloldották azt a dilemmát, hogy a hagyományos biztosítók alapvetően érdekeltek a kevesebb kár kifizetésében, hiszen a ki nem fizetett károk a profitot növelik. A Lemonade esetében ezért a biztosítónál csak a díj 20%-a marad a biztosítánál, a díj 80%-át a károk rendezésére fordítják.

Ha a károk rendezésére fordított összeg végül alacsonyabb lesz, akkor a megmaradt részt non-profit szervezeteknek adományozzák. A biztosítónak innentől nem érdeke a kárigények kifizetését visszafogni, az ügyfelek pedig jobban bízhatnak a biztosítóban, így az ügyfeleknek is kisebb lesz az „érdekeltsége” a biztosító „megvezetésében”.

3. Kéz a kézben járnak a társadalomtudományok és a technológia

Az üzleti modellben elengedhetetlen, hogy a társadalomtudományok kéz a kézben járjanak a technológiával. Olyan rendszereket kell építeni, ahol a technológia biztosítja, hogy a működés egyértelmű, és ellenőrizhető legyen. Innentől – a lenti példával is alátámasztva – kölcsönös bizalom alakítható ki a felek között, hisz a felek tudják, hogy a tevékenységük ellenőrizhető. Ha ez adott, akkor nincs akadálya a rendkívül gyors kárkifizetésnek.

A játékelmélet alkalmazása is nagyon fontos része a jövő üzleti modelljeinek. Adott a példa, amikor két ember úgy akarja eldönteni, hogy ki a jobb, hogy tövig tapossák a pedált, és az egymás felé száguldó autók vezetői közül az a keményebb, aki nem rántja félre a kormányt. Ez egész addig lesz így, amíg azt nem látod, hogy a szemből közeledő autó sofőrje egy elegáns mozdulattal ki nem hajítja az ablakon a kormánykerekét. A játék innentől drasztikusan megváltozik, és nincs sok választásod, neked kell félrehúznod a kormányt. A szemből érkező autós ugyanis nem tud már mást csinálni, egyenesen fog haladni, és ráadásul ezt a tudtodra is adta. Innentől a birtokában vagy ennek az információnak és bármily furcsa is, de a szituációban teljes lehet a bizalmad, hisz a cselekmény már adott, és nem változhat, amit ennek az információnak köszönhetsz.

4. A technológia megfelelő alkalmazása rendkívül hatékonyságnövelő

A Lemonade esetében az egy alkalmazottra jutó ügyfelek száma 2.500, míg ez a többi nagy biztosítónál lényegesen alacsonyabb. Ahogy nő az ügyfelek száma, úgy drasztikusan átalakul majd a biztosítási termékek költségstruktúrájára.

Ha valaki attól tart, hogy emiatt romlik az ügyfélkiszolgálás minősége, akkor érdemes a Business Insider Magazin alábbi megállapításán elgondolkodnia:

“A Liberty Mutual biztosító ügyfélszolgálata fele annyira emberséges, mint a Lemonade chatbotja“.

5. A mesterséges intelligencia hatása mélyebb, mint bármely más területen

Az AI (mesterséges intelligencia) hatása rengeteg területet felforgatott már. A Spotify az AI alkalmazásával segít a zenei ízlésünknek megfelelően zenéket megtalálni, az Amazon pedig a vásárlási szokásaink alapján tudja, hogy mikor mit érdemes kínálnia, hogy nagyobb valószínűséggel vásároljunk.

A Spotify és az Amazon esetében az AI bevonásával a termék még nem változik meg, csupán a termék környezetére van hatásuk. Ezzel szemben a biztosításnál minden a statisztikára épül, ezért akár a termék is változhat az ügyfelektől származó adatok alapján. A mesterséges intelligencia abban segít, hogy az ügyfelek viselkedéséről származó adatot a későbbiekben személyreszabott árakká, vagy termékekké alakítsa.

A Lemonade már most 100x több adatot gyűjt az ügyfelekről, mint a hagyományos biztosítók. Az alap adatokon túl nézik például, hogy valaki honnan érkezett az oldalukra, azonnal megkötötte-e a biztosítást, vagy csak sokadszorra. Ezekből ügyfélklasztereket hoznak létre, amiket folyamatosan egyre kisebb és kisebb csoportokra bontanak. Az adatokon alapuló ilyen fajta csoportképzés lehetővé teszi majd a pontosabb kockázatkezelést és ezáltal a termék személyre szabhatóságát, tökéletesítését.

Az ebben rejlő lehetőség legalább akkora, mint amikor egy vérvizsgálatnál vizsgált markerek helyett teljes DNS képet vizsgálunk. (Előbbi – a vér markerek – a hagyományos biztosítók igényfelmérőivel ér fel, míg utóbbi – a DNS – a Lemonade által gyűjtött adathalmazzal.)

Erre a fajta tanulási folyamatra, az ún. “Deep Seeing“-re tekint úgy Daniel, hogy a következő szintet jelentheti a biztosítási működésben

Mire jó ez az egész?

A fenti működési modell a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy rendkívül hatékonyan és kiemelkedően gyorsan növekedhessen a felhasználók száma. Nincs szükségük hatalmas marketing költésre, hiszen az ügyfelek a social media felületeken megosztják egymással tapasztalataikat a Lemonade működéséről, a jól felépített ösztönzőkről, amik miatt a Lemonade más, mint bármely biztosító.

Ezzel a hozzáállással van mitől tartaniuk a hagyományos szereplőknek és talán nem túlzás az az állítás sem, hogy

“a jövő biztosítási értékesítői nem brókerek lesznek, hanem botok, és nem aktuáriusok alakítják majd ki a termékeket és számolják a díjakat, hanem a mesterséges intelligencia.”

– Daniel Schreiber.

Az eredeti írás a szerző saját blogján jelent meg. A szerző további írásai a FinTechZone-on itt.