Ahol a turista lemorzsolódik

A közlekedést Györffy Balázs fontos szokásformáló fizetési területnek tartja, hiszen az emberek naponta igénybe veszik. Egy képzeletbeli utazással mutatta meg, hol akad el a folyamat.

A kölcsönbringához alkalmazást töltünk le és regisztrálunk, a metrón jegyet veszünk, átszálláskor esetleg újat.

A parkolás újabb alkalmazást igényel, az elektromos autó töltésénél pedig már az ötödiknél járhatunk.

Györffy Balázs szerint a közlekedési szolgáltatások igénybevételét továbbra is számos felesleges lépés nehezíti.

Ez különösen az alkalmi utasok és a turisták számára jelent akadályt, akik egy tízperces út kedvéért nem feltétlenül töltenek le újabb alkalmazást.

A hagyományos jegyvásárlást érvényesítés és ellenőrzés követi, a mobiljegynél pedig a telefon képernyőjén megjelenő jegyet vagy visszaigazolást mutatja fel az utas.

Az előadó szerint bankkártyás fizetésnél a fizetéshez használt eszköz az utazási jogosultság igazolására is alkalmas lehet, így a külön jegy felmutatása elhagyható.

Hárommillió utas és a pénztárca teteje

A budapesti modell 2023-ban a BKK-val közös pilotként a repülőtéri buszon indult, ahol a legtöbb alkalmi utas turista. Még abban az évben a kisföldalattira is kiterjesztették, idén pedig az egész metróhálózatra: minden állomás minden bejáratánál lehet bankkártyával vagy okoseszközzel jegyet váltani.

Györffy Balázs elmondása szerint 2,85 millió egyedi ügyfél használta már a megoldást, a régebben bevont vonalakon pedig a vonaljegyek 30-40 százalékát így vásárolják meg.

A használati adatokat a modell működőképességének visszaigazolásaként értékelte; beszámolója szerint azt is fontolgatják, hogy a megoldást más hazai és külföldi városokban is bevezessék.

A rendszer a fizetendő díj automatikus meghatározására is lehetőséget ad. A londoni metróhoz hasonló díjplafonnál az utasnak nem szükséges előre eldöntenie, hogy megéri-e napijegyet vennie.

Az összeget a nap végén terhelik, így automatikusan a számára kedvezőbb díjszabás érvényesül.

Györffy Balázs ugyanezt heti vagy havi bérletre is el tudja képzelni.

A közbringarendszereknél az alkalmi használatot az alkalmazásletöltéshez és regisztrációhoz kötött bérlés is visszafoghatja. Györffy Balázs a Bubi 3.0-t a Mastercard és a BKK hazai együttműködésének példájaként említette, majd finnországi tapasztalatokkal mutatta be a fizetési folyamat egyszerűsítésének üzleti hatását.

Finnországban több városban bankkártya vagy okoseszköz érintésével, külön alkalmazás letöltése nélkül indítható a bérlés. Györffy Balázs beszámolója szerint Helsinkiben a turisták túlnyomó része ezt a megoldást használja; a bemutatott példában az utak 85 százalékát így fizetik.

Az egyszerűbb hozzáférés az említett városokban növelte az alkalmi felhasználók arányát, és javította a kerékpárok kihasználtságát.

Györffy Balázs ezért tartja üzletileg fontosnak a közlekedést a pénzügyi szektor számára.

Ha ugyanaz a kártya vagy okoseszköz az átszállások és a közlekedési módok közötti váltások során is gördülékeny fizetést biztosít, könnyebben válhat az ügyfél elsődlegesen használt fizetési eszközévé a mindennapi vásárlásoknál is.

Az autó is fizet

Az autós közlekedésben az útdíjfizetés példáján mutatta be, hogyan épülhet be a fizetés közvetlenül a jármű használatába. Európában és az Egyesült Államokban sok helyen továbbra is a fizetőkapuknál történik a készpénzes vagy kártyás díjfizetés, más megoldások pedig külön fedélzeti egységet igényelnek.

A Mastercard több autógyártóval együttműködve dolgozik azon, hogy a jármű maga is képes legyen fizetést kezdeményezni.

A Volvóval közös megoldásban a bankkártya az Apple Payhez hasonló módon az autóhoz rendelhető. A jármű felismeri, ha fizetős úton közlekedik, és a felhasználó engedélyével elindíthatja az útdíj megfizetését. Györffy Balázs szerint ez a működés a parkolási és az elektromos töltési díjak rendezésére is kiterjeszthető.

A felhasználó számára egyszerű folyamatot a háttérben megfelelő elfogadóeszközök, a fizetési adatok védelme és a közlekedési ökoszisztéma szereplőinek együttműködése teszi lehetővé. A garázsokban és metróállomásokon történő fizetés példáján az előadó az adatkapcsolat korlátait és az offline autorizáció szerepét is érintette.

Az előadást a Niels Bohrhoz kapcsolt patkóanekdotával vezette fel: a ház bejárata fölé helyezett patkó a történet szerint annak is szerencsét hoz, aki nem hisz a babonában.

Györffy Balázs ezzel a fizetési rendszerek felhasználó számára észrevétlen, háttérben zajló működését érzékeltette.

Zárásként a bankokat és a fintecheket a közlekedésben rejlő üzleti lehetőségek feltérképezésére, a városokat pedig a nyílt, kártyaalapú fizetési rendszerek mérlegelésére biztatta.

A technológiai gyártóknak azt javasolta, hogy már a tervezéskor vegyék figyelembe az átjárhatóságot:

a különböző megoldások közötti nehézkes váltás jelentős felhasználói lemorzsolódással járhat.