Az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztése a harmadik fázisba érkezett. A cél, hogy az új azonnali fizetési szolgáltatások széleskörű elterjedéséhez szükséges feltételek, mint például a QR-kód olvasás, a fizetési kérelem fogadása minden banknál elérhetők legyenek. A fejlesztési terv részleteiről Bartha Lajossal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. A legújabb fejleményeket, a további várható szabályozói intézkedéseket az érdeklődők 2022. április 27-én, a PayTechShow-n tartandó MNB workshopon ismerhetik meg.

1. Hogyan értékeli az MNB az Azonnali fizetési rendszer elmúlt két évét?

Az Azonnali fizetési rendszer az elmúlt két évben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 2020 március 2-án csak az alapszolgáltatás került bevezetésre, azonban már az indítást követően gyorsan megmutatkozott, hogy a rendszer stabilan működik, így elindulhatott az Azonnali fizetési ökoszisztéma második fázisa, ahol a tranzakciótípusok körét bővíthettük.

A bővítés zökkenőmentesen sikerült 2020 szeptemberében és így az azonnali rendszerben lebonyolított tranzakciók száma tovább emelkedhetett. 2021-ben összesen több mint 135 millió tranzakció teljesült és ezen tranzakciók 96 százaléka két másodpercen belül ment végbe.

Az azonnali fizetés továbbá jelentős változásokat hozott a felhasználói szokások esetében is. A kis összegű átutalások száma 2021-ben több, mint 10 százalékkal haladta meg az előző évi értéket, valamint látszik, hogy az átutalások több, mint egyharmada már a korábbi banki üzemidőn kívül teljesül.

2. Mi indokolja azt, hogy az MNB elindítja az Azonnali fizetés ökoszisztéma továbbfejlesztését?

Az MNB nem most, hanem már a bevezetés pillanatában is az Azonnali fizetés több fázisú fejlesztését tervezte. A mostani, harmadik fázis csak egy újabb állomás, melynek előfeltételeként szabtuk az Azonnali fizetési rendszer robosztus és zavartalan működését. Az elmúlt két évben ez kifogástalanul teljesült, így az alapfeltétel minden piaci szereplő számára adott, hogy erre magas színvonalú, ügyfélbarát szoláltatásokat fejlesszen.

Ezek a folyamatok el is kezdődtek, hiszen 2021 végén már a felhasználók több, mint 60%-ánál volt elérhető a QR-kód beolvasási funkció és fizetési kérelmet is az ügyfelek 80%-a tudott fogadni. Azonban ezek használata a gyakorlatban nem tudott megvalósulni eddig a széleskörű elfogadás hiánya miatt.

Látható, hogy a szolgáltatások lefedettsége már tavaly év végén is magas szinten volt, azonban ezeknek a szolgáltatásoknak a használata így is marginális maradt. Ennek egyik fő oka, hogy a hálózati hatások már itt is érvényesülnek.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kereskedők addig nem fogják ezt a fizetési módot felkínálni vásárlóiknak, amíg fogyasztók jelentős hányada tapasztalhatja, hogy nem, vagy korlátozottan tudja ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni, ezáltal csalódik, rossz élményt szerez, így a jövőben kerülheti ezeknek a fizetési megoldásoknak a használatát.

Ezzel szemben mi azt szeretnénk elérni, hogy az Azonnali fizetés valamennyi fizetési helyzetben a készpénz valós alternatívájává váljon. Ennek eléréséhez, a piaci visszajelzések alapján is az szükséges, hogy ezeket a szolgáltatásokat minden piaci szereplő biztosítsa, az ügyfelek pedig ismerjék is ezeket.

Ebben a szakaszban az MNB úgy látja, hogy egy szabályozói beavatkozás jelentősen segítheti a piac fejlődését.

3. Mi az Azonnali fizetési ökoszisztéma fejlesztésének menete? Milyen főbb lépésekből, tartalmi elemekből áll majd?

Az MNB a piaci szereplők oldalán már elindult fejlődési folyamatra kíván rásegíteni, hogy minden felhasználónak ezek a szolgáltatások elérhetők legyenek, azaz el szeretnénk érni a 100%-os piaci lefedettséget.

Az ökoszisztéma továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok összeállítása már tavaly ősszel elkezdődött, mikor a piaci szereplőkkel egy hónapokon átívelő konzultációs sorozatot tartottunk. A cél az volt, hogy a saját elképzeléseinket megosszuk velük, illetve a piaci szereplők javaslatait is figyelembe tudjuk venni a fejlesztési folyamatban. Ennek eredményeképpen egy több pontból álló fejlesztési tervet dolgoztunk ki.

• Ebben a legfontosabb elérendő célok a QR-kód olvasási képességének és a fizetési kérelem fogadási képességének kötelezővé tétele, amelyekhez kötelező pozitív visszajelzés is tartozik a fizetés lebonyolításának eredményéről, valamint
• a jelenlegi 10 millió forintos értékhatár emelése.
• Vizsgáljuk továbbá egy potenciális azonnali fizetés specifikus visszatérítési eljárás (chargeback) szabályrendszerének a bevezetését.
• Kidolgozzuk az azonnali fizetésre vonatkozó márkahasználati szabályokat,
• több fronton is felkészülünk a jövőben potenciálisan bekövetkező csalások kezelésére, és
• természetesen az újfajta fizetési megoldásokhoz kapcsolódó banki díjak minél lejjebb szorítására törekszünk.

Az MNB az említett feladatokon párhuzamosan dolgozik a GIRO bevonásával. Célunk, hogy az első félévben a tervezett csomagot bemutassuk az érintett szereplőknek.

4. Mit fognak érzékelni a fogyasztók és a kereskedők, milyen előnyökkel fog járni számukra az, ha az MNB eléri a célját? Milyen fizetési helyzetekben könnyíthetik meg a tranzakciók lebonyolítását a tervezett fejlesztések?

Az MNB célja, hogy transzparens és átjárható módon jelenjenek meg – az egész piacot lefedve – az Azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások. Amikor ez meg fog valósulni, akkor a fogyasztók és kereskedők számára többé nem lesz kérdéses az újfajta fizetési megoldások használhatósága, hiszen minden felhasználó képes lesz ezt a fizetési megoldást használni akár a telefonján lévő mobilbanki applikáció által.

A teljes lefedettséggel a kereskedők és számlakibocsátók már biztosak lehetnek abban, hogy minden ügyfelük számára elérhető ez a fizetési megoldás, így számos helyen, gyorsabban megjelenhetnek a hagyományos fizetési módok mellett. A szabályozás több lehetőséget biztosít a kereskedők és a kereskedőknek szolgáltató fejlesztők számára, hogy magas színvonalú, ügyfélbarát fizetési szolgáltatásokat alakítsanak ki.

Teljes piaci lefedettségnél az újfajta fizetési megoldások valóban alternatívát kínálhatnak minden készpénzes tranzakcióra, ezzel a készpénzhasználat mennyisége csökkenhet és így a gazdaságra is jótékony hatása lehet. Mindemellett a kereskedők a készpénzhez tartozó munkaerő ráfordítását jelentősen csökkenthetik, valamint a jelenleg elérhető fizetési módok fajlagos költségénél egy olcsóbb megoldást vezethetnek be. Ezek a lépések pedig a profit emelkedéséhez és az üzlet fejlődéséhez járulhatnak hozzá, különösen a kisebb méretű kereskedők esetében.

Vásárlók szempontjából az elektronikus fizetés valóban mindenhol megoldható lesz, könnyen azonosítható módon mind az online, mind az offline térben. Arra törekszünk, hogy úgy alakítsuk ki az Azonnali fizetés márkáját, hogy az ügyfeleknek a legegyszerűbben azonosítható módon jelenjenek meg az információk és az újfajta fizetési megoldások használhatóság szempontjából a legmagasabb színvonalat képviseljék, melyeket szívesen használnak majd a vásárlók.

5. Hogyan látja az MNB, hogy a piaci szereplők felkészültek-e a fejlesztésekre, változtatásokra? Lesz a piaci szereplőknek elég idejük felkészülni és elkészülni a kívánt fejlesztésekkel?

Mint említettem, a piaci lefedettség már most is jelentős, így szektorszinten nem látjuk azt, hogy hatalmas fejlesztésekre lenne szükség, ugyanakkor az is világos számunkra, hogy a teljes lefedettség minimális hiánya is képes megállítani a fejlesztések ütemét, főként a hálózati hatás miatt.

Fontos tisztázni, hogy az MNB érdeke a verseny és a szolgáltatásfejlesztés serkentése és nem az, hogy nehéz helyzetbe hozza a piac bármely szereplőjét. Ezért arra fogunk törekedni, hogy az elvárt kritériumok teljesítésére mindenkinek legyen elég ideje.

A konzultációk során elegendő információt kaptunk arra vonatkozóan, hogy a különböző fejlesztések mennyi időt vesznek igénybe, így a kötelezővé tétel legvégső határidejét ezen fejlesztési intervallumok szem előtt tartásával fogjuk meghatározni. Mi a magunk részéről már két éve leraktuk a szilárd alapokat az új fizetési rendszer létrehozásával és megfelelően üzemeltetjük is,

most a piacon a sor, hogy hasznosítsa a lehetőségeket és a szereplők versenyezzenek az ügyfelekért minél jobb szolgáltatások nyújtásával.

6. A piaci szereplők hogyan tájékozódhatnak a fejlesztési koncepcióról, annak előrehaladásáról? Milyen módon kapcsolódhatnak be, mondhatják el véleményüket, javaslataikat a tervezett szabályozási intézkedésekhez?

A piaci szereplőkkel folyamatosan konzultálunk mind szóban, mind írásban, így az intézkedések kidolgozásánál mindig figyelembe vesszük a piac igényeit is.

Az MNB az első félévben egy nyílt konzultációt fog tartani a piaci szereplőkkel, melyben megosztjuk velük a szabályozási és továbbfejlesztési intézkedés részleteit. A beérkező javaslatokat mindenképpen mérlegelni fogjuk és ezeknek a figyelembevételével véglegesítjük a javaslatainkat.

A Magyar Nemzeti Bank az AFR 2.0 javaslatcsomaggal kapcsolatban workshopot tart a PayTechShow-n. A résztvevők megismerhetik a javaslatcsomag eddigi részleteit, illetve visszajelezhetnek azzal kapcsolatban az MNB szakértőinek. További részletek itt.

Címlapfotó forrása: MNB