2019.01.10.

Blokklánc: jogi alapfogalmak

Szerző:

Kategóriák:

Blockchain | Összes hír

Hiánypótló jelleggel a blokklánc jogász összeállította az első jogi szószedetet, hogy ezzel is segítse a területet érintő érdemi jogi munka elindítását. További alapozó cikkek a témában a DigitalCash.hu oldalon olvashatók.

Akkreditált befektető:
Olyan befektető, aki a törvény által előírt megfelelő vagyoni helyzettel és/vagy tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy bizonyos (extrém) magas kockázattal járó befektetési formákba (pl. hedge fund-okba) fektessen. (Lásd még Tpt. szerinti minősített befektető Magyarországon.)
Bányászat:
Olyan tevékenység, melynek célja a blokkláncon elvégzett műveletekről információt tartalmazó új blokkok létrehozása jutalom érdekében, valamint a tranzakciók validálása és ezáltal a blokklánc működésének fenntartása. A bányász a tevékenységéért jutalmakat kap kriptodeviza formájában és a kibányászott digitális pénzügyi eszköz tulajdonosa lesz.
Blokklánc:
Olyan elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, hamisítást és módosítást kizáró módon. A blokkláncon tárolt tranzakciók listáját blokkláncon és (ideiglenesen) azon kívül is nyilván lehet tartani a blokklánc mellett létező ún. másodlagos, (harmadlagos stb.) rétegek segítségével.
Csomópont (node):
Blokkláncra csatlakoztatott számítógép, amely klienst használ tranzakció hitelesítésével és közvetítésvel kapcsolatos feladatokra. A csomópont rendelkezik a blokklánc másolatával, amely automatikusan letöltésre kerül a blokklánc hálózathoz való csatlakozás után.
Digitális ökoszisztéma:
Egymásra utalt cégek, emberek és/vagy tárgyak csoportja, amelynek tagjai közös digitális platform(ok)on osztoznak valamilyen mindnyájuk számára hasznos cél elérése érdekében. Ez a cél lehet üzleti haszon, innováció, közös érdek.
Digitális pénzügyi eszköz:
Kriptográfiai eszközök segítségével előállított, elektronikus formában lévő vagyon. A tulajdonjogot az adott tulajdonra a digitális tranzakciók nyilvántartásában tett digitális bejegyzések igazolják. A digitális pénzügyi eszközök: kriptodeviza, token (jel). Ide értjük digitális adathordozók minden formáját, amelyet digitális csereeszközként (átváltási eszközként), elszámolási egységként vagy vagy értéktárolóként használnak. A digitális pénzügyi eszközök nem minősülnek jelenleg törvényes fizetőeszköznek.
Digitális bejegyzés:
Információk a digitális pénzügyi eszközökről, amelyek a digitális tranzakciók nyilvántartásában szerepelnek.
Digitális tranzakciók nyilvántartása:
A digitális bejegyzések egy bizonyos időpontban készült rendszerezett adatbázisa.
Digitális tranzakciók megosztott nyilvántartása:
A digitális tranzakciók egy bizonyos időpontban készült rendszerezett adatbázisa, amelyek egyidejűleg jönnek létre, újulnak meg és tárolódnak minden résztvevő minden adathordozó eszközén, előre meghatározott algoritmus alapján, biztosítva ezzel az adatbázis identitásmegőrző tulajdonságát minden felhasználó számára. A DLT olyan adatbázist jelent, amelyben az információ rögzítése, konszenzusos megosztása és szinkronizálása több csomópont hálózatán keresztül történik.
Digitális tranzakciók nyilvántartás szerinti résztvevői:
Olyan személyek, akik digitális tranzakciókat hajtanak végre a digitális tranzakciókra vonatkozó nyilvántartási előírások betartásával.
Digitális pénzügyi eszközök cseréjét végrehajtó:
Olyan jogi személy, aki a tokenek (jelek) devizára történő cseréjét hajtja végre.
Digitális bejegyzés validálása:
Jogilag jelentős intézkedés a digitális tranzakciók nyilvántartásában szereplő digitális bejegyzések érvényességének megerősítésére a digitális tranzakciók nyilvántartási rendszerének szabályai szerint.
Digitális pénztárca:
Programmal ellátott digitális eszköz, amely lehetővé teszi a digitális nyilvántartásokkal kapcsolatos információk tárolását. A digitális pénztárca hozzáférést biztosít a digitális tranzakciók nyilvántartásához.
Dokumentum vagy a dokumentáció:
Rögzített információ, ide értve az emberileg nem érthető formában vagy módon (jelek, algoritmusok, egyéb eljárások által) rögzített információk emberileg érthető és olvasható formában történő előállításával keletkező dokumentumokat is.
Érvényesítő (hitelesítő?):
Olyan jogi vagy természetes személy, aki a digitális tranzakciók nyilvántartás szerinti résztvevője és a digitális tranzakciók nyilvántartásában digitális nyilvántartások hitelesítésére irányuló tevékenységeket folytat, a digitális tranzakciók nyilvántartására vonatkozó szabályok szerint.
Intelligens („okos”) szerződés:
Elektronikus formában történő szerződés, az azon jogok és kötelezettségek teljesülése, amelyek alapján az elektronikus szerződésben szigorúan meghatározott digitális tranzakciók megfelelő sorrendben történő megvalósulása és bizonyos körülmények teljesülése esetén automatikusan lépnek életbe. Teljes egészében vagy részben elektronikus formában megkötött megállapodás, amely automatizálható és végrehajtható a számítógépes kóddal, bár egyes részek emberi bemeneti és irányítási ellenőrzést igényelhetnek, és amelyek szintén végrehajthatók a szokásos jogi módszerekkel vagy mindkettő keverékével.
Kriptodeviza (kriptovaluta):
Digitális pénzügyi eszköz egy formája, amely kriptográfiai algoritmusokon alapszik és a digitális tranzakciók nyilvántartási rendszerében a résztvevők által lett létrehozva és ott van számon tartva a digitális tranzakciós jegyzékre vonatkozó szabályok szerint.
Kezdeti digitalis pénzügyi eszköz kibocsátás (ICO):
Egy olyan digitális pénzügyi eszköz nyilvános vagy zárt körű elérhetővé tétele a befektetők számára, amelyet egy jogi személy (társas) vagy egyéni vállalkozó (a továbbiakban: kibocsátó) bocsát ki tőkebevonás céljából és szerepel a digitális tranzakciós jegyzékben.
Letétkezelő:
A digitalis pénzügyi eszközök kezelője. A letétkezelési szolgáltatást a letétkezelő bizonyos mértékű díj ellenében végzi, ami letétkezelési díjnak neveznek. Feladatai közé tartozhat például a digitális pénzügyi eszközök ügyleteinek technikai lebonyolítása vagy a digitális pénzügyi nettó eszközértékének megállapítása, közzététele. A digitális pénzügyi eszközök kibocsátója a letétkezelőnél nyilvántartott számláiról számol el minden befektetővel szemben minden egyes üzlet elszámolásakor.
Letétkezelő pénztárca-szolgáltató:
Olyan jogi személy, amelyik ügyfelei részére virtuális fizetőeszközök tárolására és átutalására szolgáló kriptográfiai kulcsok megőrzését vállalja.
Nem akkreditált befektető:
Olyan befektető, aki nem felel meg az akkreditált befektetőkre vonatkozó nettó vagyon követelményeinek (lásd még az USA.-ban: Értékpapír és Tőzsdei Bizottság D. szabálya.) Nem akkreditált egyedi befektető az, aki nettó értéken kevesebb, mint 1 millió dollár értékű vagyonnal bír (beleértve a házastársat és ide nem értve az elsődleges lakóhelyét), és aki kevesebbet mint 200 000 dollárt keresett évente (300 000 dollárt a házastársával együtt) az elmúlt két évben.
Platform:
Jól behatárolható jellemzőkkel rendelkező számítógépes hardver- vagy szoftver-környezet.
Referencia érték vagy benchmark:
Minden olyan árfolyam, index vagy számla, amelyet a nyilvánosság számára közzé kell tenni vagy nyilvánosságra kell hozni, amelyet időszakosan vagy rendszeresen határoznak meg egy képlet alkalmazásával, vagy egy vagy több alapul szolgáló eszköz vagy ár értékének alapján, illetőleg tényleges vagy becsült kamatlábak vagy más értékek, felmérések, valamint olyan hivatkozások alapján, amelyeket alapul véve a digitális pénzügyi eszköz értéke vagy a digitális pénzügyi eszköz értéke alapján fizetendő összeg meghatározásra kerül.
Token (jel):
A digitális pénzügyi eszközök körébe tartozó olyan digitális jel, ami az ún. digitális nyilvántartásban (főkönyv) vagy adatbázisban feltüntetett tranzakciók (tények és jogok) keletkezését, módosulását vagy megszűnését igazolja, úgy, hogy a tokenek jogosultjainak adataiban bekövetkezett változást a digitális nyilvántartás a token mindenkori birtokosa vagy tulajdonosa személyének igazolása alapján tartja nyilván. A tokenek és a bennük foglalt jogosultságok digitalis nyilvántartása kapcsán megkülönböztetünk deklaratív és konstitutív és ezek kombinált formáját használó nyilvántartásokat és/vagy adatbázisokat.

A tokenek tulajdonjogi (vagyoni értékű jogok) igény igazolását szolgálja és polgári jogi igényt keletkeztet a tulajdonosa vagy birtokosa számára. A tokenek jellegük szerint vagyoni értékű jogokat testesíthetnek meg és emiatt átruházhatóak vagy kereskedhetőek természetes vagy jogi személyek között, közvetítő vagy értékbecslő nélkül.

Utility token:

A digitális médium rögzítésének olyan formája, amelynek nincsen hasznossága vagy értéke vagy alkalmazhatósága azon a platformon kívül, amelyen kibocsátották, és amelyet csak az ilyen platformon belüli digitális eszközökkel lehet a kibocsátója számára megváltani.

Olyan token, amelyek létrejötte a digitális nyilvántartásban (főkönyv) vagy adatbázisban feltüntetett tranzakciók létrehozását vagy igazolását szolgálja. Digitális főkönyvben vagy adatbázisban van rögzítve, amely időrendi, konszenzus alapú, decentralizált és matematikailag igazolt jellegű, különös tekintettel az egységek létrehozatalára és azok elosztására. A digitális egységek kiválasztása véletlenszerű kiválasztással történik, ami esetleg a már meglévő ilyen egységek birtoklásán vagy azok kora alapján (értsd: létrehozásuk óta eltelt idő) alapszik.

Kibocsátó és a befektető között alkalmazandó jog: az ún. tokeneken fennálló (dologi jogok) tekintetében az alkalmazandó jog az, amelyet a token megszerzője (tulajdonos vagy jogosult) és a token kibocsátója a token kibocsátás kapcsán az ún. befektetői memorandumban kifejezetten kikötött mint tokenek kapcsán alkalmazandó jogot.

Tokenek (jelek) kibocsátása:

Olyan cselekvési sorrendnek kell tekinteni, amelynek célja a tokenek (jelek) elidegenítése a kibocsátótól a felvásárló felé. Egy típusú „jelnek” csak egy kibocsátója lehet.

A tokenek (jelek) kibocsátási eljárása a következő szakaszokból áll: a tokenek (jelek) kibocsátója az információs és távközlési hálózaton, azaz az interneten közzé kell tegye a befektetői memorandumot, az ajánlatot, amely tartalmazza az általa kibocsátott tokenek megvásárlásának feltételeit (továbbiakban – nyilvános ajánlat a kibocsátott tokenekről, azaz jelekről), valamint a kibocsátó által meghatározott, a tokenek kibocsátásához nélkülözhetetlen egyéb dokumentumokat, a különböző szerződések megkötése, beleértve az intelligens („okos”) szerződést is, amelyek célja a tokenek vásárló általi elidegenítése és kifizetése.

A tokenek kibocsátására vonatkozó nyilvános ajánlatnak tartalmaznia kell a kibocsátó és haszonélvező (kedvezményezett) (ha van) adatait:

  • a token kibocsátó és a haszonélvező teljes nevét (ha van ilyen),
  • a kibocsátó folymatosan működő végrehajtó szervének és kedvezményezettjének (ha van) tartózkodási helyét és címét,
  • a kibocsátó hivatalos honlapját az internetes információs és távközlési hálózaton,
  • a tokenek nyilvános ajánlattételének másolatát és a befektetési memorandumot őrző letéteményes tevékenységet folytató személyre vonatkozó információkat, akiknél a tokenek nyilvános ajánlattételének másolatát és a befektetési jegyet letétbe helyezték (ha a kibocsátó nem önállóan tartja számon a tokenek tulajdonosainak jogait),
  • a kibocsátott tokenek megvásárlásáról szóló szerződések megkötésének időpontját,
  • a tokenek kibocsátásáról szóló ajánlattétel elfogadásának eljárási rendjét, beleértve az elfogadási határidőt, valamint
  • a megszerezni kívánt tokenek kifizetésének eljárási rendjét,
  • tájékoztatás arról a maximális összegről, amelyért a nem akkreditált/minősített befektetők vásárolhatnak tokeneket,
  • a digitális tranzakciók nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, többek között a digitális tranzakciók validálásának eljárását,
  • a megvásárlandó tokenek és a digitális nyilvántartás elérésének módját tároló digitális pénztárcák megnyitásának rendjéről szóló információt,
  • más, a kibocsátó által meghatározott adatokat.

Megfontolandó, hogy a tokenek kibocsátására vonatkozó nyilvános ajánlatot a kibocsátó szerv irányító testületének, vagy a jogi személy vezetője vagy az egyéni vállalkozó ellássa-e fokozott minősítésű, hitelesített elektronikus aláírással.

Ha a token tulajdonosok jogait a kibocsátó nem önállóan tartja nyilván, akkor a kibocsátó köteles átadni megőrzésre a tokenek kibocsátásáról szóló nyilvános ajánlattétel másolatát és a befektetői memorandumot a tokenek kibocsátására letéteményes tevékenységet végző személy részére.

A befektetési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó információkat: a teljes és rövidített nevet, a megalakulás célját (ha van ilyen), a főbb tevékenységi köröket, információkat a kibocsátó részvényeseiről (résztvevőkről), valamint a kibocsátó irányító testületeinek felépítéséről és hatásköréről, a tokenek kibocsátásának célját és az eladásukból származó eszközök felhasználási irányait.

Ha a tokenek kibocsátását egy adott projekt finanszírozása céljából végzik, akkor bemutatásra kerül a projekt leírása, beleértve az üzleti tervet (ha van ilyen) és a végrehajtás ütemezését, valamint a projekt végrehajtásának kockázataival kapcsolatos információkat, a beruházások bevonzására irányuló javaslatok feltételeit, a token tulajdonos jogait, valamint e jogok gyakorlására vonatkozó eljárást, egyéb információkat, amelyeket a kibocsátó szükségesnek tart a befektetési memorandumban való feltüntetéshez.

A befektetési memorandumot a kibocsátó szerv irányító testületének, vagy a jogi személy vezetője vagy az egyéni vállalkozónak, azaz a kibocsátónak kell ellátnia aláírással, ezáltal megerősítve a befektetési jegyzőkönyvben foglalt valamennyi információ pontosságát és teljességét.

A befektetési memorandum, a digitális tranzakciók nyilvántartására vonatkozó szabályok és egyéb dokumentumok a tokenek kibocsátásáról szóló nyilvános ajánlattal egy időben kerülnek közzétételre, legkésőbb a token kibocsátásról szóló ajánlattételben szereplő elidegenítési szerződéskötések megkötésének időpontját megelőzően.

A tokenek kibocsátásáról szóló ajánlat közzétételét megelőzően a tokeneket lehet/nem lehet felajánlani a potenciális vásárlóknak semmilyen formában és semmilyen reklámmal.

A digitális pénzügyi eszközök forgalmának jellemzői:

A digitális pénzügyi eszközök tulajdonosai tokenek devizára történő átváltási tranzakciók végrehajtására csak az operátoron keresztül jogosultak.

A digitális pénzügyi eszközökkel végezhető egyéb ügyletek listáját, valamint az ilyen tranzakciókra vonatkozó eljárásokat és azok feltételeit a törvényhozás állapítja meg.

Az ilyen tranzakciókra vonatkozó információkat digitális pénztárcában kell tárolni, amelyet a felek a digtális pénzügyi eszközök cseréjét végző operátor segítségével nyithatnak meg.

A digitális pénztárcát a digitális pénzügyi eszközök cseréjét végrehajtó operátor csak a tulajdonost azonosító eljárás elvégzése után nyitja meg. A megnyitás, a digitális bejegyzésekről szóló információ tárolás, digitális pénztárca vezetés és bezárás rendjét, valamint a digitális pénztárcák védelmére vonatkozó követelményeket a törvényhozás alkotja meg.

A szószedet a szerző saját bloggján, a DigitalCash.hu oldalon is elérhető itt.

Címkék:

blockchain | blokklánc | ICO | kriptovaluta | okos szerződés | token