Az idei BankTechShow előtt a technológiai fejlesztésekért felelős felsővezetőkkel és szakértőkkel körinterjút készítettünk, hogy feltárjuk az iparág legégetőbb kihívásait és a jövőt formáló technológiai trendeket. Ebben az összefoglalóban bemutatjuk az interjúk legfontosabb tanulságait, és a válaszadók várakozásait.

Az elvárások komplikált környezetben sem csökkennek

Magyarországon is egyre nagyobb a nyomás a bankokon, hogy lépést tartsanak az európai trendekkel és olyan felhasználóbarát megoldásokat vezessenek be, amelyek egyszerűsítik az ügyfélkapcsolatokat.

,,Az omnichannel megoldásokra való igény szintén kihívást jelent: az ügyfelek elvárják, hogy minden banki csatorna – legyen az digitális vagy fizikai – összekapcsolt és konzisztens legyen.”

– hívta fel a figyelmet a piac változására Ákos György, a TC2 társalapítója.

A következő időszakban a fiatalabb generációk igényeinek megfelelő banki ügyfélélmény fejlesztése kerülhet a figyelem középpontjába. Noha ez elsősorban termékfejlesztői és marketing oldali kihívás, ezeknek a technológiáknak az informatikai háttere a CIO-k feladatköre is, és itt már képbe jön a mesterséges intelligencia, az adatelemzési metodológiák és az automatizáció integrálása a banki műveletekbe.

,,Itt érdemel említést a fintech cégekkel való együttműködés és a nyílt bankolás integrációja, ami további kihívásokat jelent a banki infrastruktúra kompatibilitása terén.”

– mondta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A cloud az új jackpot?

A felhőalapú számítástechnika továbbra is kiemelkedő trend, hiszen a bankok által kezelt adatmennyiség folyamatosan növekszik, és egyre nagyobb igény mutatkozik a skálázhatóságra, rugalmasságra, valamint a költséghatékonyságra.

A bankoknak alaposan mérlegelniük kell, hogy a teljes körű felhőbe költözés (public cloud) vagy egy hibrid felhőmodell felel-e meg leginkább az igényeiknek – különösen az érzékeny pénzügyi adatok biztonságos kezelése szempontjából.

,,A serverless architektúrák és a natív fejlesztések (cloud-native applications) lehetővé teszik az alkalmazások gyorsabb és hatékonyabb fejlesztését, mivel a fejlesztőknek nem kell infrastruktúrát kezelniük, csak az alkalmazás logikájára kell koncentrálniuk.”

– mondta Ákos György, a TC2 társalapítója.

Zotter Balázs, a Finshape Hungary képviselője szerint is a felhőtechnológia kulcsfontosságú irány, amelyet semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor komoly kihívások elé is állítja a banki vezetőket, mivel számos szabályozási és biztonsági kérdést vet fel.

A modernizálásnak mindenképp része kell, hogy legyen a cloud stratégia, de nem szükséges minden rendszert a felhőbe költöztetni

,,Érdemes kisebb rendszerekkel kezdeni, amelyeken keresztül megtanulhatóak a felhő szolgáltatások, a DevOps folyamatok és az üzemeltetés. Ezek után érdemes elkezdeni a kritikusabb rendszerek költöztetését, mivel kevés a megfelelő szakértő a piacon és nagy kockázatot jelenthet, ha valaki túl nagyot szeretne egyszerre harapni.”

– hangsúlyozta a Finshape képviselője.

Milyen alapelvek mentén épül a jövő bankja?

Az interjúk során gyakran előkerült az a kihívás, amelyet az alkalmazásmodernizáció jelent a bankszektor számára. Bár a konténerizációs technológiák, a DevOps eszközök és a mikroszolgáltatások architektúrájának bevezetése minden banknál kiemelt figyelmet kapott, ezek az innovációk jelenleg csak a teljes alkalmazásportfólió egy kisebb szeletét érintik.

Sok rendszer még mindig a ’90-es évek vagy a 2000-es évek elejének öröksége, olyan technológiákra építve, amelyekhez ma már rendkívül nehéz szakértőket találni. Ami még nagyobb probléma, hogy ezek olyan architektúrával és fejlesztési ökoszisztémával rendelkeznek, amelyek már egyáltalán nem felelnek meg a mai gyors szállítási követelményeknek.

Ezeknek az alkalmazásoknak a modernizálása elengedhetetlenné vált, azonban ez korántsem könnyű feladat, hiszen gyakran a bankok core rendszereiről van szó. Az elmúlt 20-30 év során ezek a rendszerek folyamatosan, organikusan bővültek, rengeteg funkcióval gazdagodtak, azonban ezeknek a funkcióknak a feltárása és áthelyezése az új, DevOps elvek mentén kialakított technológiai környezetbe és szállítási folyamatokba komoly kihívást jelent.

,,A feladat nehézségét leginkább az adja, hogy a banki fejlesztői csapatok nagy részének ismeretlenek azok a DevOps technológiák, illetve a microservices architektúra, amikre át kell térniük. Ők nagyon jól értik a jelenleg általuk fejlesztett alkalmazások üzleti működését, de a microservice és DevOps világ elképesztően bonyolult eszközkészletét nem.”

– összegezte gondolatait a jövő kihívásairól Darmai Gábor, az Alerant Zrt. ügyvezetője.

A digitális készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálása és megtartása is egyre nagyobb kihívást jelent. Magyarországon a digitális kompetenciahiány különösen érezhető, mivel a bankszektor gyors ütemben digitalizálódik, miközben az IT-szakemberek iránti kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot – ennek következményeként a bankoknak be kell fektetniük az alkalmazottak képzésébe és fejlesztésébe.

Az agilis csapatok lesznek a befutók?

A bankszektorban évek óta jellemző trend, hogy az alkalmazásfejlesztési feladatokat agilis módszertan szerint dolgozó belső fejlesztőcsapatok végzik. Az agilis iterációk alapvetően lehetővé teszik, hogy a banki IT rendszerek kisebb lépésekben fejlődjenek, ami csökkenti az egy nagy projektnél megszokott kockázatokat.

,,Komoly vezetői támogatást és türelmet igényel az agilis szervezetek kialakítása, hiszen ez az építkezés több évig is eltarthat, de személy szerint az egyik legjobban működő megoldásnak tartom. Vitathatatlan előnye, hogy egy jól működő agilis környezet esetén könnyebb a tehetségeket megtalálni, és a szállítások is stabilabbá és gyorsabbá válhatnak.”

– mondta Zotter Balázs a Finshape Hungary CTO szakembere.

Zotter Balázs hangsúlyozta, hogy az agilis működést félgőzzel nem szabad csinálni, csak teljes erőbedobással. Ha erre nincs mód, érdemes a nagyobb kiszámíthatóságot jelentő régimódi vízesés alapú modelleknél maradni.

Hogyan debütál az AI a bankszektorban?

Ami 2024-ben még a mesterséges intelligencia terén kihívás és keresgélés volt, az 2025-re már konkrét megoldandó feladattá válik. A legnagyobb kihívás most az, hogy olyan használati eseteket és technológiákat találjunk, amelyekben a generatív mesterséges intelligencia képességei hatékonyan érvényesülnek, üzleti értéket teremtenek, miközben minimalizálják a kockázatokat.

,,2025-ben minden banknál, pénzintézetnél meg fognak jelenni az első projektek, amelyek így vagy úgy, de megfelelnek ennek a kritériumnak.”

– mondta Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője.

A LogiNet képviselője szerint szükségessé válik a saját modellek építése, tanítása, finomhangolása, vagy legalábbis a saját környezetben üzemeltetett (nyelvi) modellek telepítése és üzemeltetése. Ehhez külön, a DevOpshoz hasonló, AI Ops kompetenciát kell kiépíteni, vagy megtalálni ehhez a megfelelő beszállítókat.

,,Megjegyzem, a terület annyira új, hogy még konszenzusos neve sincs. Ezt a lépést azonban nem lehet halogatni.”

– hívta fel a figyelmet Máriás Zsigmond.

Az ügyfélélmény fokozása érdekében a CTO-knak AI-alapú megoldások bevezetését támogatniuk kell annak érdekében, hogy a bankok növelhessék a digitális szolgáltatások gyorsaságát és személyre szabhatóságát.

,,Az ügyfélszolgálatok automatizálása is nagy előrelépést hozhat: chatbotokra és virtuális asszisztensekre támaszkodva személyre szabott ügyfélszolgáltatásokat nyújthatnak a bankok, és csökkenthetik a manuális beavatkozás szükségességét.”

– mondta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az AI-alapú belső döntéstámogató rendszerek elősegíthetik a gyorsabb és adatvezérelt döntéshozatalt, támogatják a modern pénzügyi elemzéseket természetes nyelvű lekérdezésekkel és adatelemzéssel, valamint hatékonyabbá tehetik a kockázatelemzést és a portfóliókezelést.

Az AI emellett a belső folyamatok hatékonyságát is növelheti, hiszen a banki környezetben jelentős előrelépést kínál az olyan területeken, mint az AI-támogatott toborzás, motivációs értékelés, karrierútelemzés, belső képzés és tudásmegosztás.

Szoftver- és web alkalmazásokat fejlesztő cégvezetőként Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője szerint messze az AI jelenti a legnagyobb kihívást a területükön. Bár az üzleti és ügyféloldali előrejelzések gyakran túlzó produktivitás-növekedést és munkakörök eltűnését jósolják, mégis logikusnak tűnhet az AI beépítése a cégek rendszereibe. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a piaci szereplők még mindig tartanak attól, hogy megtegyék az első lépést.

,,Attól félnek, hogy az AI hibázhat, például betarthatatlan ígéretet tesz, hallucinál, aminek nagyon súlyos negatív következményei lehetnek.”

– mondta Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője.

Prioritás a kibervédelem

2024-ben a bankok és különösen a technológiai hátországot és innovációt biztosító CTO-k és CIO-k számára a kiberbiztonság és az adatvédelem biztosítása az egyik legfontosabb feladat. A bankok számára kiemelt prioritás, hogy hatékonyan kezeljék az egyre kifinomultabb fenyegetéseket, például a zsarolóvírusokat, az adathalász támadásokat, de az insider threat kezelése is kulcsfontosságú feladat maradt.

,,Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés, mint például a GDPR, további nyomást gyakorol a technológiai vezetőkre, de említhetők még a PSD2 és a DORA előírásai is, amiknek ugyancsak van relevanciája a CIO-kra, és a technológiai rendszerek ellenállóképességére vonatkozóan.”

– mondta Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A kibertámadások növekvő komplexitása miatt kiemelt feladat marad az adaptív, intelligens védelmi rendszerek fejlesztése, amelyek képesek gyorsan reagálni a fenyegetésekre és védeni az ügyfelek adatait.

,,A CTO-knak olyan biztonsági megoldásokat kell integrálniuk, mint a zero-trust modellek, a behatolásészlelési rendszerek és a fejlett adatelemzési megoldások, hogy időben észleljék és kezeljék a fenyegetéseket.”

– mondta Ákos György, a TC2 társalapítója.

Fontos megemlíteni, hogy az AI térhódítása nem csak technológiai kihívást jelent, új kiberbiztonsági feladatokat hozott a szakembereknek. Az AI alapú támadások hatékonysága jelentősen nőtt az utóbbi időben, amire a Loginet Systems Kft. képviselője is felhívta a figyelmet.

,,A social engineering típusú támadásokat jóval sikeresebben lehet lebonyolítani. Gondolok itt arra, hogy ma már nem jelent gondot valakit tökéletesen megszemélyesítve telefonos beszélgetést lefolytatni, de egyéb területeken is új támadási felületek nyílnak.”

– mondta Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője.

Fenntartható bankolás

A fenntarthatósági célok és az ESG-szempontok is egyre nagyobb kihívást jelentenek a szektor számára.

,,A technológiai vezetőknek ki kell dolgozniuk olyan megoldásokat, amelyek támogatják a bankok környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseit, például az energiahatékony adatközpontok kiépítésével.”

– hívta fel a figyelmet a területre Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.