Hogyan építsünk digitális bankot? A hagyományos bankok egyik napról a másikra eltűnnek? Vagy együttműködnek a digitális szervezetekkel? Hogyan emelkedhetnek fel a startupok ebben a zűrzavaros időben? Ha első kézből szeretnél hallani a neobankok titkairól, akkor gyere és hallgasd a Design Summit 2021 konferencián Jason Bates előadását, aki két neobank, a Starling és a Monzo társalapítója, valamint a 11:FS társalapítója, vezérigazgató-helyettese!

Jason Bates előadása megtekinthető 2021. november 16-án 16:00-17:00 között a Design Summit 2021 konferencián. További részletek itt.

Néhány évvel ezelőtt általános vélemény volt, hogy a BigTech cégek elsöpörhetik a bankokat, azonban napjainkban már egyértelmű, hogy a fintech vállalkozásoknak, a BigTech cégeknek és a bankoknak szükségük van egymásra. Hol tart most ez a párbeszéd? Mi lesz a szerepfelosztás az ügyfélkiszolgálásban?

Jason Bates: Úgy gondolom, a lakossági banki szolgáltatások jövőjét szolgáltatás-csomagban kell kezeljük, ahogy ezt láthatjuk a távközlésben. Az okostelefonok világában vannak internetszolgáltatók (pl. Vodafone), amelyek az adatok, az sms és a hang átviteli csatornáját adják. Emellett vannak ún. eszközgyártók, akik eladják a készüléket (telefon), amely az alkalmazásoknak köszönhetően támogatja a fejlettebb szolgáltatásokat.

Ugyanez zajlik a lakossági banki szolgáltatások világában is. Vannak csatorna-szolgáltatók, amelyek a pénzforgalmat bonyolítják, a kockázatot és az adatot kezelik. Emellett vannak a „termékgyár-tipusú” szolgáltatók (pl. bankok), akik létrehozzák és eladják a pénzügyi termékeket. Végül pedig a „szolgáltatók”, akik az olyan okos szolgáltatások fejlesztésére specializálódtak, amelyek segítik az emberek mindennapi pénzügyi, megtakarítási és befektetési ügyeinek intézését, vagy segítik a kisvállalkozások üzletmenedzsmentjét.

A bankok a pénzügyi termékek szakértői. A BigTech cégek kiválók a digitális szolgáltatások fejlesztése és nyújtása terén.

A nyílt bankolás (vagy a nyílt pénzügyek) pedig egyre nagyobb földrajzi területen kényszeríti ki a ’játékosok’ között az interfészeket, az együttműködést.

A kockázat, hogy a bankok az OTT (over-the-top) szolgáltatók számára közművé válnak, fennáll, ugyanakkor a bankok számára a lehetőség adott, hogy új képességeket, a technológiának köszönhetően új üzleti modelleket alakítsanak ki és ezáltal megkülönböztethessék magukat.

Itt jön képbe az új digitális/virtuális bank, mint cél és lehetőség is.

Hogyan jutottál el az orvosi pályától a startupok világáig?

Jason Bates: Amikor 18 éves voltam, azon gondolkoztam, miben vagyok jó és mit szeretek csinálni. Segíteni akartam az embereknek, nehéz intellektuális kihívásokat legyőzni és feszegetni önmagam határait. Az orvosi képzés tűnt a leginkább megfelelőnek és néhány évig tanultam is a szakmát.

Csak később, amikor jobban megismertem magam jött el a pillanat, hogy rájöttem, amit a legjobban szeretek, az nem más, mint új dolgokat alkotni, problémákra egyedi, új megoldásokat találni és összefüggésekben gondolkodni. Jó orvos lehettem volna, de a személyiségem, természetem jobban illeszkedett egy másfajta világhoz.

Úgy gondolom, mindenki számára a saját karrierje valójában egy tanulási folyamat, hogy rájöjjön, miben jó, miben nem, és hogy megpróbálja megtalálni miben tehetséges, miben leli örömét.

Mit gondolsz, mik a leginkább meghatározó értékeid? Mi volt a közös az eddigi, a különböző szektorokban végzett munkáidban?

Jason Bates: Az őszinte válaszom az, hogy nagyon értékelem, ha olyan tehetséges emberekkel dolgozhatok együtt, akiknek pozitív a hozzáállása, szenvedélyesek. Szeretem, ha tudok hatni a körülöttem lévő világra, olyan munkát végezhetek, ami fejleszt és segít abban, hogy jobb lehessek és amit élvezek; és persze jól fizet.

A legtöbb munkalehetőséget, amit kaptam, ezek a szempontok szerint értékeltem. Néha úgy választottam pozíciót, hogy hatalmas fejlődés lehetősége volt benne, máskor csak nagyon szerettem volna együtt dolgozni egy különleges csapattal. Megint máskor azt gondoltam, hogy az adott projekt és az üzlet hatalmas hatással lenne a világra. Néhány alkalommal pedig főként a pénz miatt választottam a munkát.

A legjobb megoldás mindig az volt, ha az összes elvárásom ki tudtam pipálni.

Mit gondolsz az európai és ázsiai bankolási trendekről? Vannak hasonlóságok? Kulturális szempontból melyik terület indul jobb pozícióból?

Jason Bates: A digitális bankolás számomra egyértelműen arról szól, hogy tízszer jobb szolgáltatást nyújtasz tízszer alacsonyabb költség mellett. Tudsz-e a hagyományos lakossági bankolásnál alacsonyabb költségen a privátbankolással egyenértékű szolgáltatást nyújtani a tömegeknek?

Az Egyesült Királyságban a szabályozó azt látta, hogy a lakossági bankolás nem versenyképes. Az inkumbens szereplők nem innováltak, nem ösztönözték a fejlődést.

Ezért, a verseny ösztönzésére a szabályozók új banki engedélyeket adtak a digitális játékosoknak és ők sikeresen vezettek be új, valódi innovációkat a piacon. Ez egyre több újításhoz vezet Európa szerte.

Ázsia egy nagyon különböző pozícióból indul, nagyon jó szuperappokkal – mint például az Alibaba vagy a WeChat – és különféle digitális platformokkal. Ázsia átugrotta a nyugati világ fejlődési lépcsőit, a mobilfizetést, a hűségprogramokat, az adathasználat kérdéseit és a digitális pénzügyeket.

De, mindkét régió előtt még hosszú út áll. Valahogy még mindig egy „határok nélküli szupermarket” jellegű megközelítéssel nézünk a termékek digitalizációjára. Véleményem szerint ez lehetőséget ad egy erősebb szolgáltatásalapú megközelítésre, amelyben

a szolgáltatók segítik a vásárlókat pénzügyeik menedzsmentjében, új kereskedők felfedezésében, jutalom- és hűségpontok kezelésében és, hogy a legfontosabb mindennapi pénzügyi problémáikat megoldhassák.

Minél többet tudunk az ügyfelekről, annál pontosabban fel tudjuk mérni pénzügyi kockázataikat. Mit gondolsz, hol van a határ, amikor egy lakossági ügyfél már nem hajlandó a magánszféráját feladni egy kedvezőbb hitelajánlatért? Van kulturális különbség az EU és Ázsia között? Ha egy közösség/társadalom kevésbé hajlandó megosztani az adatait, okozhat ez versenyhátrányokat nemzeti szinten?

Jason Bates: Amikor a magánszféráról kérdezik, a legtöbb ember azt mondja, hogy fontosnak tartja, azonban amikor az automatikus kitöltés lehetősége felugrik az űrlapoknál, gyakran kiderül, többre értékelik a kényelmet.

Azt gondolom, ha az adatokat az ügyfelek előnyére használják és ha megbíznak az adott szervezet szándékában, akkor a legtöbb ügyfél hozzáférést enged az adataihoz.

A probléma az, hogy a pénzügyi intézményekben az ügyfelek bizalmi szintje az intézmények szándéka tekintetében alacsony. Ezért azt gondolom, a bankok nagyon óvatosak lesznek az adatfelhasználás kérdéskörének érintésekor, és inkább a startupok erőltetik majd jobban ezt a kérdést.

A privát szféra megítélése tekintetében jelentős különbségek vannak az EU-t és Ázsiát nézve, mely valószínűleg összefüggésben van az individualizmus és a kollektivizmus kulturális különbségeivel. Hogy teremt-e ez majd versenyhátrányt nemzeti szinten, nem tudom; de érdekes gondolat.

Mit gondolsz a neobank trend megjelenéséről? A hagyományos bankokra nézve van ennek kockázata?

Jason Bates: Miért győzik le különféle iparágakban a legnagyobb cégeket – a tőke szakértelem, márka és ügyfélkör ellenére is – a digitális játékosok? Ez az „innovátor dilemma”. Nem kellene megtörténnie, de mégis gyakran megtörténik.

A kérdés – Marc Andreesent idézve – , hogy vajon a nagy inkumbens cégek gyorsabban tudnak-e átalakulni, mint ahogy a startupok felnőnek.

Az óriás bankoknak át kell alakítaniuk működési modelljüket és inkább értéknövelt, intelligens szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, mint tömegtermékeket. Ez egy nehéz transzformáció olyan vállalkozásoknak, amelyek akár tízezer dolgozót foglalkoztatnak és több millió ügyfelet szolgálnak ki egy erősen szabályozott iparágban.

A mentőöv a bankoknak az lehet, hogy az iparág oly mértékben szabályozott, ami talán lelassítja a piac átalakulásának sebességét annyira, hogy a nagy játékosok átvehessék a gyeplőt.

Kik állnak ma jobban? A neobankok vagy a hagyományos bankok Európában?

Jason Bates: A Revolut a negyedik vagy ötödik legnagyobb bank lenne az Egyesült Királyságban a piaci kapitalizációt tekintve, ha ténylegesen bank lenne. A Revolut-ot 2015-ben alapították, és nagyon gyorsan nő.

A tech cégeket – amelyek „bankolási” szolgáltatásokat is nyújtanak- még ha szigorúan véve nem is bankok, sokkal inkább szeretik a befektetők, mint a hagyományos “játékosokat”.

Melyek a bankolás/pénzügyek világát a jövőben meghatározó trendek?

Jason Bates: Az elosztott főkönyvi technológiára (DL) gyakran mondják, hogy a pénzügyi szolgáltatások jelenlegi infrastruktúráit, az eszköztulajdont és a kereskedelmet forradalmasítja.

De számomra a DeFi valódi hatása leginkább attól függ, hogy folytatódik-e a trend, mely a technológiát arra használja, hogy segítse a fogyasztókat pénzügyeik kezelésében. Hasonlóan, mint az önvezető autók, amelyek forradalmian megváltoztatják az utazást.

Számomra az intelligens lakossági pénzügyi szolgáltatások növekedése a jelentős trend.

Design Summit

Az esemény lehetőséget nyújt a pénzügyi, a banki szektor meghatározó döntéshozói és a szektorhoz direkt vagy indirekt módon kötődő kreatív szakemberek találkozójára.

A platformon a résztvevők eszmecserét folytatnak az ágazat jövőjéről és kihívásairól, valamint az aktuális és várható trendekről. Az eseményre digitális és pénzügyi szakembereket, döntéshozókat, pályakezdőket, diákokat valamint a szakmai média képviselőit várják a szervezők.

További részletek itt.

Címlapfotó: MKB Fintechlab