2020. év végére várhatóan elkészülnek a közigazgatási, vállalati és személyes adatvagyon értékelését, kereskedelmét lehetővé tevő jogszabályi keretrendszer alapjai. A jogszabályok, szabványok együttesen megteremtik a pénzügyi adatok hasznosításának lehetőségét is, lendületet adva ezáltal a nyílt bankoláson és a mesterséges intelligencián alapuló pénzügyi szolgáltatásoknak. Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a FinTechShow-n bemutatta, a Digitális Jólét Program milyen intézkedésekkel, programokkal segíti a fintech fejlődését a következő években.

Fókuszban a digitális államkormányzás kialakítása

A következő évtized egyik meghatározó kifejezése Magyarországon is a digitális államkormányzás lesz, azaz

• a tiszta, gépi úton feldolgozható adatok, adatbázisok megteremtése és
• robotokkal, algoritmusokkal és mesterséges intelligenciával feldolgozva az adatok bázisán
• egy felgyorsult, kezdeményező és személyreszabott közszolgáltatásokra épülő

korszerű közigazgatás megteremtése és működtetése. A digitális államkormányzáshoz korszerű infrastruktúrára, tudatos és tájékozott felhasználókra, fejlett digitális ökoszisztémára van szükség.

Jelentősen növelni kell a digitális technológiák integráltságát

Magyarországon – a digitális ökoszisztémák fejlődését mutató DESI index alapján – az üzleti szférában a digitális technológiák integráltsága alacsony szinten van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar kkv-k online megjelenése ma még az Unió átlagához képes alacsony szintű.

A gazdaság, a társadalom digitális fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az állam, a közigazgatás digitális felkészültsége, a digitális közigazgatási szolgáltatások elégséges szintje. Magyarországon e területen is van még teendő.

Gyakran éri kritika a magyar digitális ökoszisztémát abban a kérdésben is, hogy az adatgazdaságot nem sikerült még beindítani. Ennek oka, hogy a magyar jogrendszer az adatvagyon témakörét még nem dolgozta fel.

DESI: Digital Economy and Society Index 2020. Forrás: Európai Bizottság

Meg kell teremteni az adatok értékelését, forgalmazását biztosító keretrendszert

A digitális kormányzás, digitális gazdaság alapfeltétele a gazdaság működése során keletkező közigazgatási, üzleti és személyes adatok értékelését, kereskedését biztosító jogszabályi, etikai, közgazdasági és műszaki, szabványosítási keretek, folyamatok megléte és általános ismerete. A mai jogrendszerek azonban még nem kezelik megfelelően az adatvagyon témakörét, kérdéseit.

A kormány felismerve a téma fontosságát, két fontos lépést is tett idén. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Miniszter és Jakab Roland a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke 2020. szeptember 9-én bemutatták Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. A stratégia célja többek között a mesterséges intelligenciával támogatott adatelemző megoldások biztonságos, kiszámítható keretrendszerének megteremtése, valamint a kapcsolódó innovációk támogatása.

Forrás: “Magyarország digitalizációs és digitális technológia fejlesztési stratégiája” – dr. Gál András Levente előadása 2020.10.13-án a FinTechShow-n

A hazai adatgazdálkodás feltételeinek megteremtése

Az Ügynökség munkája mind a közadatokra, mind pedig a magánadatokra kiterjed, a kidolgozandó egységes keretrendszer a magánszemélyek, vállalatok adatvagyonát is magába foglalja. Első lépés a szabályozási keretek kidolgozásához az adat, adatvagyon definiálása, kategorizálása lesz.

Az adat kereskedelem, az adatgazdaság kialakításának alapfeltétele továbbá az adatok tisztaságának és gépi úton történő feldolgozhatóságának megteremtése, a szükséges szabványok kidolgozása. Tekintve, hogy a hagyományos vagyonértékelési módszerek, mint pl. egy vállalati vagyonértékelési móds zer vagy egy ingatlan értékelése a közadatok esetében nem működik, a szélesebb körben értelmezett szakma (közgazdászok, mérnökök és jogászok) bevonásával ki kell dolgozni az értékelési mechanizmusokat.

Az adatgazdaság működésének nélkülözhetetlen eleme az adatok, az adatgazdaságban résztvevők szuverenitásának biztosítása. Külön kell kezelni egy nemzet saját adatvagyona feletti rendelkezési jogát, de biztosítani kell a vállalati és a személyi szuverenitást is.

E témakörben felmerül a nagy tech cégek, a közösségi médiaszolgáltatók tevékenységének vizsgálata, illetve annak biztosítása, hogy a fogyasztók a róluk tárolt adatok felett szabadon érvényesíthessék akaratukat.

Különösen fontos az államok saját adatvagyona feletti szuverenitás megtartása, a tiszta elszámolási rendszerek kialakítása. Az Ügynökség feladata, hogy 2020. december 31-ig kidolgozza a vonatkozó jogszabályi kereteket.

Lesz adattárcánk és erőre kaphat a nyílt bankolás

A Mesterséges Intelligencia Stratégia alapján megindult adattárca projekt eredményeként várhatóan 1 év múlva kialakul a jogi és közgazdasági keretrendszer, amiben az ügyfelek saját adataikat értelmezhetik és akár befektetés gyanánt pl. egy pénzügyi szolgáltató rendelkezésére bocsáthatják.

Ezzel összefüggésben is fontos, hogy hatékony fogyasztóvédelmi rendszer alakuljon ki a digitális szolgáltatások piacain is. A DJP keretei között folyamatban vagy a Ptk. és Btk. digitalizációs vonatkozásainak feltérképezése, jogilag még nem megragadott új jelenségek vizsgálata, valamint a digitális fogyasztóvédelem eszközrendszerének szélesítése.

Az “Online jegyet” vásárlók számára hozzáférést biztosítunk a FinTechShow online videókonferencia platformhoz, amelyen 2020.12.31-ig megtekinthetők az előadások, a 3D-s kiállítói tér és kapcsolatot építhetnek egymással a résztvevők. FinTechShow program itt. Összes videó listája itt: Playlist.

Digitális Jólét Program

DJP1.0: Célirányos stratégiák, internet ÁFA csökkentés (2015-2017)

DJP 2.0: Versenyképességi átfogó program (2017–2020)

DJP 2030: Adatgazdaság beindítása, digitalizáció szuverenitási kihívásai

Címlapfotó: pexels.com