A központi bankok számára elérkezett az idő, hogy előkészítsék az államilag kibocsátott törvényes fizetőeszköz digitális verzióját – derült ki a napokban tartott jegybanki találkozón, a BIS Innovation Summit 2022 konferencián. A jegybankelnökök azt is megvizsgálták, hogyan „élhetnek” majd egymás mellett a stablecoin-ok és a digitális jegybankpénz (CBDC) az új ökoszisztémában. Az új digitális fizetőeszközökkel kapcsolatban megszólal a Magyar Nemzeti Bank, a Visa és a Worldline felsővezetője is 2022. április 27-én a PayTechShow-n.
Óriási fókuszt kapott a pénz transzformációja és annak rendkívül felgyorsult folyamata, ami figyelmeztető jelzéseket adhat a világ jegybankjai számára. Ma már a nemzetközi fizetésekre alkalmas bankközi digitális jegybankpénzek is egyre “forróbb” téma a korábban nagyobb fejlesztési kapacitásokat vonzó belföldi „retail” CBDC kísérletek után.
Jelenleg a digitális jegybankpénz (CBDC mint central bank digital currency) jellegű projektekben résztvevő országok mérete a világ GDP-jének több, mint 90%-át teszik ki, és több mint 80 jegybank foglalkozik aktívan a területtel.
A fogyasztói igények, a nagy technológiai és fintech szereplők részéről előállított fizetési alternatívák és a jegybankok egymás felé támasztott versenye mind arra készteti a központi bankokat, hogy az államilag kibocsátott törvényes fizetőeszköz digitális verzióját több felhasználási területen is elkészítsék.
Mi az a digitális jegybankpénz (CBDC)?
Alapvetően két fajtáját különböztetik meg: a lakosság számára is széleskörben hozzáférhető „lakossági” (retail) és a pénzügyi intézmények számára hozzáférhető speciális „nagykereskedelmi” megoldás (pl. bankközi elszámolásokra vagy értékpapír-elszámolásokra) – ún. wholesale – digitális jegybankpénzt.
*Meaning és társainak 2018-as elemzése szerint
Kapcsolódó cikk:
Előadás: Digitális jegybankpénz és kripto az MNB szemszögéből
Szombati Anikó, MNB, Chief Digital Officer
PayTechShow 3.0: „Végletek között. Készpénzzel a metaverzumba?” | 2022. április 27.
Európai Központi Bank: 5 éven belül egyre több helyen lesz digitális jegybankpénz
Az Európai Központi Bank (EKB) elnökasszonya beszélt a kriptó szabályozás szükségességéről. Az EKB teljes gőzzel végzi a munkát a Digitális Euró projektben, jegybanki zsargonnal élve nem szeretnének “behind the curve” lenni.
Lagarde elnökasszony el tudja képzelni a CBDC-k és a stablecoin-ok együttélését, de fontos, hogy az utóbbiak megfelelően legyenek szabályozva, és legyen mögöttük fiat fedezet. Az EKB számára a fogyasztói visszajelzések alapján különösen fontos a személyes adatok titkosítása (privacy). Természetesen nem lehet teljesen anonim egy-egy tranzakció pénzmosási és terrorizmus finanszírozási okokból, de a privát jelleg megőrzésére kell törekedni.
Az adatok monetizálása nem jegybanki tevékenység, szemben a privát pénzek esetén előforduló privát szektorbeli szereplők üzleti logikájával. Monetáris politikai funkciót nem társítanak a digitális eurónak, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az EU-ban a jelenlegi átlagos 1,4%-os fizetési díjak csökkenése várható.
5 éves időtávon reményei szerint egyre több sikeres CBDC bevezetés lesz a világban, és a fogyasztók élete ezáltal jobbá válhat.
Mi az a digitális euró?
A digitális euró alatt a jelentés olyan fizetőeszközt ért, amely
- a kibocsátó központi bank tartozását testesítené meg,
- amelynek kibocsátására digitális formában kerülne sor, és
- a lakosság és az üzleti szereplők számára egyaránt elérhető lenne fizetések lebonyolítása céljából.
Kapcsolódó cikkek:
A jegybankoknak lépniük kell
A Yale Egyetem professzora kihangsúlyozta, hogy a készpénz digitalizációja zajlik, a jegybankoknak is lépni kell. Egy olyan pénzt kell kibocsátani, amelyik nem sérülékeny bankroham esetén. A határokon átnyúló tranzakciók és az ellátási láncok drasztikusan javíthatóak lesznek az új generációs pénzekkel.
A svéd jegybank vezetője szerint nem lehet privát kézben a teljes pénzkínálat. Ebből fakadóan egyértelmű a jegybank dolga. Az együttélés fennmaradhat, de a technológia adaptálásán túl meg kell őrizni azt, ami az emberek fejében kialakult a pénzről. Monetáris politikai funkciókat nem társítana ő sem a jegybanki digitális pénzhez, amely elérhető a széles társadalom számára. Ez meglehetősen bonyolult is lenne, továbbá nehezen lehetne elfogadtatni a társadalommal a negatív kamatozás világát.
A kenyai jegybank elnöke elmondta, hogy fontos az inkluzivitás és az innováció szerepe a CBDC-nél, de bizonyos kulturális kihívásokat a pénz használatban a CBDC sem tud megoldani, ezért párbeszéd kell a fogyasztókkal.
Előadás: Cryptocurrency Trends – What You Can´t Miss
PayTechShow 3.0: „Végletek között. Készpénzzel a metaverzumba?” | 2022. április 27.
Meghatározó szerepe lesz a nemzetközi fizetési tranzakciókban a digitális pénznek
A határokon átnyúló nemzetközi fizetések fokozott figyelmet kaptak az idei Summit-on is. A svéd jegybank alelnök asszonya szerint a jegybankok le vannak maradva ezen a területen, ugyanis az elmúlt 50 évben lényegében nem történt a központi bankok részéről innováció, és a nemzetközi fizetések rendkívül költségesek, ami részben a piaci verseny hiánya miatt alakult így az elmúlt évtizedekben. A kriptók figyelmeztető jelzésként szolgáltak.
Ahogy az új üzleti modellek miatt (például ridesharing) a nemzetközi fizetések átlagértéke csökkenő pályára, míg a volumenük növekvő pályára állt, a fizetési rendszerek nagyobb terhelésnek lettek kitéve és ez felvetette korlátoltságuk kérdését.
Szakértői konszenzus, hogy a stablecoin-oknak is lehet szerepe az új rendszerben, de ehhez elengedhetetlen a szabályozásuk.
Tony McLaughlin, a Citi ügyvezető igazgatója szerint nem szabad hagyni, hogy a pénzforgalom egy jelentős része átterelődjön ezekbe a nem konvencionális fizetőeszközökbe megfelelő jogi keretrendszer nélkül, hiszen az nem érdeke a szektornak. A G20 és számos nemzetközi szervezet, mint például az IMF vagy a Világbank dolgozik a határokon átnyúló fizetések hatékonyabbá tételén, azaz az olcsóbb, gyorsabb és transzparensebb nemzetközi fizetéseken. A munkák 2019 óta zajlanak és 2027-re kell érdemi, számokban is kifejezett javulást elérni.
Ezen a téren is elengedhetetlen a privát és az állami szektor szoros együttműködése, ami segíthet, hogy a számos jogi vagy kormányzási kihívást megoldjanak. A svájci jegybank elnöke beszélt arról, hogy a valós belföldi és nemzetközi bankközi CBDC tesztelések mennyire nagy jelentőségűek, ugyanis a kihívásokra kísérletezéssel tudnak hatékonyan válaszokat adni.
Az interoperabilitás fontos lesz a különböző CBDC rendszerek között és elengedhetetlen, hogy a CBDC tervezés alapja egy átfogó elemzés legyen a fizetési és elszámolási rendszerek hiányosságairól. A levelező bankokra épülő határokon átnyúló fizetési rendszer sem azért lassú, mert a SWIFT üzenetek lassúak lennének, hiszen azok majdnem fénysebességgel jutnak el a feladótól a címzettig, ennél gyorsabb ráadásul egy blockchain tranzakció sem lehet.
Nem szabad tehát félrediagnosztizálni a probléma forrását, annak komplex természete miatt, a CBDC-nek pedig egyszerre kell kezelni ezeket a komplex problémákat.
Előadás: The Digital “Currency” Transformation
PayTechShow 3.0: „Végletek között. Készpénzzel a metaverzumba?” | 2022. április 27.
Blockchain lehet a befutó technológia
Technológiai szemszögből elemezve a BIS Innovation Summitot, elmondható, hogy a leggyakrabban megemlített technológia a blockchain volt. Ilyen szempontból meglepő módon változott a központi bankok retorikája az elmúlt három évben:
- 3-4 évvel ezelőtt a fő kérdés az volt, szükség van-e egyáltalán az elosztott főkönyvi technológiára az elektronikus fizetési tranzakciók lebonyolításában, vagy a létező rendszerek, mint például a TIPS, vagy az RTGS betöltik a kívánt a szerepet.
- 2-3 évvel ezelőtt az volt a fő gondolat, hogy szükség lehet erre, azonban blockchain helyett következetesen valamiféle általános elosztott főkönyvi technológiáról szólt a retorika.
- Ehhez képest a mostani BIS Summit előadások során teljes mellszélességgel a blockchain-ről beszélt mindenki. Kiemelve a technológia zseniális és annak forradalmi voltát. Megemlítve továbbá, hogy konkrét nyilvános blockchain feletti területek, mint például a DeFi, vagy a stabil kriptovaluták, konkrét privát és szabályozatlan versenytársat jelentenek a szabályozott pénzügyi szegmens számára.
Technológiai szempontból a legtöbbet emlegetett innovációs terület a rendszerek együttműködése (interoperability). A világ szemmel láthatóan fragmentált, és egyre inkább fragmentáltá válik a különféle értékközvetítő technológiák alkalmazását illetően. Egészen mostanáig alulértékelt kérdés volt, hogyan fognak ezek a technológiai platformok egymással együttműködni. A további megoldandó problémák mondhatni a “klasszikusak”:
- Skálázhatóság, vagyis a másodpercenkénti tranzakciószám és a gyors tranzakció végrehajtás, mely különösképpen retail CBDC rendszereknél kritikus.
- A privacy, vagyis ki, mikor, milyen adatokhoz férhet hozzá.
- Lehetséges jogi garanciák, mint például KYC, AML szabályozás hatékony technológiai megvalósítása.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt száz évben a központi bankok nem igazán voltak innovációintenzívek. Ez azonban a BIS Innovation Summit alapján úgy tűnik, jelentősen változik már a mostani évtized során. Kíváncsian várjuk a területen megjelenő új eredményeket és szolgáltatásokat.
Címlapfotó forrása: pexels.com
