Online kalkulátort, automatikus folyószámlahitel-minősítést, a hitelkeret felhasználási költségeiről elektronikus tájékoztatást és még számos intézkedést irányoztak elő a bankolás költségeinek csökkentése érdekében. Sajnos nem Magyarországon. Itthon továbbra sem fogunk valós idejű képet kapni a bankolás költségeiről, amíg nem lép a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozója a folyószámlahitel felhasználása során alkalmazott díjak csökkentését és a felhasználók jobb tájékoztatását célzó intézkedési javaslatokat bocsátott piaci konzultációra.
Hosszú távon káros is lehet a folyószámlahitel, ha folytatódik a jelenlegi banki gyakorlat
A szabályozás alapja a versenyhatóság országos lakossági felmérése, mely rámutatott arra, hogy a folyószámlákhoz kapcsolt automatikus hitelkeret – folyószámlahitel (overdraft) – felhasználásának díjai magasak és az árazási struktúra túlságosan komplex. A hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználók nem értették meg a szolgáltatás célját, nem látják át a díjszabást, ezért kárt szenvednek el.
A lakosság egy meghatározó része nem rövidtávú, eseti kölcsönként kezeli a folyószámlahitelt, hanem folyamatosan a hitelkeret terhére finanszírozza életvitelét. Számukra a folyószámlahitel a jelenlegi díjazási konstrukció és árak mellett nagyon drága finanszírozási eszköz, miközben a piacon kedvezőbb hitelajánlatok is léteznek.
A szabályozó a problémát részben abban látja, hogy a folyószámlahitelt biztosító bankok a felhasználók figyelmét nem hívják fel számukra kedvezőbb, az életvitelükhöz illeszkedő megfelelő hitelkonstrukcióra.
Beavatkozik a felügyelet az ügyfelek érdekében
A tervezett kötelezettségek között találjuk az online elérhető, vagy mobil alkalmazásba beépített hitelkeret meghatározást. A rendelkezés célja, hogy a felhasználó – különösen a folyószámla szerződés megkötését megelőzően – tisztában legyen azzal, hogy mekkora összegű hitelkeret felhasználásra jogosult és hogy lássa, mi a felhasználás aktuális státusza. A szabályozó várakozása, hogy ezáltal elkerülhető lesz a túlhasználat és az ennek következtében fellépő extra költség.
Online kalkulátort kell készíteniük a bankoknak, amely a különböző felhasználási helyzetek esetében gyakorlati példákon keresztül mutatja be a várható költségeket.
A hitelkeret kihasználtságáról, a nem várt, vagy kiugró költséget jelentő tételekről sms vagy push értesítés formájában tájékoztatni kell a felhasználókat. A tájékoztatásnak minimálisan a várható költséget tartalmaznia kell.
További intézkedések jöhetnek
A hatóság a dokumentumban kilátásba helyezte további, a felhasználók számára a pénzügyi költségeiket csökkentő intézkedések bevezetését is. Így például a hatóság a hitelkeret felhasználásához kapcsolódó fix díjakat – a hitelkeret kimerülése miatti visszautasítás díjának kivételével – megszüntetné, a díjazási struktúrát jelentősen egyszerűsítené és egységesítené az árak, költségek megjelenítését.
Határozott elvárás a szabályozó részéről, hogy a bankok a jövőben kialakítsanak egy, a felhasználók hitelezési kitettségét elemző, értékelő rendszert. A cél, hogy segítségével időben tájékoztassák a felhasználót a várható anyagi nehézségekről annak elkerülése érdekében.
A konzultációra bocsátott teljes intézkedési csomag összefoglalása:
Forrás: „High-cost Credit Review: Overdrafts”, FCA – 2018. május
A jelenlegi intézkedési csomag kapcsán a piaci szereplők 2018. augusztus 31-ig nyújthatják be véleményüket az FCA erre a célra megadott e-mail címére. A szabályozás bevezetésére legkorábban 2019 elejétől kerülhet sor.
A cikk az FCA 2018. májusában publikált „High-cost Credit Review: Overdrafts” konzultációs dokumentum alapján készült.
Szerk. szubjektív: Mindeközben Magyarországon
Itthon is könnyen belefuthatunk a folyószámlahitelekkel kapcsolatos költségek rengetegébe, főleg, ha nem megfelelő módon használjuk a hitelterméket – mutatott rá korábban a Bankmonitor az összehasonlító elemzésében.
A probléma gyökerét előszeretettel kendőzik el itthon a felhasználók alacsony pénzügyi tudatosságára mutogatva, miközben még a legfelkészültebb felhasználóknak is csak ritkán adatik meg, hogy valóban tudatosan dönthessenek.
A probléma valódi oka, hogy a felhasználók a bankolás tényleges költségeiről soha nem kapnak valós idejű képet, amit tovább tetéz, hogy az alulinformáltságon túl a valós idejű választási lehetőség is hiányzik. Röviden, amikor pl. elindítunk a netbankon, vagy a mobilbankon keresztül egy átutalást, akkor annak valós költségéről abban a pillanatban semmilyen információval nem rendelkezünk. Dönteni pedig csak akkor tudunk, ha a tájékoztatáson túl alternatívákat is kapnánk. Ez az, ami hiányzik Magyarországon és ez az a terület, ahol most az Egyesült Királyság szabályozó hatósága az ügyfelek oldalára állt.
Megkerestük az egyik legnagyobb hazai bankot és feltettük a kérdést, mi az oka annak, hogy a netbankban nem kapunk valós időben (real-time) képet az adott tranzakció, vagy pénzügyi művelet költségéről – pl. mennyibe fog nekem kerülni az adott átutalás még mielőtt az Elküld gombra kattintanánk. A válasz röviden: túl bonyolult ezt megoldani – még egy egyszerű számlatermék esetén is.
Ahhoz, hogy egy egyszerű átutalás költségét azonnal ki tudják számolni, pl. figyelembe kellene venni az adott számlacsomaghoz tartozó kedvezményeket (is). Ez például azt jelenti, ha az adott hónapban teljesítjük a számlacsomagban foglalt mennyiségi és forgalmi feltételeket, akkor vehetjük igénybe a számlacsomag kedvezményt. Pedig ha az ügyfél minden netbanki tranzakció során láthatná, hogy épp milyen messze van még attól, hogy az adott kedvezményt elérhesse, akkor képes lenne ebben az esetben is tudatosan dönteni. Vagy ha képet kapna az ügyfél, hogy mennyibe kerül a mai levelező banki rendszeren keresztül külföldre utalni, akkor lehet, hogy elgondolkodna az alternatív megoldásokon is.
Bár épp ez az a pont, amiben nem érdekeltek a bankok, hogy az ügyfelek minden esetben valós képet kapjanak a bankolás költségeiről.
2017 novemberében a Magyar Kormány elfogadta a „Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája” c. 63 oldalas dokumentumot, aminek egyetlen apró szépséghibája, hogy nem álltak a ma ügyfelének oldalára. A dokumentumban egyetlen szó sem esik arról, miképpen lehetne csökkenteni a valós idejűség hiányából fakadó információs aszimetriát pl. szabályozói beavatkozással.
A pénzügyi tudatosság fejlesztése a valós idejű tájékoztatásnál és a döntéshez szükséges lehetőségek bemutatásánál kezdődik, még egy egyszerű belföldi (vagy külföldi) átutalás esetén is. Amíg ez nem valósul meg, addig az ügyfelek vesztésre fognak állni a bankokkal szemben.
A jó hír, hogy az Egyesült Királyság szabályozó hatósága felismerte a probléma gyökerét és az ügyfelek oldalára állt. Itthon marad a felelősség áthárítása az információs sötetségben hagyott ügyfélre és a banki hirdetmények kuszasága.
