Miért jöttek létre az ú.n. liquidity pool alapú decentralizált kriptotőzsdék? Hogyan oldják meg a decentralizált tőzsdék skálázhatósági problémáit? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a liquidity pool alapú decentralizált kriptotőzsdék működésével kapcsolatban.

Mi a probléma a jelenlegi decentralizált kriptotőzsdékkel?

A nyílt okosszerződést is megvalósító blockchain platformok, különösképpen az Ethereum, amin a legtöbb DEFi alkalmazás fut, csak limitált mennyiségű másodpercenkénti tranzakció lefuttatására alkalmas (pillanatnyilag 14 tranzakció másodpercenként).

Egy másik probléma abból fakad, hogy az ú.n. „gas price” (a tranzakciónként fizetendő összeg a bányászoknak) és „gas limit” (maximális összeg, amit a felhasználó hajlandó kifizetni a tranzakció végrehajtásáért) miatt egy tranzakció csak viszonylag limitált komplexitású számítást tud végrehajtani. Ennek következtében az ajánlati könyv alapú algoritmusok nem valósíthatók meg teljes mértékben a blockchainen.

Mi az a Ethereum Gas?

Hogyan működnek az ú.n. liquidity pool alapú decentralizált tőzsdék?

A terület egyik új innovációja az ú.n. liquidity pool alapú decentralizált kriptotőzsdék. Az ilyen tőzsdéknél az egyes szereplők nem egymással közvetlenül, hanem a blockchainen lévő smart contract-al (okosszerződéssel) vannak kapcsolatban (1. ábra).

A liquidity pool alapú tőzsdéknek a következő fontos komponensei és szereplői vannak:

• A likviditást biztosító szereplők (liquidity provider) tokeneket biztosítanak a szolgáltatás számára. A legegyszerűbb esetben token párokat kötnek le a tőzsdén, például pár ezer dollárnyi ethert és DAI tokent, elősegítve ezzel az ether és a DAI közötti váltás lehetőségét és a token párok likviditását. A likviditást biztosító szereplők a lekötött tokenekért cserébe jutalékot kapnak a tranzakciós díjakból, valamint általában extra tokeneket is (a tőzsde beépített úgynevezett yield farming vagy egyéb protokoll tokenjeiből).
• A protokoll középpontján smart contractok vannak, amik token párokat tárolnak (általános esetben többet is mint két tokent) ezeket hívjuk liquidity pooloknak. Például egy pool tárolhat ether-t és DAI-t, ami azt jelenti, hogy segítségével ether és DAI tokenek között lehet váltani. A tokenek közötti váltási árfolyam automatikusan kerül kiszámításra attól függően, hogy mennyi tokennel indult el a pool és mennyi található meg benne a váltás után. A gyakorlatban több különböző algoritmus is megtalálható, amelyeket az irodalom összefoglalóan automatikus árazási mechanizmusoknak szokott hívni (AMM, automated market making).
• A decentralizált tőzsde (DEX) alapját a számos token párt tartalmazó smart contractok alkotják, melyet esetleg további segéd funkciókat is tartalmazó okosszerződések egészítenek ki. Általában a teljes logika blockchainen kerül implementálásra.
• A kereskedők (trader) nem közvetlenül egymással, hanem a decentralizált tőzsdén keresztül lényegében a liquidity pool-okkal kereskednek. Amennyiben például ethert akarunk váltani DAI-ra, akkor az egyik lehetőség, hogy létezik egy olyan pool, ami közvetlenül váltja a két tokent. A másik lehetőség, ha ilyen pool nem létezik, a váltás megtörténhet több pool segítségével, például az egyik poollal ethert váltunk USDC-re, majd egy másik pool USDC-t vált DAI-ra.

1. ábra: A Liquidity pool alapú kripto tőzsde működése. Forrás: Coinsutra

Gyakorlati megvalósításoknál a decentralizált tőzsde gyakran több további saját tokent vezet be különböző célokra. Gyakran előfordul az is, hogy nem vezetnek be minden célra egy külön tokent, hanem több funkciót egyesítenek egyetlen egyben.

• A tőzsde alapvető paramétereinek változtatása általában decentralizált módon történik. Egy közösség tagjai, például a a tőzsde felhasználói úgynevezett kormányzó (governance) tokeneket kapnak, amelyek segítségével szavazhatnak a tőzsde alapvető paramétereinek változtatásáról.
• A likviditást biztosító szereplők a rendelkezésre bocsátott token párért cserébe egy tokent kapnak, amely a likviditás pool-ban való kvázi részesedést reprezentál (LP token).
• A tőzsde egy belső utility tokent is bevezethet, mely egyrészt a tőzsde belső gazdasági működését szabályozza, például a tranzakciós díjakat, vagy a token párok közötti váltást teheti egyszerűbbé.
• Jutalom és ajándék jellegű tokenek, melyekkel a likviditást biztosító szereplőket kompenzálják a tranzakciós díjakon felül (liquidity mining).

A legfontosabb liquidity pool alapú decentralizált kriptotőzsdék

• Uniswap: A legelső liquidity pool alapú decentralizált tőzsde, ahol a liquidity pool-ban token párok vannak. Az eredeti v1-s verziót folyamatosan fejlesztik tovább és egészítik ki új funkciókkal. Pillanatnyilag a v3-s verziónál tart az evolúció.
• Sushiswap: Mivel a legtöbb defi-s protokoll teljes mértékben nyílt forráskódú, ráadásul az okosszerződések is teljesen nyilvánosan megtalálhatók a blockchainen, ezért divatos lett ezeket a protokollokat lemásolni. A sushiswap a uniswapnak egy másolata és módosítása, mely arról lett híres, hogy úgy került kialakításra, hogy a uniswap likviditásának egy részét is sikerült “átvennie”.
• Bancor: Két tokent tartalmazó liquidity poolok, de továbbfejlesztett automatikus árazási mechanizmusok, melyek a Uniswap több problémáját kiküszöbölik,
• Balancer: Továbbfejlesztett protokoll különböző típusú és paraméterű poolokkal, melyek 2-től 16 tokent tudnak kezelni egyszerre.

Összegzés

A decentralizált tőzsdék elmélete és gyakorlata egy nagyon aktívan fejlődő terület. Lényegében éves szinten bukkanak fel új elméletek és gyakorlati megvalósítások, így biztosak vagyunk benne, hogy a következő években a területen számos új és radikális ötlettel fogunk találkozni.

A következő cikkünkben az automatikus árazási mechanizmusokat (AMM – Automated Market Maker), azok előnyeit és hátrányait vizsgáljuk meg részletesen.