A múlt héten benyújtott pénzügyi salátatörvény javaslatban nevesítésre került a megosztott főkönyvi technológia és a tokenizáció, így lassan kezd körvonalazódni, mire használhatják majd azokat a hazai pénzügyi szolgáltatók. A törvényjavaslat megteremtené a pénzügyi eszközök tokenizációjának lehetőségét, azaz megvalósulhat a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való megjelenése. A blockchain alkalmazások felügyeleti, ellenőrzési feladatára a törvényjavaslatban a Magyar Nemzeti Bankot jelölték ki. A főkönyvi technológiával kapcsolatos törvénymódosítások legkésőbb 2023. március 23-án hatályba lépnek. Megvizsgáltuk, mit jelenthet a gyakorlatban az értékpapírok tokenizálása.

A törvényjavaslat szorosan kapcsolódik az Európai Parlament és a Tanács 2022. május 30-án elfogadott rendeletéhez („a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról”), amelyben lefektették a megosztott főkönyvi technológia alkalmazásának alapjait a pénzügyi ágazatban.

Az előbbi rendeletnek köszönhetően várható volt, hogy az EU-s jogharmonizációs kötelezettség miatt megjelennek a vonatkozó rendelkezések a hazai törvényalkotásban is. A törvényjavaslatot a múlt héten, 2022. november 15-én nyújtotta be dr. Semjén Zsolt, miniszerelnök-helyettes „A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról” címmel.

Részletek:

• A törvényjavaslat kimondja, hogy a kriptoeszközök egy része a hatályos közösségi és magyar szabályozás alapján már most is a pénzügyi eszköz kategóriájába tartozik, így ezen eszközökre, illetve ilyen eszközök kibocsátóira valamennyi ágazati szabályozás vonatkozik.
• A törvényjavaslat kihangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszköz kibocsátására, rögzítésére, átruházására és tárolására megosztott főkönyvi technológia útján is sor kerülhet. Ennek biztosítása nem eredményezi és nem is eredményezheti a fennálló fogalmi rendszer módosítását, hiszen a tokenalapú rendszerek sikeressége attól függ, hogy –legalább átmenetileg – mennyire jól működnek együtt a hagyományos elszámoláson alapuló rendszerekkel.
• A törvényjavaslatnak köszönhetően megvalósulhat a pénzügyi eszközök „tokenizációja”, azaz a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való digitális megjelenése vagy hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása. Ez lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a kereskedési és kereskedés utáni folyamatban.
• Tekintettel arra, hogy a megosztott piaci infrastruktúrák kísérleti rendszerének alkalmazása során az (EU) 2022/858 rendelet 12. cikke hatósági kijelölést igényel a felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása érdekében, rendelkezni szükséges arról, hogy e hatóság a pénzügyi ágazat felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank.

Szegő Dániel: Értékpapír tokenizálás a blokkláncon

Tokenizált értékpapírok alatt a tradicionális értékpapírok (pl. részvény, kötvény, részesedések) tokenizált formáit értjük, amiket blockchain tokenekkel reprezentálnak, adnak-vesznek, cserélgetnek. Többféle motivációja is lehet az értékpapír tokenizálásnak, ilyen például a hatékonyabb kibocsátás, kereskedés, nagyobb potenciális ügyfélkör elérése, illetve a blockchainnek, mint technológiának a kipróbálása.

Fontos megjegyezni, hogy ez az alkalmazási terület erősen kísérleti fázisban van, így a következő években látjuk meg, hogy melyek az igazán és melyek a kevésbé sikeres alkalmazási példák.

Nemzetközi szinten több sikeres kezdeményezés is látható tokenizált értékpapír kibocsátásra:

• A BNP Paribas green bond (zöld kötvény) tokenizációja. Ennek során rövid lejáratú, a kötvényeket reprezentáló tokeneket bocsátottak ki az Ethereum blockchainen. A megvásárolt tokenekre a kibocsátó intézmény vállalta, hogy 48 órán belül hivatalosan átkonvertálja a megfelelő kötvénnyé.
• Egy másik példa a Sygnum bank, mely tokenizált értékpapír szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára. Segítségével egy klasszikus IPO során a kibocsátott részvényeket párhuzamosan, tokenizált formában listázni lehet a Singapour Digital Exchange-n is.
• Harmadik példaként a Quadrant Biosciences-t érdemes megemlíteni, mely teljes tulajdonrészének 17%-t értékesítette tokenizált formában.
• További hasonló érdekes irány az állampapírok tokenizálása, amelyre jövő év elején indul egy innovatív kezdeményezés Izraelben, a tel-avivi tőzsde támogatásával.

Felmerülhet a kérdés, hogy technikailag mennyire megvalósítható egy blockchaines értékpapír kibocsátás, hiszen a blockchain nyitott, transzparens, mindenki által elérhető volta kevéssé passzol az értékpapír szabályozáshoz. Érdemes azonban megjegyezni, hogy egyrészt a tokenizációnak nem feltétlenül nyílt blockchain platformon kell megvalósulnia, elképzelhetők konzorciumi platformok, amelyek sokkal jobban szabályozhatóak.

Másrészt a publikus és legnyitottabb platformokon is léteznek olyan token szabványok, melyek segítségével erősen szabályozott tokeneket lehet létrehozni. Ilyen szabvány például a ERC-1404, mely lehetőséget biztosít például:

• know your token holder policy-k bevezetésére,
• linkelt KYC dokumentumok hozzáadására,
• whitelistelésre, blacklistelésre,
• token account tiltására,
• token transzferálás jóváhagyására, tiltására,
• “hard” kódolt szabályok: például kereskedés tiltására régiók között,
• token visszavonásra,
• jogosultságok és szerepkörökök bevezetésére (pl. befektető, adminisztrátor), stb.

Összességében elmondható, hogy a tokenizált értékpapírok megjelenése egy napjainkban megjelenő innovatív blockchaines alkalmazás. A következő években számos izgalmas megvalósítást fogunk látni a témában.