A kriptoeszköz-utalások EU-szintű szabályozása

Szerző: | 2022. 09. 07. | Bitcoin, Összes hír, Szabályozás

PayTechShow 4.0

Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force) 2019-ben benyújtotta a G7 államok illetékes hatóságaihoz azon javaslatát, miszerint a kriptoeszközökre is legyen kiterjesztve az ú.n. „utazási szabály”. Az utazási szabály lényege, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók (pl.: bankok, biztosítók, követeléskezelők) kötelesek a pénzutalások során információt gyűjteni az utalás kezdeményezőjére és a kedvezményezettre (az utalás célszemélyére) vonatkozóan, és hatósági felhívásra a hatóság számára hozzáférhetővé tenni őket, amennyiben gyanús ügyleteket azonosítanak.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás nyomon követeséről

Ahhoz, hogy a Pénzügyi Akciócsoportnak fent említett kriptoeszköz-utalásokra vonatkozó javaslata jogszabályi formát öltsön, az összes illetékes tagállamnak el kell fogadnia a javaslatot. 2022. május 22-én a G7 államok nyilatkozataikban megerősítették, hogy a jövőben a kriptoeszközöket a többi (szabályozott) pénzügyi átutalásokkal megegyezően kezeljék, és az „utazási szabályok” legyenek kiterjesztve rájuk nézve is.

Az EU Bizottsága egyébként 2021. július 20-án terjesztette elő javaslatát a 2015/847 sz. EU rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) módosítására – amely alapján a pénzforgalmi szolgáltatók eddig is kötelesek voltak az átutalások során kötelező információgyűjtésre abból a célból, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás gyanújának kockázatát kiszűrjék -, hogy a jövőben ezen EU Rendelet hatálya a kriptoeszközökkel végrehajtott tranzakciókra is kiterjedjen.

A javaslat alapján 2022. július 29-én az EU Rendelet módosításáról döntött az Európai Parlament és a Tanács tárgyalóküldöttsége abból a célból, hogy a kriptoeszközökkel történő fizetések átláthatóságát biztosítsák EU-szerte, megfékezve a pénzmosást és terrorizmusfinanszírozást.

Az alábbiakban kerül részletezésre, hogy az EU mégis milyen szabályozási rendszert épít a kriptoeszközökkel végrehajtott tranzakciók köré, illetve, hogy milyen kérdéseket vet fel egy olyan szabályozás, amely a kriptoeszközök alapjaiba fektetett tulajdonságot (vagyis a tranzakciók vissza nem ellenőrizhető voltát) kívánja átreformálni.

A kriptoeszköz-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége

Bár a fent említett módosításokat tartalmazó EU Rendelet még nem jelent meg, az már elöljáróban elmondható, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatóknak (a továbbiakban: szolgáltatók) számos megfelelési kritériumnak kell a jövőben megfelelni. A módosított EU Rendeletet egyébként a pénzmosás elleni (AML) jogszabályokkal és a kriptoeszközök piacairól szóló EU Rendelettel (MiCA) összhangban kell értelmezni, hiszen alapvető fogalmakat – mint a kriptoeszköz-szolgáltató fogalmát – a MiCA-ban fektették le.

A MiCA rendelet értelmében a következő tevékenységek minősülnek kriptoeszköz-szolgáltatásnak, illetve e tevékenységet végzők minősülnek kriptoeszköz-szolgáltatóknak:

  • kriptoeszközök harmadik személy nevében történő letétkezelése és adminisztrációja;
  • kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;
  • kriptoeszközök törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valutára történő átváltása;
  • kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;
  • kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő végrehajtása;
  • kriptoeszközök elhelyezése;
  • kriptoeszközökre vonatkozó megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása;
  • kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás.

A bűncselekmények visszaszorítása érdekében a szolgáltatók még azelőtt, hogy a kedvezményezett számára elérhetővé tennék az utalótól érkezett pénzösszeget, meg kell győződniük a kriptoeszközök forrásáról – kötelesek felderíteni többek között azt is, hogy a kriptoeszközök kapcsolhatók-e illegális tevékenységhez, „darknet” piacterekhez, illetve, hogy nem valamilyen bűncselekmény finanszírozása érdekében történik a kifizetés.

A módosító szabályozás célja, hogy a kriptoeszközökkel történő kifizetések ugyanolyan módon váljanak lekövethetővé, mint a hagyományos pénzkifizetések, és gyanús utalások esetén az utalások tilthatók legyenek.

Az új módosítás értelmében a szolgáltatók kötelesek lesznek begyűjteni és hatósági kérésre hozzáférhetővé tenni a következő információkat:

  • az utalást kezdeményező szolgáltató nevét, számlaszámát (releváns esetekben), virtuális pénztárca címe, hivatalos személyi dokumentum száma, például személyigazolvány és/vagy útlevél száma, ügyfél azonosító száma vagy a születési dátum és helye és;
  • a kedvezményezett neve és számlaszáma (releváns esetekben).

Amennyiben a kedvezményezett szolgáltatója úgy véli, bármilyen információ a kezdeményező vagy kedvezményezettre nézve hibás vagy hiányzó, úgy egészen addig megtagadhatja a kriptoeszköz-átutalás teljesítését, ameddig nem teljesítik a megfelelő adatszolgáltatást a részére.

Ha a kezdeményező szolgáltató a többszörös felhívás esetére sem nyújtja át a szükséges információt, a kedvezményezett szolgáltatója végül köteles visszautalni az összeget a kezdeményező számlájára. Megteheti azonban azt is, hogy egészen addig magánál tartja az utalt összeget, ameddig az illetékes hatóság pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás tárgyában indított felülvizsgálatot le nem folytatja.

A javaslat az utazási szabály alól két kivételt enged: egyrészt a magánszemélyek egymás közötti átutalásai esetére, amennyiben szolgáltató nem szerepel a tranzakcióban, másrészt pedig, ha maga a kezdeményező és a kedvezményezett is saját nevében eljáró kriptoeszköz-szolgáltató.

kriptoeszkozok blockchain szabalyozasa

Kriptoeszközök szabályozása az EU-ban és DLT alkalmazása a kereskedésben | 2020.11.02.

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én új digitális pénzügyi csomagot fogadott el, amelynek részeként az uniós jogalkotó javaslatot tett egy kripto-eszközök piacait szabályozó rendelet elfogadására (Markets in Crypto-Assets, „MiCA”).

Az 1 000 EUR alatti utalások is az „utazási szabály” hatálya alatt

Az EU Bizottság eredeti javaslata a Pénzügyi Akciócsoport ajánlását követte, miszerint az 1 000 EUR alatti szolgáltatón keresztüli utalások a szabályozáson kívül essenek. Az EU Parlament és Tanács megállapodása értelmében azonban nincs minimum küszöbérték az utalásokra nézve, bármilyen értékben történő kriptoeszköz-utalás az utazási szabály hatálya alá esik.

Különböző szabályozás vonatkozik majd az önállóan kezelt tárcák („un-hosted wallets”) és az EU-n kívüli kriptoeszköz-utalásokra. Az önállóan kezelt tárcák esetében, ha a magánszemélyek 1,000 EUR feletti utalást kapnak vagy teljesítenek, esetükben a szolgáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a tárca ténylegesen az ő tulajdonukban van, és ezen összeg feletti utalásokat kötelesek bejelenteni az illetékes hatóság felé.

Szolgáltatókra vonatkozó adatkezelési szabályok

Az EU Rendelet értelmében az utaláskor megadott adatokat a szolgáltatók maximum 5 éves időtartamra őrizhetik meg, azonban bűncselekmény felderítése és nyomozása során lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy további 5 évet meg nem haladó időtartamra tárolják a személyes adatokat.

Az utazási szabály „természetéből” kiindulva az információgyűjtés és annak közlése követelmény, ami egyben kérdéseket is vethet fel a szolgáltatókban, hogy hogyan feleljenek meg az adatvédelmi előírásoknak. A meglévő EU Rendelet adatvédelmi és titoktartási rendelkezései vonatkozni fognak a szolgáltatókra, amelyek értelmében az adatvédelemről és a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleknek, vagy egy üzleti kapcsolat létesítése, vagy eseti tranzakció végrehajtása során.

Záró gondolatok

A kriptoeszközök létrehozásának alapköve egyébként a tranzakciók „biztonságos” voltában rejlik (vagyis abban, hogy ne váljanak nyomon követhetővé), nem mellesleg a decentralizáltság – vagyis egy központi felügyelet nélküli működés – az egyik alapvető tulajdonsága a kriptoeszközöknek.

Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy az erős szabályozás hatására olyan más – eddig nem ismert – kriptoeszközök fognak-e megjelenni, amelyekkel végrehajtott tranzakciók nem lesznek nyomon követhetőek, és végső soron a szabályozás képes lesz-e kiszűrni a kriptopiacon végrehajtott bűncselekményeket.

dr-juhasz-marina

A cikk szerzője:

Dr. Juhász Marina
KNP LAW
ügyvédjelölt

Címlapfotó: RODNAE Productions, Pexels.com

A fintechzone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
„A digitális pénzügyi technológiák, FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
Web: fintechgroup.hu

HUNFINTECH 2022 - MAGYAR FINTECH
PayTechShow 4.0

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit

PAYTECHSHOW 2023

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
2023-ban is jön a PayTechShow, ahol bemutatjuk az aktuális elektronikus fizetési trendeket, a legújabb paytech megoldásokat és a szabályozói iránymutatásokat.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!