Az Európai Tanács új rendelet tervezete értelmében a kriptoeszközök szolgáltatóinak leghamarabb két év múlva szigorú engedélyezési, szervezeti és közzétételi szabályoknak kell megfelelniük. Az európai szabályozók a digitális pénzügyi csomag keretében kidolgozták a más szabályozott terméknek nem minősülő, kriptoeszközök piacairól szóló, ún. MiCA rendelettervezetet – olvasható dr. Szikora Andrea, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának írásában.

A MiCA rendelet célja, hatálya

A MiCA az egyéb pénzügyi szabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközöket kibocsátó, illetve az ilyen eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó személyek tevékenységét kívánja szabályozni. Amennyiben tehát egy kriptoeszköz a MiFID II, illetve az azt a tagállami jogba átültető nemzeti jog által szabályozott pénzügyi eszköznek is minősül, akkor arra továbbra is kizárólag a MiFID II rezsim szabályai, illetve a MiFID II alapján a tagállami jogrendbe átültetett szabályok lennének irányadóak.

Az új szabályok révén a tagállami engedéllyel rendelkező kriptoeszközök kibocsátói és szolgáltatói az egész EU területén nyújthatják majd szolgáltatásaikat. Az előírt biztosítékok közé a tőkekövetelmények, az eszközmegőrzési követelmények, a befektetők által igénybe vehető kötelező panaszkezelési eljárás, valamint a befektetők kibocsátóval szembeni jogai tartoznak.

A MiCA egységes átláthatósági és nyilvánosságra hozatali követelményeket állapít meg a kriptoeszközök kibocsátására és nyilvános forgalomba hozatalára, a kriptoeszköz-szolgáltatók és – kibocsátók engedélyezésére és felügyeletére, működésére, szervezésére és irányítására vonatkozóan. A MiCA továbbá fogyasztóvédelmi szabályokat és a piaci visszaélések megelőzésére irányuló intézkedéseket is meghatároz.

Egységes kriptoeszköz kategóriák

A rendelettervezet szerint kriptoeszköz minden olyan digitális formában megjelenő érték vagy jog, amely átruházható, elektronikusan tárolható és megosztott főkönyvi technológián (DLT) vagy hasonló technológián alapul.

A MiCA rendelettervezet harmonizált EU-szintű definíciókat határoz meg a kriptoeszközök piacain végzett tevékenységekkel kapcsolatos összes kulcsfontosságú kifejezésre, valamint a kriptoeszközök alábbi kategóriáit különbözteti meg:

• eszközalapú token (asset-referenced), olyan kriptoeszköz-típus, amely stabil érték fenntartására törekszik azáltal, hogy több, törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuta, egy, vagy több árutőzsdei termék, vagy egy, vagy több kriptoeszköz, illetve ezen eszközök kombinációjának értékére hivatkozik;
• e-pénz token (e-money token), olyan kriptoeszköz-típus, amelynek fő célja a csereeszközként való használat, és amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuta értékére hivatkozik;
• felhasználói token (utility token), olyan kriptoeszköz-típus, amely a DLT-n elérhető áruhoz vagy szolgáltatáshoz való digitális hozzáférést biztosítja, és amelyet kizárólag a szóban forgó token kibocsátója fogad el;
• általános kriptoeszköz: ide tartozik minden olyan kriptoeszköz, ami nem minősül se eszközalapú, se e-pénz tokennek.

A MiCA rendelettervezet az eszközalapú és e-pénz token kategóriák bevezetésével megkísérli lefedni a köznyelvben „stablecoin”-nak nevezett gyűjtőfogalmat.

Előírások a kriptoeszközök kibocsátóira, szolgáltatóira

A MiCA részletes követelményeket határoz meg azon személyekre, akik az EU területén kívánnak kriptoeszközöket nyilvánosan forgalomba hozni, vagy azok kriptoeszközök piacán történő forgalmazásának engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be.

A rendelettervezet a kriptoeszközök kibocsátóira is konkrét előírásokat fogalmaz meg. Például egy fehér könyv közzétételét, amely a kriptoeszközök tervezett kibocsátásának vagy a kereskedési platformra történő bevezetésének részletes szabályait tartalmazza.

A fehér könyvet a közzététel előtt legalább 20 nappal tájékoztatásul meg kell küldeni a felügyeleti hatóságoknak.

A kriptoeszköz kibocsátója a fehér könyv közzétételét követően kínálhatja kriptoeszközeit az EU-ban, vagy kérelmezheti az ilyen kriptoeszközök kereskedési platformra történő bevezetését.

A MiCA mentességeket is tartalmaz a fehér könyv közzététele alól, például a kriptoeszközökre vonatkozó kisebb (12 hónapos időszakon belül 1 millió EUR alatti) ajánlatok és a Prospektus rendeletben meghatározott minősített befektetőket célzó ajánlatok esetében.

A MiCA a kriptoeszköz-kibocsátókra alkalmazandó további kötelezettségeket szab meg. Ilyen például a becsületes, tisztességes és szakszerű magatartás kötelezettsége, a prudenciális biztosítékok, a szervezeti követelmények, az ügyfelek kriptoeszközeinek és pénzeszközeinek letéti őrzésére vonatkozó szabályok, a panaszkezelési eljárás létrehozására vonatkozó kötelezettség. Ezen túl rendelkezéseket is tartalmaz a kriptoeszközök kibocsátóinak felelősségére vonatkozóan.

A rendelettervezet a jelentős eszközalapú és e-pénz tokenek kibocsátóira szigorúbb követelményeket rögzít a kiegészítő szavatolótőke-követelmény, a likviditáskezelés és az együttműködési hajlandóság tekintetében. Az EBA kérelemre, vagy saját hatáskörben jelentősnek minősíthet egy eszközalapú tokent vagy e-pénz tokent. Ebben az esetben a felügyeletet a tervek szerint az illetékes nemzeti hatóság helyett, illetve mellette az EBA látná el.

A kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezési és működési feltételei

A leendő rendelet előírja, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat kizárólag azon EU- ban bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személyek végezhetik, akik a MiCA szerint kriptoeszköz- szolgáltatóként engedélyt kaptak.

Az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók ezt követően határon átnyúló szolgáltatást nyújthatnak az EU valamennyi tagállamában. Az engedélyezett szolgáltatókra prudenciális követelmények is vonatkoznak, mint a minimális tőkekövetelmények meghatározása. Ennek összege a nyújtott szolgáltatás jellegétől függ. A MiCA szervezeti és közzétételi követelményeket is előír, ideértve az ügyfélpénzek megőrzésére és a kiszervezésre vonatkozó szabályokat.

A rendelettervezet felhatalmazást ad az ESMA-nak arra, hogy létrehozza az összes kriptoeszköz- szolgáltatót tartalmazó nyilvántartást, amely az illetékes hatóságok által a fehér könyvekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információkat is tartalmazza. A kriptoeszköz-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása tekintetében a MiCA meghatározza, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának miként kell továbbítania a kriptoeszközökkel összefüggő határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó információkat a fogadó tagállam illetékes hatósága számára.

A rendelettervezet részletes követelményeket határoz meg kriptoeszközök letéti kezelése, a kriptoeszközök kereskedési platformjai, a kriptoeszközök fiat valutákra vagy más kriptoeszközre történő átváltása, a megbízások végrehajtása, a kriptoeszközök elhelyezése, megbízások harmadik személy nevében történő fogadása és továbbítása, valamint a kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadás tekintetében is.

Harmadik országbeli kriptoeszköz-szolgáltatók szolgáltatásaihoz való hozzáférés

Az európai tőkepiaci jogszabályokkal ellentétben a MiCA tervezete nem tartalmaz külön rendelkezést a harmadik országbeli kriptoeszköz-szolgáltatókra. Ehelyett előírja, hogy az EU-ban székhellyel rendelkező személyek fordított megkeresés alapján, tehát maga az EU-s személy kizárólagos kezdeményezésére vehetik igénybe egy harmadik országban letelepedett kriptoeszköz szolgáltató által kínált szolgáltatásokat.

Amikor egy ilyen harmadik országbeli vállalkozás az EU-ban székhellyel rendelkező ügyfelek aktív megkeresésére és/vagy szolgáltatásainak népszerűsítésére vagy hirdetésére törekszik, uniós kriptoeszköz-szolgáltatóként engedélyt kell szereznie az EU-ban.

A rendelettervezet felhatalmazza a Bizottságot annak felmérésére, hogy kell-e egyenértékűségi rendszert létrehozni a harmadik országok kriptoeszköz-szolgáltatói számára.

Összegzés

A rendelettervezet jelenleg az Európai Tanács előtt van, ezt követően kerül át az Európai Parlamenthez és a Miniszterek Tanácsához felülvizsgálatra és elfogadásra.

A „hármas” eljárás 18– 24 hónapot vehet igénybe,

melynek során a jogalkotók további módosításokat vezethetnek be, így a jogszabály végleges változata bizonyos mértékben eltérhet a Bizottság által javasolt tervezettől.

Az új rendelet kibocsátókra vonatkozó szabályai a MiCA elfogadását követő 30 nap elteltével, míg a szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések 18 hónap után lesznek alkalmazandók. Fontos átmeneti szabály, hogy míg a már piacon lévő általános kriptoeszközök esetében nem lenne teendő,

a már piacon lévő eszközalapú tokeneket, illetve e-pénz tokeneket engedélyeztetni kellene.

Tekintve, hogy a kriptoeszközök piaca folyamatosan változik, így fontos kérdés, hogy ez a változás a szabályozási eszközökkel hogyan és mennyiben lesz lekövethető. Az már most biztosnak látszik, hogy a DLT és a kriptoeszközök technológiájának gyors fejlődése, amely 2021-re olyan új üzleti modellek megjelenéséhez vezetett, mint a decentralizált tőzsdék, vagy a hitelezési platformok, miatt a szabályozók és az iparági szereplők közötti hatékony és eredményes párbeszéd fontosabb, mint valaha.

Címlapfotó forrása: pexels.com