Mi a sikeres pénzügyi innováció kulcsa? Milyen eredményeket ért el az MKB Fintechlab és melyek a legfontosabb tapasztalatok a bank és a fintech cégek együttműködésében? Hogyan lehet sikeres egy bank a digitális világban? – Ács Zoltánnal, az MKB Fintechlab ügyvezetőjével, a Foundation innovációs vezetőjével beszélgettünk az inkubátor 6. születésnapja alkalmából.
Ősszel lesz 6 éve, hogy az első befektetéseit elindította az MKB Fintechlab. Az inkubátort azzal a céllal hozta létre az MKB Bank, hogy folyamatosan figyelje a piacot, keresse meg azokat a kezdeményezéseket, amelyek a bank stratégiai növekedését középtávon támogathatják.
#1 Az évek alatt sokat fejlődött és változott a Fintechlab. Az első bank által üzemeltetett magyar inkubátorházként indultatok. Mára egyedi innovációs módszertant dolgoztatok ki, mellyel jelentős sikereket értetek el. Mi a sikeres innovációs modell kulcsa?
Ács Zoltán: Főként korai fázisú cégekbe, megoldásokba fektetünk; az invesztíció célja alapvetően a tudásszerzés. A siker megítélése szempontjából a hangsúly a bankcsoport eredményességének támogatásán van. A befektetések pénzügyi eredményessége is számít annak ellenére, hogy a befektetéseink mérete a bankcsoport méretéhez képest nem jelentős. A befektetéseink jellemzően 30-60 millió forint nagyságrendűek, de van 100 millió forint feletti befektetésünk is.
Máshogy dolgozunk, mint a legtöbb inkubátor.
Szakmai befektetőként viselkedünk. A kölcsönös tudásmegosztásban hiszünk: mentorálunk, de egyben kihasználjuk a portfólió cégek egyedi tudását a Bank eredményességének növelése érdekében.
A cégeket nem csupán pénzügyi szempontok (pl. várható cégérték, árbevétel, potenciális piacméret) alapján választjuk ki. Fontos számunkra a technológiai szegmens jövőbeni helye a gazdaság és társadalom fejlődésében és nagy hangsúlyt helyezünk a tudás és az információk kölcsönös megosztására.
Hogy mi az érték? Itt van például a kripto piac. Az egyik legsikeresebb befektetésünk egy kriptós startup, a Coin Rule. Segítségével előre meghatározott szabályok alapján automatikusan életbe lépő kereskedési megbízásokat lehet küldeni az összekapcsolt kripto tőzsdéknek és kereskedési platformoknak. A társaság ma már 30-40 millió USD-t ér és bekerült a világ első számú startup inkubátorába, a Szilícium Völgyben lévő Y Combinator-ba, ahol hatalmas felgyülemlett tapasztalat és tudás tárul a csapat elé. Ha van egy kérdésünk kripto témában, hozzájuk fordulunk, így gyorsan, a gyakorlatban azonnal hasznosítható választ/tudást kaphatunk.
Amit mi csinálunk, az innováció tesztelésének sokkal olcsóbb, gyorsabb módja.
A tőzsdei társaságoknál a profitelvárás alakítja a részvényárfolyamot. Mivel az innováció befektetés, ezért rövidtávon költségként jelentkezik, ami papírforma szerint rontja a profitot. Hosszútávon viszont kamatos kamattal térülés nagymértékben növeli a részvények értékét. A globális nagyvállalatok jellemzően akvizícióval innoválnak, mi a belső innovációban is nagyon hiszünk.
Egy olyan innovációs politikában, ahol egy előretolt csatár – jelen esetben a Fintechlab – az innováció központja, felderít, elemez és kicsiben kipróbálja az innovatív megoldást, vagy akár befektetésein keresztül belép egy új üzletágba. Ily módon a bank csökkenti az innováció költségét, a felmerülő kockázatokat és amikor a tankhajó elindul, már ismert vizeken evez. Ha pedig az adott innováció nem eredményes, a veszteség is jóval kisebb.
A Fintechlabnál amikor kiválasztunk egy csapatot, nemcsak befektetünk, hanem tanítjuk, támogatjuk, segítjük növekedését, fejlődését. Nap mint nap együtt dolgozunk, közben kialakítjuk saját (a befektetést a bank szempontjából is értelmező) víziónkat. Ha a megoldás működőképes, megnézzük, hogy a Bank szempontjából hogyan lehet hasznosítani azt. Ezután következik az a szakasz, amikor a megoldást integráljuk a bank működésébe, de természetesen ez is kísérletezés, itt sem 100 százalékos a sikerarány. Ezt követően akár arról is dönthetünk, hogy befektetőként élünk-e az elővásárlási jogunkkal.
A modell lényege tehát, hogy a befektetői szempontok sérülése nélkül gyorsan szerzünk releváns tudást, mellyel akár egy új üzletágat gyorsan ki tudunk próbálni, elemezni tudjuk a lehetőségeket, kihívásokat a bank szempontjából. Hiszem, hogy egy tőzsdén lévő cégnél ez lehet az innováció sikeres modellje.
Tailor-made inkubáció a startupoknak és School of Innovation a banknak.
A Fintechlab leginkább korai fázisban lévő csapatokba fektet, ahol a vállalkozók számára a vállalati működés – nem is beszélve a bank rendkívül szabályozott működéséről – még ismeretlen.
Korábban inkubációs programokat indítottunk a startupok számára, de észre kellett vennünk, hogy a projektek nem tudtak a bank szervezetében megtapadni. Ez rámutatott arra, hogy a banknál az innovációt befogadó, a startupokkal együtt dolgozó szakemberek képzése mennyire fontos.
Ezzel a gondolattal indítottuk el a School of Innovation belső vállalati képzési programunkat, amelyben eddig több mint 200 banki szakember vett részt. A képzés célja, hogy a kollégáknak bemutassuk azt a technológiai és piaci környezetet, amelyben a bank működik. A visszajelzések alapján a program számos kollégának segített újraértelmezni saját munkáját, jövőbeni szerepét és helyét a bank működésében. A program eredményei látszanak továbbá a startup cégekkel-csapatokkal való együttműködésben is; a banki kollégák lelkesen, nagy lendülettel vágnak bele közös projektekbe.
A programot elvégző kollégák valójában egy innovációs klubot alkotnak, amely egyben a bankcsoport tehetségeinek megismerésére is kiváló.
A kezdeti kísérletek során megtanultuk azt is, hogy melyik az a projekt érettségi szint, ahol a bank be tud kapcsolódni. Ezért a startup programok helyett inkább kiválasztjuk a megfelelő érettségi szintű projekteket, és ezekhez egyedi, tailor-made mentor programot dolgozunk ki.
Inkább kevesebb céggel dolgozunk, de eredményesen.
A Fintechlab körül kialakítottunk egy elismert szakemberekből álló “mentor pool”-t, ők azok a szakemberek, akik az egyedi programokban a startupok fejlődését segítik. Ha pedig olyan szaktudásra van szükség, amely jelenleg nem áll rendelkezésünkre, megkeressük a megfelelő szakembert.
Minden egyes startup mentorálására egyedi programot alakítunk ki és egyedi költségvetést rendelünk hozzá. Így pontosan látjuk, hogy a befektetésünk mellett mennyit fordítunk az adott projektre.
Az egyedi mentorprogram jelentős vonzerő a startup cégek számára; van több olyan csapatunk, akik kifejezetten a tudásért és persze a bankcsoport mögötti ügyfélkör potenciális eléréséért választottak minket.
Nem csak fintech vagy pénzügyi technológiába fektetünk, keressük a jó sztorikat is.
A jelenlegi portfóliónk 60%-a pénzügyi orientáltságú, 40% más szektorbeli, jövőálló, izgalmas vagy jó célt szolgáló projekt.
Fontos, hogy az egyedi, tailor made inkubációt és a School of Innovation programot együtt, folyamatosan kell csinálni! Valójában egy innovációs gondolkodásmódot, kultúrát alakítunk ki; egy folyamatos szoftvert, ami fut a háttérben.
Mi a Fintechlab és hol a helye a Magyar Bankholdingban? Mi a Foundation?
A Foundation a Magyar Bankholding szervezetén belül a bankolás új világának alapjait kidolgozó projektszervezet.
Az MKB Fintechlab a Bankholding és a Foundation zászlaja alatt működik, a holding előretolt egységeként kint van a startup-fintech ökoszisztémában és korai fázisú, ígéretes cégekbe fektet be.
Portfóliója mintegy 40 cégből áll. Feladata a tudás megszerzése és a Bankholding szervezetébe becsatornázása, valamint a bank számára hasznos befektetési lehetőségek felkutatása, a befektetések strukturálása és a portfólió menedzsmentje. Mindemellett belső kutatásokat végez és innovációs projektek menedzselésével foglalkozik.
#2 Hogyan látod a pénzügyi szektor jövőjét? Melyek azok az alapkérdések, alapvető döntések, amelyek nagymértékben meghatározzák, hogy a bank sikeres lesz-e a digitális pénzügyi világban?
Ács Zoltán: Fontos elmondani, hogy az az innovációs módszertan, amit ma a big tech cégek csinálnak, vagy amit mi követünk, működik. Ugyanakkor az utóbbi időben számos kérdőjel jelent meg a körül például, hogy mi lesz a bank szerepe a digitális világban, illetve a pénzügyi rendszerben.
Az egyik alapkérdés, hogy a technológia és a hatalom viszonya hogyan alakul.
Teljesen másként viselkedik Kína és Amerika. Kínában a központi hatalom megteremtése, megtartása a legfőbb cél és ennek érdekében például a technológiai óriás cégeket hatalmi szóval kivonta Kína az amerikai tőzsdéről, illetve nem is engedi, hogy technológiai óriásai komolyabban elkezdjenek hitelezéssel foglalkozni.
Amerikában a bigtech cégek ma innovációs képesség és felkészültség szempontjából mérföldkövekkel előrébb vannak, mint a korábbi modell struktúrái, amikor a hadsereg költései és kutatásai révén a DARPA és más hasonló szervezetek háza tájáról jöttek leginkább az élvonalbeli innovációk.
Ez egy érdekes dilemma, mert ezek a bigtech cégek úgy bírnak elképesztő hatalommal, úgy irányítanak digitális közműveket és úgy van sokkal több adatuk az állampolgárokról, hogy senki sem jogosította fel őket szavazással erre, vagyis a demokratikus hatalmi struktúrákon kívül végzik ezt. Sok szempontból kívánatos lenne ezeket a cégeket feldarabolni, ebben az esetben azonban Amerika a saját innovációs képességét csökkentené, miközben éppen egy technológiai verseny közepén van Kínával. Ebben a relációban érdemes nézni a kínai tech cégek megregulázását: az ottani hatalom nagyon nem szeretné, hogy a nemzetállami struktúra feletti, kontrollálhatatan cégei legyenek.
Hogy kapcsolódik mindez a pénzügyekhez? Ebben a viszonyrendszerben érdemes vizsgálni a pénzügyi rendszert is. Hogy azt ki uralja – állami entitás, transznacionális szervezetek, vagy éppen senki – a következő 10-20 év egyik legforróbb geopolitikai kérdése. A nagy változások mindig akkor történnek, amikor a technológiai megatrendek felgyorsulnak, a hatalommal rendelkezők erőviszonyainak egyensúlya ugyanakkor megbillen.
Nézzünk egy jó példát, a blockchaint:
- a DeFi irányzat képviselői szerint az elosztott technológiának köszönhetően nincs szükség központi könyvre és így nincs szükség központi bizalmi szervezetre sem, aki a könyvet tartja. Azaz, nincs szükség bankra, a bank csak drágábbá teszi a pénzügyi műveleteket.
- De ott a másik vonal, a CBDC (digitális jegybankpénz) hívők, akik pont a fordítottját vallják: legyen nagyobb monetáris kontroll, nemzeti szinten próbáljuk irányítani a pénzügyi rendszert. Nem véletlenül jár élen ebben Kína, hiszen a technológia kétségtelen előnyei mellett a kontroll másban is megnyilvánulhat: pl. ha készpénzzel fizetek, bármit vehetek, de egy digitális valutánál csak kalibráció kérdése, hogy mit vehetek és mit nem, illetve ki vásárolhat meg egy terméket, és kik nem férhetnek hozzá.
Egy technológia (blockchain) és két gyökeresen más szellemiség.
A bank számára a jövő kulcsa az adaptivitás kialakítása.
A bankoknak számos kihívás közepette kell megtalálniuk jövőbeni szerepüket a gazdaságban és a társadalomban.
- Az egyik kihívás a tech óriások felől jön, akik elkezdtek banki szolgáltatásokat kínálni. A tech cégek az egyszerűbb pénzügyi szegmensekben mozognak, így pl. a fizetési és a fedezetlen hitel szegmensben. Azonban, van egy határa annak, hogy milyen mélyre tudnak/akarnak belépni a pénzügyi piacokra. A szükséges szaktudás hiánya és a számukra túlságosan alacsony margin az, ami visszatartja a cégeket a bonyolultabb pénzügyi műveletektől.
- Egy más jellegű kihívás a már említett CBDC és DeFI – szerintem ez távolabbi és egyelőre absztraktabb kihívás, mint a bigtech cégek miatti fejtörés, de hosszabb távon akár még nagyobb hatása is lehet a bankrendszerre.
- Harmadik kihívás a fintech cégek margin-csökkentő tevékenysége. A fintech cégek jellemzően olyan megoldásokkal érkeznek, amelyek csökkentik néhány hagyományos banki profitcentrum marginját. Ezért fontos, hogy a bank folyamatosan keressen és találjon új tevékenységeket, új bevételi forrásokat, ezért is egyre népszerűbbek a beyond banking szolgáltatások, amikből jutalékbevételekre tehet szert a bank. Fontos, hogy az ügyfeleket ne csak megtartsa, hanem az ügyfélértéket növelje és egyben új ügyfeleket is szerezzen. Ahhoz viszont, hogy az ügyfél a bankoláson kívül akár a parkolását vagy a közműszámláit is banki felületen akarja rendezni, a tech cégeknél megtapasztalt kiváló felhasználói élmény szükséges, vagyis a bankoknak, ha akarják, ha nem, kicsit techcéggé kell válniuk.
Az alkalmazkodás képessége biztosíthatja a bank számára a jövőt.
A bankoknak ezen kihívások mentén kell megtalálniuk helyüket, szerepüket. Több kártyájuk van, így például az ügyfélbizalom, az infrastruktúra, a szükséges licencek. Továbbá kamatemelési időszak van, tehát a bankok jövedelmezősége még egyelőre, amíg át nem érünk egy durvább válságba – jó, van mozgásterük. A fintech cégeknek most korántsem ilyen jó a helyzetük. A cégek bár teret foglaltak, de az emelkedő hozamkörnyezetben a kockázati tőke mindig kicsit kevésbé vonzó, így a fintech befektetések jóval visszafogottabbá váltak és az eredményelvárás a kockázati tőke oldaláról nőtt. A bankok számára a jelenlegi gazdasági környezet kedvezőbb a haladásra, új fejlesztésekre.
Annak a banknak, amelyik jövőt akar építeni, elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy együttműködéseket alakítson ki technológiai cégekkel, fintech cégekkel.
Azt gondolom, a pénzügyi szolgáltatások alapja még sokáig a bizalom lesz és ennek pszichés okai vannak, az ember egyszerűen így van bekötve. Személy szerint ezért nem hiszek abban, hogy a DeFi mindent elsöpörne. Lesz olyan bank, amelyik kihasználja az erős márkát, jól gazdálkodik az erős fogyasztói bizalommal és bevezet beyond banking típusú szolgáltatásokat és fejlődni fog. Az a bank, amelyik nem képes erre, vagy a márkája a fogyasztói piacon nem elég erős, elképzelhető, hogy white label szolgáltatásokat fog nyújtani, például fintech vagy bigtech cégeknek, akik a lakossági ügyfelek felé az interfészek lesznek majd
Az adaptivitás legfontosabb elemei véleményem szerint (1) a szervezet működése, (2) a technológiához való hozzáférés, amely visszavezet a szervezeti működésre, hiszen a technológia mindenkinek rendelkezésére áll, a kérdés inkább az, hogy mit kezd vele a társaság és a (3) design vezérelt termékfejlesztés, azaz megértettük-e mit akar az ügyfél.
Az nem kérdés, hogy minden banknak képesnek kell lennie az alkalmazkodásra. Minden banknak azonban saját magára nézve le kell fordítania, mit jelent számára az adaptivitás.
Ha a bank adaptív, jól tud együttműködni a technológiai cégekkel. Emellett jól kell eltalálnia azt is, hogy milyen fejlesztéseket/területeket tart meg magának és mi az, amit megvásárol.
Ha ezt jól csinálja a bank, akkor tud eredményesen mozogni ebben a kiszámíthatatlan környezetben.
Portfólió cégek között
Péntech: A Péntech egy online számlafinanszírozási platform, mely lehetőséget nyújt kkv-knak, hogy pár gombnyomással áthidalják likviditási problémáikat egy mesterséges intelligencián alapuló kockázati algoritmus segítségével. Az MKB Bank több témában is együttműködik velük: pl. egy kisvállalati hitel előszűrő platformot fejlesztettek, amivel egy folyamatot automatizál a bank, jelentős költséget megtakarítva.
Antavo: Az Antavo Saas üzleti modellben nyújt testreszabható hűségprogramokat kiskereskedelmi egységek számára. A társaság nem csak eszközöket ad a hűségprogramok működtetéséhez, de a stratégiában is támogatást nyújt. Az Antavo ügyfelei között található a PepsiCo., a Toys”R”Us és a Benetton Group.
Recart: Chat-alapú Messenger marketing eszköz, mely segítséget nyújt a webshopok kosaraiban hagyott, azaz a félbehagyott vásárlások konvertálásában és a visszatérő vásárlók számának növelésében azáltal, hogy megoldásokat kínál a teljes vásárlási folyamatra. A Forbes szerint a cég 2021 egyik legígéretesebb magyar startupja, értékét 30 M USD-re becsülik.
Címlapfotó: MKB Fintechlab
