Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force) 2019-ben benyújtotta a G7 államok illetékes hatóságaihoz azon javaslatát, miszerint a kriptoeszközökre is legyen kiterjesztve az ú.n. „utazási szabály”. Az utazási szabály lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók (pl.: bankok, biztosítók, követeléskezelők) kötelesek a pénzutalások során információt gyűjteni az utalás kezdeményezőjére és a kedvezményezettre (az utalás célszemélyére) vonatkozóan, és hatósági felhívásra a hatóság számára hozzáférhetővé tenni őket, amennyiben gyanús ügyleteket azonosítanak.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás nyomon követeséről

Ahhoz, hogy a Pénzügyi Akciócsoportnak fent említett kriptoeszköz-utalásokra vonatkozó javaslata jogszabályi formát öltsön, az összes illetékes tagállamnak el kell fogadnia a javaslatot. 2022. május 22-én a G7 államok nyilatkozataikban megerősítették, hogy a jövőben a kriptoeszközöket a többi (szabályozott) pénzügyi átutalásokkal megegyezően kezeljék, és az „utazási szabályok” legyenek kiterjesztve rájuk nézve is.

Az EU Bizottsága egyébként 2021. július 20-án terjesztette elő javaslatát a 2015/847 sz. EU rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) módosítására – amely alapján a pénzforgalmi szolgáltatók eddig is kötelesek voltak az átutalások során kötelező információgyűjtésre abból a célból, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás gyanújának kockázatát kiszűrjék -, hogy a jövőben ezen EU Rendelet hatálya a kriptoeszközökkel végrehajtott tranzakciókra is kiterjedjen.

A javaslat alapján 2022. július 29-én az EU Rendelet módosításáról döntött az Európai Parlament és a Tanács tárgyalóküldöttsége abból a célból, hogy a kriptoeszközökkel történő fizetések átláthatóságát biztosítsák EU-szerte, megfékezve a pénzmosást és terrorizmusfinanszírozást.

Az alábbiakban kerül részletezésre, hogy az EU mégis milyen szabályozási rendszert épít a kriptoeszközökkel végrehajtott tranzakciók köré, illetve, hogy milyen kérdéseket vet fel egy olyan szabályozás, amely a kriptoeszközök alapjaiba fektetett tulajdonságot (vagyis a tranzakciók vissza nem ellenőrizhető voltát) kívánja átreformálni.

A kriptoeszköz-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége

Bár a fent említett módosításokat tartalmazó EU Rendelet még nem jelent meg, az már elöljáróban elmondható, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatóknak (a továbbiakban: szolgáltatók) számos megfelelési kritériumnak kell a jövőben megfelelni. A módosított EU Rendeletet egyébként a pénzmosás elleni (AML) jogszabályokkal és a kriptoeszközök piacairól szóló EU Rendelettel (MiCA) összhangban kell értelmezni, hiszen alapvető fogalmakat – mint a kriptoeszköz-szolgáltató fogalmát – a MiCA-ban fektették le.

A MiCA rendelet értelmében a következő tevékenységek minősülnek kriptoeszköz-szolgáltatásnak, illetve e tevékenységet végzők minősülnek kriptoeszköz-szolgáltatóknak:

• kriptoeszközök harmadik személy nevében történő letétkezelése és adminisztrációja;
• kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;
• kriptoeszközök törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valutára történő átváltása;
• kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;
• kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő végrehajtása;
• kriptoeszközök elhelyezése;
• kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása;
• kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás.

A bűncselekmények visszaszorítása érdekében a szolgáltatók még azelőtt, hogy a kedvezményezett számára elérhetővé tennék az utalótól érkezett pénzösszeget, meg kell győződniük a kriptoeszközök forrásáról – kötelesek felderíteni többek között azt is, hogy a kriptoeszközök kapcsolhatók-e illegális tevékenységhez, „darknet” piacterekhez, illetve, hogy nem valamilyen bűncselekmény finanszírozása érdekében történik a kifizetés.

A módosító szabályozás célja, hogy a kriptoeszközökkel történő kifizetések ugyanolyan módon váljanak lekövethetővé, mint a hagyományos pénzkifizetések, és gyanús utalások esetén az utalások tilthatók legyenek.

Az új módosítás értelmében a szolgáltatók kötelesek lesznek begyűjteni és hatósági kérésre hozzáférhetővé tenni a következő információkat:

• az utalást kezdeményező szolgáltató nevét, számlaszámát (releváns esetekben), virtuális pénztárca címe, hivatalos személyi dokumentum száma, például személyigazolvány és/vagy útlevél száma, ügyfél azonosító száma vagy a születési dátum és helye és;
• a kedvezményezett neve és számlaszáma (releváns esetekben).

Amennyiben a kedvezményezett szolgáltatója úgy véli, bármilyen információ a kezdeményező vagy kedvezményezettre nézve hibás vagy hiányzó, úgy egészen addig megtagadhatja a kriptoeszköz-átutalás teljesítését, ameddig nem teljesítik a megfelelő adatszolgáltatást a részére.

Ha a kezdeményező szolgáltató a többszörös felhívás esetére sem nyújtja át a szükséges információt, a kedvezményezett szolgáltatója végül köteles visszautalni az összeget a kezdeményező számlájára. Megteheti azonban azt is, hogy egészen addig magánál tartja az utalt összeget, ameddig az illetékes hatóság pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás tárgyában indított felülvizsgálatot le nem folytatja.

A javaslat az utazási szabály alól két kivételt enged: egyrészt a magánszemélyek egymás közötti átutalásai esetére, amennyiben szolgáltató nem szerepel a tranzakcióban, másrészt pedig, ha maga a kezdeményező és a kedvezményezett is saját nevében eljáró kriptoeszköz-szolgáltató.

Az 1 000 EUR alatti utalások is az „utazási szabály” hatálya alatt

Az EU Bizottság eredeti javaslata a Pénzügyi Akciócsoport ajánlását követte, miszerint az 1 000 EUR alatti szolgáltatón keresztüli utalások a szabályozáson kívül essenek. Az EU Parlament és Tanács megállapodása értelmében azonban nincs minimum küszöbérték az utalásokra nézve, bármilyen értékben történő kriptoeszköz-utalás az utazási szabály hatálya alá esik.

Különböző szabályozás vonatkozik majd az önállóan kezelt tárcák („un-hosted wallets”) és az EU-n kívüli kriptoeszköz-utalásokra. Az önállóan kezelt tárcák esetében, ha a magánszemélyek 1,000 EUR feletti utalást kapnak vagy teljesítenek, esetükben a szolgáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a tárca ténylegesen az ő tulajdonukban van, és ezen összeg feletti utalásokat kötelesek bejelenteni az illetékes hatóság felé.

Szolgáltatókra vonatkozó adatkezelési szabályok

Az EU Rendelet értelmében az utaláskor megadott adatokat a szolgáltatók maximum 5 éves időtartamra őrizhetik meg, azonban bűncselekmény felderítése és nyomozása során lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy további 5 évet meg nem haladó időtartamra tárolják a személyes adatokat.

Az utazási szabály „természetéből” kiindulva az információgyűjtés és annak közlése követelmény, ami egyben kérdéseket is vethet fel a szolgáltatókban, hogy hogyan feleljenek meg az adatvédelmi előírásoknak. A meglévő EU Rendelet adatvédelmi és titoktartási rendelkezései vonatkozni fognak a szolgáltatókra, amelyek értelmében az adatvédelemről és a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleknek, vagy egy üzleti kapcsolat létesítése, vagy eseti tranzakció végrehajtása során.

Záró gondolatok

A kriptoeszközök létrehozásának alapköve egyébként a tranzakciók „biztonságos” voltában rejlik (vagyis abban, hogy ne váljanak nyomon követhetővé), nem mellesleg a decentralizáltság – vagyis egy központi felügyelet nélküli működés – az egyik alapvető tulajdonsága a kriptoeszközöknek.

Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy az erős szabályozás hatására olyan más – eddig nem ismert – kriptoeszközök fognak-e megjelenni, amelyekkel végrehajtott tranzakciók nem lesznek nyomon követhetőek, és végső soron a szabályozás képes lesz-e kiszűrni a kriptopiacon végrehajtott bűncselekményeket.

A cikk szerzője:

Címlapfotó: RODNAE Productions, Pexels.com