Bréking nincs, így továbbra sem lehet tudni, hogyan akarja a magyar kormány szabályozni a fintech szektort.
Először jelentek meg a nyilvánosság előtt a magyar kormányzat szereplői, hogy a fintechekről és a szabályozásról beszéljenek. A HG Média konferenciáján azonban nem derült ki, hogy a magyar kormányzat mégis miben gondolkodik.
NGM: Több a kérdés, mint a válasz
Ahogy Balogh László, NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára mondta: “Több kérdésről tudok beszélni, mint a válaszról”.
Mint mondta, ha a magyar kormány gazdaságpolitikáját tekintjük, akkor a fintech az a szektor, amit kellő izgalommal, figyelemmel, óvatossággal néz. A szabályozónak szerinte most arra kell választ adnia, hogy ne építsenek túl nagy gátat a fejlődés elé, ugyanakkor a másik oldalon ne ássák alá az eddig kialakított fogyasztóvédelmi szabályozást.
Ahogy szavaiból kivehető volt, inkább kihívásként tekintenek erre és nem lehetőségként. Hiszen bár kényelmesebb lehet a pénzügy, de a pénzügyi szektor önmagában is veszélyes üzem, digitalizált formában pedig még veszélyesebb.
NFM: az első sorban szeretnénk lenni
Kara Ákos, az NFM infokommunikációs államtitkára ugyan konkrétumok nélkül, de optimistábban beszélt a digitalizáció víziójáról: nem követői akarunk lenni, hanem elöl szeretnénk menni, az első sorban.
És néhány kérdés, amin gondolkodnak:
- Milyen új lehetőségek és kockázatok lehetnek?
- Igényel-e a fintech külön szabályozást, vagy a meglévőkbe kell-e beleépíteni?
- Hol tud reklamálni az ügyfél? Kell-e például call center? Hol tudja a panaszt benyújtani az ügyfél, ha rájön, mégsem azt a gombot akarta megnyomni, és nem akar olyan nagy hitelt felvenni?
- Mi lesz az ügyfélminősítéssel? Újra kell-e értelmezni, hogy ésszerűtlen kockázatvállalás ne történjen?
- Hogyan lehet pénzügyileg tudatosabb lakosságot “nevelni”? Erre egyébként a kormányzat válasza egy nemzeti stratégia kialakítása a pénzügyi kultúra fejlesztésére, aminek a fintech termékekre is ki kell terjednie.