A kibervédelem valódi kérdései nem (csak) technológiai jellegűek. Kiért van a technológia, és kié a felelősség? Miért válik a kiberbűnözés a világ harmadik legnagyobb „gazdaságává” 2029-re? Hogyan egyensúlyozzuk a bizalom “sebességét” az ügyfélélménnyel, amikor 50 ezredmásodperc alatt kell dönteni? És miért lesz a Security by Design, az együttműködés és a fenyegetésfelderítés a túlélés kulcsa? Wittinghoff Dániel, a Mastercard kibervédelmi megoldásainak üzletfejlesztéséért felelős igazgatója az idei FinTechShow-n ezekre a kérdésekre hozott válaszokat – a disztópikus jelen valóságától a reményt keltő jövőkép felé vezetve a hallgatóságot.

Fotón: Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója az idei FinTechShow-n. (Fotót készítette: Kovács Dávid)

A kiberbűnözés demokratizálódik, a kitettség ipari méretű

Az interkonnektivitás – felhő, globális adatáramlás, összekapcsolt rendszerek – óriási hatékonysági előnyöket adott, de ugyanekkora lendülettel tágította a támadási felületet is. A Snowflake-incidens jó példa arra milyen láncreakciót képes beindítani egyetlen, központi szolgáltató sebezhetősége.

A belépési küszöb ráadásul drámaian lecsökkent.

„Ma már nem kell IT szakembernek lenni ahhoz, hogy valaki kibertámadásokat indítson. A támadási kapacitás egyre olcsóbb és könnyen hozzáférhetővé vált”

– mutatott rá Wittinghoff Dániel a kibertér aggasztó jelenségére.

A „Cybercrime-as-a-Service” (CaaS) modell ugyanazt a logikát követi, mint a legális “Software-as-a-Service” (SaaS) szolgáltatások: a kiberbűnözőknek nem kell saját eszközöket fejleszteniük, egyszerűen vásárolhatnak támadási kapacitás, akár licenszelve is.

A darkweben – olyan platformokon, mint például a DragonForce – 25 dollárért már elérhető adathalász sablon, és terheléses támadáshoz szükséges DDoS-előfizetések, vagy zsarolóvírus-platformok is vásárolhatók.

Mindezek hatására a kárösszeg „gazdasági nagyhatalommá” nő: 2024-ben 9,5 billió dollár volt, 2029-re pedig már 15,6 billió dollár lehet a kiberincidensek okozta globális kár. A Covid előtti 800 milliárdhoz képest ez meredek növekedés – és jól mutatja, miért tekintik ma már stratégiai kérdésnek a kibervédelmet.

AI: automatizált botoktól az autonóm támadókig

Az AI kétélű fegyver – ezt a Mastercard igazgatója is aláhúzta előadásában. Nemcsak a védelemben, a támadásban is kulcsszereplővé válik. A kiberbűnözés egyik mozgatórugója az a skálázhatóság, amit egyre jobban hajt ez a technológia. Egy-egy támadó akár több ezer célpontot is elérhet egyszerre.

Emellett a mesterséges intelligencia alapú rendszerek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a támadók gyorsabban, intelligensebben és önállóbban működjenek. A támadások evolúciója az automatizált szkriptektől az autonóm támadók felé tart, ahol a jövő botjai valós idejű, meggyőző párbeszédet tudnak folytatni az áldozattal.

“Nem sablonos e-maileket kapunk majd, hanem személyre szabott manipulációt. Okosabban választanak célpontot, és képesek elkerülni a biztonsági mechanizmusokat”

– mutatta be Wittinghoff Dániel a fejlődés irányát.

A deepfake technológiák használata évente négyszeresére nő a csalásokban, ami további kihívások elé állítja a védelmi oldalt. Már nemcsak arc- és hanghamisításokról van szó, hanem dokumentum hamisításokról is, amelyek legalább annyira károsak. A személyes adatok kereskedelme hatalmas iparággá nőtte ki magát.

Fotón: Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója az idei FinTechShow-n. (Fotót készítette: Kovács Dávid)

A bizalom sebessége és folyamatos fenntartása

A védelem oldalán az AI-alapú rendszerek a mintázatok felismerésében és a kapcsolatok feltérképezésében jelennek meg a legerősebben. Gépi tanulással és algoritmusokkal másodpercenként milliónyi tranzakciót képesek értelmezni, és már a folyamat kezdetén jelezni tudják a gyanús tevékenységeket.

Ez az a valós idejű észlelés, amely lehetővé teszi, hogy a megfelelő csapatok vagy automatizált rendszerek azonnal reagáljanak, leállítsák a tranzakciót, további hitelesítést kérjenek vagy vizsgálatot indítsanak.

A fizetési szektorban a sebesség a védelem egyik kulcsa. A Mastercard évente 160 milliárd tranzakciót dolgoz fel, 18 petabájtnyi érzékeny adatot kezel, és minden egyes másodpercben 200 támadás éri a hálózatát. A döntések időablaka pedig extrém szűk.

„Ha egy tranzakcióról van szó, akkor 50 ezred másodperc alatt el tudjuk dönteni nagyon jó közelítéssel azt, hogy az egy hamis vagy egy valódi tranzakció”

– szemléltette Wittinghoff Dániel a bizalom sebességét.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bizalom nem statikus: folyamatosan épül, folyamatosan tesztelődik, ami miatt a dinamikus autentikációnak egyre nagyobb jelentősége lesz a jövőben.

“Nem lesz elég egyszer belépni. A rendszernek végig tudnia kell, hogy mi vagyunk azok, akik használjuk a megoldást, az adott eszközt – ehhez dinamikus biztonsági lépéseket kell a megoldásainkba fejleszteni”

– mutatta be a Mastercard igazgatója azt az újfajta megközelítés, amire szükség lesz.

A hatékony védelem receptje – nem (csak) a technológián fog múlni

Az elején némileg disztópikus hangulatot ébresztő előadás a reményt keltő jövőkép felé vezette a hallgatóságot. Wittinghoff Dániel szerint a technológia már rendelkezésre áll, csak okosan kell használni.

Milyen tényezők kritikusak a hatékony védelem szempontjából?

• “Security by Design”: A biztonság nem utólagos kiegészítő, hanem a rendszer DNS-ének része. Csak akkor előzhetők meg a zero-day típusú sebezhetőségek, ha a védelem elvei már a tervezés és fejlesztés legkorábbi fázisától beépülnek az architektúrába.
• Edukáció: A Mastercard „Kiberbűnözés kora 2025” című tanulmánya meglepően nagy eltérést tárt fel a lakosság vélt és valós kiberbiztonsági ismeretei között. Az emberek több mint 90%-a magabiztosnak érzi magát a kibertérben, és 70%-uk tudja, hogy személyes adatokat nem szabad megadni gyanús forrásoknak. Azonban amikor egy valós és egy csalási célú SMS-t mutattak nekik, a válaszadók 46%-a már nem tudta megkülönböztetni a kettőt. Ez rávilágít arra, hogy az edukáció nem lehet egyszeri folyamat és nem csak a szakértők, illetve felhasználók oldalán, de bizony a döntéshozók és partnerek körében is fontos.
• Együttműködés: országok, partnerek, cégek és természetesen a döntéshozók és a szabályozók között is.
• Fenyegetésfelderítés: a Threat Intelligence megoldások nemcsak a látható webet, hanem a kevésbé látható webet vagy a dark webet is pásztázzák, ahol a kiberbűnözők információkat cserélnek, és kiszivárogtatnak egymásnak. Az olyan platformok segítségével, mint a Recorded Future iparág vagy tevékenység specifikusan láthatjuk azt, hogy milyen támadási stratégiákat használnak, milyen adatokat kínálnak eladásra, és hogyan fejlődnek a módszereik – így még a kiberincidens bekövetkezte előtt juthatunk a megelőzés szempontjából értékes információkhoz.

Az autonóm fenyegetéseket autonóm védelem fogja visszaszorítani, az identitáscsalásokat okosabb hitelesítés, a pénzmosást pedig kifinomultabb intelligencia fogja elhárítani.

A kibervédelem ugyanakkor nem csupán technológiai kérdés, hanem a digitális kor alapvető emberi ügye. Olyan világ felépítéséről van szó, ahol a technológia nem ellenünk, hanem értünk dolgozik – ahol az innováció nem a biztonság rovására megy, hanem azzal együtt valósul meg.

Ez a jövő nem magától épül fel: mindannyiunk közös felelőssége, hogy a digitális bizalom alapköveit letegyük és megerősítsük. A hagyományosan a támadások célkeresztjében álló fizetési iparág ebben mindig is úttörő szerepet játszott: a nagy forgalom, a heterogén adat és az ezredmásodpercekben mérhető döntési kényszer olyan innovációkra ösztönöz, amelyekből más szektorok is profitálnak.