1. Miről szól az interjú röviden?
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- Az adattárca nem egyszerűen egy újabb belépési mód. A banknak a magyar és a más tagállami tárcákból érkező személyazonosító adatokat és igazolásokat is fogadnia, ellenőriznie és az ügyfél-átvilágításban felhasználnia kell. Ha például a lakcím hiányzik a bemutatott adatokból, azt megfelelő igazolásból vagy más megbízható forrásból kell beszerezni.
- Közös ügyintézési folyamat, eltérő ellenőrzési ágak. Az adattárcából bemutatott adatok eredete és érvényessége akár másodpercek alatt ellenőrizhető, a távoli okmányos ág viszont további, gyakran manuális lépéseket igényel. Ha a bank ezt az utat alkalmazza, az indokát is dokumentálnia kell.
- A működőképességet tesztekkel kell igazolni. Egy egyedi banki integrációnál százas nagyságrendű tesztkombinációval érdemes számolni, több adattárcával és formátummal. A technikai kompatibilitás tesztelésének jelentős része külső platformra bízható, a saját ügyfélfolyamatok ellenőrzése banki feladat marad.
3. Miért fontos ez a pénzügyi szektornak?
Folytatás élőben itt: A DÁP csak a kezdet volt
2026. november 3., kedd, 15:00-17:00, online, díjmentes részvétel. A regisztráció november 2-án 23:59-kor zárul.
A témát november 3-án „A DÁP csak a kezdet volt – felkészülés 2027-re” webináron folytatjuk, ahol Malinkó Péter Zsolt az ügyfélutak átalakításáról tart előadást.
Az interjú kérdései
- Miben adhat hozzá a Contum a megvalósításhoz?
- Mire lesz elég a DÁP-ra elvégzett munka?
- Hol lehet ebből üzleti előny?
- Hogyan folytatódik az ügyfélút a tárcás azonosítás után?
- Hogyan férjenek meg egymás mellett az azonosítási lehetőségek?
- Mikor tekinthető valóban működőképesnek a megoldás?
- Milyen döntésekkel érdemes elkezdeni a felkészülést?
Miben adhat hozzá a Contum a megvalósításhoz?
Ha egy pénzügyi szolgáltató bevonja a Contumot ebbe a felkészülésbe, milyen kézzelfogható szakmai eredményt tudtok átadni? Egy konkrét ügyfélfolyamaton megmutatnád, hol vállaltok feladatot, és mely döntések maradnak a szolgáltatónál?
Malinkó Péter: A Contum az EUDI-adattárcás integráció kötelező és opcionális funkcióinak jogi és technológiai követelményeit együtt vizsgálja.
Kézzelfogható eredményként GAP-analízist, megvalósítási javaslatot, valamint konkrét szolgáltatási és integrációs tervet tudunk átadni, és vállaljuk a javasolt megoldás banki rendszerekhez és folyamatokhoz illesztését.
A fentieken túl a Contum a Namirial hivatalos partnere, így a Namirial Wallet Platform szállítója és integrátora is egyben.
A kötelező feladatok mellett feltárjuk a további optimalizálási lehetőségeket is: például hol váltható ki manuális adatbevitel vagy dokumentumellenőrzés.
A banknál maradnak az üzleti prioritásokról, a szükséges adatkörökről, a kockázati és elfogadási szabályokról, valamint az ügyfél befogadásáról szóló döntések.
Mire lesz elég a DÁP-ra elvégzett munka?
Mit becsülhet alul az a pénzügyi szolgáltató, amely a működő DÁP-integrációjából indul ki az EUDI-felkészülésnél? Mi használható tovább a meglévő ügyfélfolyamatból, és hol érdemes új megközelítésben gondolkodni?
Malinkó Péter: A DÁP-ra elvégzett munkából az eAzonosításra kialakított banki ügyfélfolyamat és a folyamatba épített eAláírás tapasztalata is továbbvihető.
Amit könnyű alulbecsülni: az EUDI-adattárca nem egyszerűen egy újabb belépési mód.
A banknak mind az új magyar, mind a más tagállamok adattárcáiból érkező személyazonosító adatokat és az adott ügylethez szükséges igazolásokat is fogadnia, ellenőriznie és az ügyfél-átvilágításban felhasználni kell tudnia.
Ezért a következő döntés az adatbeszerzés és az ellenőrzés teljes folyamatáról szól a különböző eseteknek megfelelően.
Hol lehet ebből üzleti előny?
Melyik két ügyfélhelyzetben látsz kézzelfogható üzleti lehetőséget az EUDI-adattárcákban? Mondanál biztosítói vagy befektetési szolgáltatói példát is, és olyat, amely a meglévő ügyfelek kiszolgálását javíthatja?
Malinkó Péter: Például az alábbi két szemléltető ügyfélhelyzetben látok kézzelfogható előnyt.
Ez az ügyfélnek gyorsabb folyamatot, a biztosítónak kevesebb adatrögzítést és manuális ellenőrzést jelenthet.
A szerződéshez és az átvilágításhoz szükséges további adatokat ettől még be kell szerezni: magyar ügyfélnél erre megfelelő jogosultsággal a kormányzati KKSZB/SASZ szolgáltatáson keresztüli automatikus adatlekérdezés, külföldi ügyfélnél, ha rendelkezésre áll, megfelelő adattárcás igazolás adhat lehetőséget.
Magyar ügyfélnél további lehetőség a kormányzati nyilvántartásból történő automatikus lekérdezés, ha a szolgáltató korábbi DÁP-azonosításból ismeri a szükséges azonosítót, és jogosult az adathoz hozzáférni. Tartós ügyfél-hozzájárulás esetén a HAASZ-hoz kapcsolódó ÁÉSZ a változást is jelezheti; ezt követően a friss adatot külön kell lekérni.
Így az ügyfélnek kevesebb igazolást kell beküldenie, a szolgáltató pedig megbízható forrásból, gyorsabban rendezheti az adatfrissítést.
Malinkó Péter ZsoltContum Kft.ügyvezetőHogyan folytatódik az ügyfélút a tárcás azonosítás után?
Az AMLR-re készülve hol érdemes felülvizsgálni egy olyan onboardingot, amely EUDI-adattárcából vesz át adatokat? Egy példán megmutatnád, hogyan kapcsolódik össze a további adatbeszerzés, az ellenőrzés és a folyamat dokumentálása?
Malinkó Péter: Szemléltető esetként vegyünk egy online céges bankszámlanyitást egy olyan banknál, amely már használja a DÁP eAzonosítást. Magyar képviselőnél az eAzonosítási válasz fogadása és ellenőrzése meglévő funkció. A bank ma is ellenőrzi a cég adatait, a képviseleti jogot, a tényleges tulajdonosokat, valamint elvégzi a kockázati és szankciós vizsgálatot.
A DÁP eAzonosítás azonban önmagában a képviselő személyazonosságát igazolja; a cégképviseleti jog ellenőrzése külön lépés marad.
Az EUDI-adattárcákkal ott bővül a folyamat, hogy más tagállam adattárcáját használó cégképviselő is bemutathatja személyazonosító adatait. Később, megfelelő elektronikus képviseleti igazolások elérhetővé válásával a cégképviseleti jog is bemutatható lehet az adattárcából. Ilyenkor a banknak ellenőriznie kell az igazolás kibocsátóját és érvényességét, majd értelmeznie kell a tartalmát: melyik céghez és személyhez kapcsolódik, illetve önálló vagy együttes eljárásra jogosít-e.
Ez részben kiválthatja a dokumentumok bekérését és kézi feldolgozását, de a cég és a tényleges tulajdonosok átvilágítását nem szünteti meg.
Az új megvalósítás része a bizonyítás is: a bank minden, a számlanyitás során felhasznált adattárcás válasz validációs eredményét és ellenőrzési bizonyítékát az adott ügyhöz kapcsolva tárolja.
Így később az is visszakövethető, hogy a bemutatott adatokat milyen igazolás alapján, milyen eredménnyel fogadta el.
Ha megfelelő elektronikus azonosítás helyett alternatív távoli okmányos eljárást alkalmaz, annak ügyfélhez kötődő indokát is dokumentálnia kell.
Hogyan férjenek meg egymás mellett az azonosítási lehetőségek?
Az EUDI-adattárcát használó és a más azonosítási módot választó ügyfél ugyanahhoz a szolgáltatáshoz szeretne hozzáférni. Hol érdemes közös folyamatra építeni, és hol indokolt eltérő lépéseket megtartani?
Malinkó Péter: Ugyanahhoz a banki szolgáltatáshoz több azonosítási út is vezethet, ezért a banknak közös ügyintézési folyamatot, de eltérő ellenőrzési ágakat érdemes kialakítania.
Az AMLA véglegesített CDD RTS-szövege még bizottsági elfogadásra váró végleges tervezet. Az új követelmények szerinti online ügyfél-átvilágításban az eIDAS szerinti jelentős vagy magas biztonsági szintű elektronikus azonosítás, köztük az EUDI-adattárca, és a személyazonosság ellenőrzésére alkalmas minősített bizalmi szolgáltatás az elsődleges lehetőség. A korábban is használt távoli okmányos megoldások megerősített változatai meghatározott feltételekkel, az adott esetben indokolva alkalmazhatók.
Meglévő ügyfél belépésénél más a helyzet: az érintett banknak az adattárcás erős hitelesítést a többi megfelelő belépési mód mellett kell biztosítania.
Az azonosítás módja a későbbi ellenőrzésekre is hat.
Az adattárcából bemutatott adatok és igazolások eredete, érvényessége automatizáltan, akár másodpercek alatt ellenőrizhető.
A távoli okmányos ágon az okmány és az azt bemutató személy vizsgálata további technikai, gyakran manuális lépéseket igényel. Ez az ügyintézés idejét és költségét is növelheti.
Ha egy másik ügyfélnél a távoli okmányos eljárás feltételei állnak fenn, a bank a lakcímet külön szerzi be és ellenőrzi, szükség esetén ügyintézőt is bevon, valamint rögzíti, miért ezt az azonosítási ágat alkalmazta.
A szolgáltatás ugyanaz, az odáig vezető ellenőrzési munka viszont jelentősen különbözhet.
dr. Kása FerencBowman-Architect Services Kft.Professional Diplomat for AI & DataMikor tekinthető valóban működőképesnek a megoldás?
A sikeres technikai csatlakozás után miből derül ki, hogy a szolgáltatás többféle EUDI-adattárcával is megbízhatóan működik? Milyen tesztekkel és folyamatos üzemeltetési feladatokkal számolnál?
Malinkó Péter: A sikeres csatlakozás után a teljes banki folyamat működését kell igazolni többféle EUDI-adattárcával. Az európai pilotokban már több mint egy éve zajlanak ilyen tesztek: egy pilotban több mint 1300, a Bizottság Launchpad eseményén 671 tesztvégrehajtás történt. A referenciaeszközökkel és tagállami megoldásokkal feltárt hibákat javítják, majd az érintett teszteket megismétlik.
A közös előírásoknak megfelelő adattárcák technikai megvalósítása is eltérhet.
Ugyanazok a releváns tesztek ezért több adattárcával és formátummal is elvégzendők; egy egyedi banki integrációnál százas nagyságrendű tesztkombinációval érdemes számolni. Ellenőrizendő például, hogy a név formátumbeli eltérése megfelelően kezelhető-e, illetve egy érvénytelen igazolás nem eredményez-e tévesen sikeres azonosítást. Az ellenőrzési bizonyítékok visszakereshetősége és a banki adatfelhasználás helyessége szintén vizsgálandó.
Frissítéskor az érintett tesztek megismétlendők; működés közben a hibaarányok, válaszidők és megszakadások folyamatosan figyelendők. A későbbre tervezett üzleti adattárcák tovább bővíthetik a feladatot: például tesztelendő lesz, hogy egy megszűnt képviseleti jogosultsággal ne lehessen új banki műveletet végrehajtani.
Külső platformra a technikai kompatibilitás tesztelésének és fenntartásának jelentős része rábízható.
A saját ügyfélfolyamatok és üzleti döntések ellenőrzése azonban banki feladat marad.
Mircea CiurelNamirial SRLPartnerships and Alliances ManagerMilyen döntésekkel érdemes elkezdeni a felkészülést?
Ha egy pénzügyi szolgáltató most állítja össze a jövő évi felkészülési tervét, melyik három döntéssel kezdenéd? Miben várnál közös álláspontot az üzleti, digitális és compliance területtől még a technológia kiválasztása előtt?
Malinkó Péter: Három döntésben szükséges közös álláspont az üzleti, digitális és compliance terület között.
Több üzleti folyamatban használható szolgáltatásokat érdemes kialakítani: például az adattárcás személyazonosító adatok átvételét, az attribútumigazolások beszerzését, validálását és üzleti adattá alakítását.
Ezek működése elsőként egy online bankszámlanyitásban is validálható, majd további folyamatokba illeszthető.
Így előre rögzíthető, hogyan mérik az elvárt üzleti javulást, és milyen ellenőrzésekkel igazolják a megoldás megfelelő működését.
Egyértelműen kijelölendők a bank, az integrátor és a platformszolgáltató feladatai; a bank saját üzleti döntéseinek és megfelelőségének felelőssége külső szolgáltatás mellett is megmarad.