Másrészt érdekes kérdés, hogy a DC/EP hogyan ágyazódik be a létező intézményi háttérbe, illetve szükséges-e új intézmények vagy intézményi szerepkörök létrehozása a kezeléséhez.

Harmadrészt pedig a DC/EP technológiai felépítésére és az alkalmazott technológiai megoldásokra érdemes fókuszt helyezni. Fontos megjegyezni, hogy a DC/EP specifikációja csak részlegesen hozzáférhető, így a következő felsorolásban több feltételezés, illetve a szerzők szakmai következtetése is megtalálható.

Megjelenési formája, működési mechanizmusa és monetáris politikai funkciója

• A digitális jüan (e-CNY) a készpénz digitális reprezentációja, 1:1 arányban váltható készpénzre (egy coin).
• A monetáris bázis (M0) része, ugyanúgy, ahogy a készpénz is.
• Az e-CNY nem kamatozik, ugyanúgy, ahogy a készpénz sem. Így az e-CNY nem jelent közvetlen versenytársat az RMB (Renminbi) számlapénznek.
• A kamatozás funkció azonban beépítésre került a rendszerbe programozottan, tehát elképzelhető, hogy hosszú távon ezt a funkciót aktiválják.
• Az e-CNY teljes tartalékolású, a kereskedelmi bankok nem multiplikálhatják részleges tartalékolású hitelezéssel, nem helyezhető ki hitelként.
• A PBoC (Kínai Központi Bank) határozza meg a gazdaságban jelenlévő e-CNY mennyiségét.
• Helyenként lehetségesek átváltási korlátok, például számlapénz RMB és e-CNY között, melynek bankpánik esetén stabilizáló hatása lehet.

Intézményi keretrendszer

• Kétszintű bankrendszert feltételez: A PBoC a legfelső szint és a kereskedelmi bankok reprezentálják a lakossági ügyfelekkel kapcsolatot tartó intézményi réteget. Ezzel megőrzik a kétszintű bankrendszer előnyeit és nem kockáztatják az intézményi keretrendszer felborulását.
• A közvetlen kibocsátást nem a PBOC hanem a kereskedelmi bankok végzik el. Az egyik use-case-nél például a lakossági ügyfelek RMB számlapénzt válthatnak át e-CNY-re a számlavezető bankjuknál. E miatt a tulajdonság miatt hívják DC/EP-nek, CBDC helyett.
• Nagy technológiai cégeket, mint például az Alipay-t vagy WeChat Pay-t kihagyja a közvetlen e-CNY előállításból: az előállított érmék transzferálásában részt vehetnek, de az új érmék előállításában nem (azonban érdemes megjegyezni, hogy mindkét említett konszernnek vannak saját kereskedelmi bankjai is).
• A kereskedelmi bankoknál lévő számlán is tárolható, 100%-os tartalékolású.
• A fizetési rendszerhez kapcsolódó digitális pénztárcák vagy egyéb fizetési alkalmazások fejlesztése nyitva áll mind a kereskedelmi bankok mind pedig a technológiai cégek számára.

Technológiai szempontok

• Verifikáció: A felhasználók azonosítása, KYC, különféle megoldások alapján, mint például személyazonosító, telefonszám, vagy arcfelismerés. Amikor a titkos kulccsal egy tranzakció aláírásra kerül, akkor a verifikáció központ ellenőrizheti a kulcshoz rendelt személyazonosítási információt. Így a rendszer bár rendelkezik anonimitási tulajdonságokkal a tranzakcióban résztvevők irányában, a verifikáció központ felé nem nyújt túl sok anonimitást.
• Regisztráció: A regisztrációs központ felelős a tokenek teljes életútjáért és az ehhez kapcsolódó tárolási, számítási és adminisztrációs feladatokért. Lényegében a DC/EP alapfunkcióinak fenntartását garantálja.
• Big Data: A Big Data központ felelős a rögzített tranzakciós adatok különböző intelligens analizálásáért és elemzéséért. Segítségével remélhetőleg sokkal hatékonyabb lehet valós idejű monetáris politikát definiálni. Ez azonban a tranzakciók anonimitásának feláldozásával jár.

Technikai és technológia szempontból a DC/EP-nek a következő tulajdonságai vannak:

• A rendszer nem blockchain-re és nem is közvetlenül elosztott főkönyvi technológiára épül, azonban az említett technológiák több elemét is felhasználja.
• Tokenizációt használ az e-CNY reprezentálására, központosított főkönyvben.
• A token transzferálása digitális aláírással kerül megvalósításra, hasonlóan a kriptoeszközökhöz, azonban az aláírás algoritmusa az eliptikus görbék alapú algoritmus egy speciális verziója (SM2).
• A főkönyv felépítése UTXO (unspent transaction output) alapú. Lényegében az egyes érmék életútját tartja számon a központosított főkönyv.
• A rendszer nem decentralizált, a double spending (kétszeres költés) elkerülésére centralizált csomópontok végzik az ellenőrzést.
• A tokenben tárolt információk titkosítottak. Lényegében az aláíró kulcs titkosítást is megvalósít. A titkosítás segítségével a tranzaktáló felek között bizonyos információ elrejthető, például a tranzaktáló személyazonossága. Ez az információ azonban látható lesz a verifikációs centrum felé.
• Offline tranzakciók támogatása: az UTXO alapú rendszerben elfogadhatunk token transzfert teljesen offline, például két telefon között P2P módon, bármiféle internetkapcsolat nélkül. Ha a rendszer újra online lesz, a ledger frissíthetővé válik. Természetesen offline tranzakciók esetén egy token akár többszörösen is elkölthető (double spending). A rendszer azonban személyazonosság információkat tárol a verifikációs központokban, illetve bizonyos esetekben a tokenek bankszámlákhoz rendelhetőek (loose-coupling). Így egy kettős költés esetén, mihelyt a rendszer újra online lesz, nyomon követhető, hogy ki használta ki a rendszer gyenge pontjait.
• Többszintű digitális pénztárca, mely hasonlóan egy kriptós digitális pénztárcához a titkos kulcsokat tárolja. A digitális pénztárcák szintekhez rendelhetőek (tier 1-4). Az egyes szinteknek különböző tulajdonságai illetve korlátozásai vannak. Például offline tranzakciók csak az első szinten használhatóak, azonban ezen a szinten a tárolható és elkölthető token mennyiség limitált.
• A digitális pénztárca mellett lehetőség van pénzügyi alkalmazások integrálására, pl. az SME szektor számára, illetve létezik egy speciális chipkártyás verzió is, mely hasonló felhasználói élményt nyújt mint egy hitelkártya.
• Okosszerződés funkcionalitás: A rendszer implementációs szinten tartalmaz okosszerződéseket, ezek azonban egyelőre nincsenek aktiválva.

A DC/EP szakmailag egy nagyon érdekes konstrukció. Izgalmas lesz látni milyen irányban fejlődik tovább a közeli és távolabbi jövőben.

[1] “Progress of Research & Development of E-CNY in China” , Working Group on E-CNY Research Research Research Research and Development Development Development Development of the People’s People’s People’s People’s Bank of China

[2] Richard Turrin, Cashless: China’s Digital Currency Revolution, Amazon

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by Panithan | Licence: FinTech Group