Adatmegosztás, digitális jegybankpénz és fokozódó kiberbűnözés elleni harc – ezek a digitális fizetési piac átalakulásának központi kérdései, hangzott el a Mastercard által szervezett CE Digital Payments Summit konferencián. A digitális fizetési ökoszisztéma kialakulása egyszerre technológiai- és szemléletváltás, ebben a folyamatban az ügyfelek érdeke mindenek fölött áll.

Új ökoszisztéma alakul ki a fizetési piacon a digitalizációnak köszönhetően, és erre a szabályozásnak és az üzleti területeknek is reagálniuk kell. Nagyon fontos azonban, hogy az átalakulás során az ügyfelek és az ő érdekeik védelme legyen a fókuszban.

Az átalakulás nemcsak a technológiáról, hanem szemléletváltásról, az üzleti modellek megváltozásáról, inkumbens piaci szereplők funkcióinak változásáról, és új játékosok megjelenéséről is szól.

Ebben a folyamatban elengedhetetlen a pénzügyi szektor szereplőinek összehangolt edukációs tevékenysége – hangzott el a CE Digital Payments Summit konferencián, amely a régió innovatív piaci szereplőit, a digitális fizetési piac szakértőit és szabályozóit hozta egy platformra a nyílt pénzügyek, a kiberbiztonság, valamint a kriptovaluták és a blockchain területén.

Nyílt, adat alapú gazdaság: egységes szabályozásra van szükség

Az Open Finance, azaz a szabad hozzáférésű adatokra épülő pénzügyi szolgáltatások terén az adatvédelem és a monetizáció a legforróbb kérdések – emelték ki többen is a konferencia előadói közül.

„Nem kérdés, hogy az adatokhoz való hozzáférésre minden szereplőnek szüksége van a magasabb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások megteremtése érdekében, ugyanakkor a piac évtizedes szereplőit is érdekeltté tevő üzleti modellekre van szükség, hogy az általuk birtokolt adatokat elérhetővé tegyék”

– mondta Harald Waiglein, az osztrák pénzügyminisztérium gazdasági szabályozásért, pénzügyi piacokért és vámügyekért felelős ügyvezető igazgatója.

Az EU nyílt bankolási piaca a közös szabályozás ellenére jelenleg töredezett, ezért olyan egységes, a kereteket meghatározó szabályozásra van szükség, amely egyszerre képviseli az emberek érdekeit, szavatolja az adatbiztonságot, de az alkalmazandó technológiákat a piacra bízza, elősegítve ezzel a versenyt és az innovatív megoldások kialakulását.

Mi az Open Finance (nyílt pénzügyek)?

Az Open Finance a nyílt bankolás (Open Banking) következő szintje, ami azt jelenti, hogy a bankszámla (pénzforgalmi számla) mellett, várhatóan további pénzügyi termékekhez, szolgáltatásokhoz is biztosítani kell a hozzáférést harmadik feles szolgáltatók számára (pl. megtakarítási-, értékpapír-, hitelszámlához stb.). Ez a lépés az alábbi előnyökkel járna a felhasználók számára:

• nagyobb kontrollt kapnának a pénzügyi adataik felett és eldönthetnék, a pénzügyi adataikat milyen szolgáltatókkal kívánják megosztani, amiért cserébe ellentételezésre számíthatnak.
• Sokkal jobb, tudatosabb pénzügyi döntéseket hozhatnak a felhasználók. Olyan új szolgáltatások válhatnak elérhetővé számukra, amelyek a különböző pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számláik, igénybe vett pénzügyi szolgáltatásaik alapján – minden adatot figyelembe véve – a legmodernebb technológiák segítségével átfogó, valóban személyre szabott tanácsokat, hasznos tippeket, javaslatokat adnának.
• A pénzügyi termékek, szolgáltatások szélesebb skálája nyílik meg a felhasználók számára. A független harmadik feles online pénzügyi közvetítők többfajta pénzügyi termékre hívhatják fel a felhasználók figyelmét. Olyanokra is, amelyek például nem elérhetők a felhasználó pénzügyi szolgáltatóinál. A felkészültebb, tudatosabb felhasználók pedig jobban diverzifikálhatják a pénzügyi portfóliójukat.

Tranzakciók milliárdjaira lesnek a kiberbűnözők

„A digitális fizetési ökoszisztémában tranzakciók milliárdjait kell biztonságosan és megbízhatóan lebonyolítani” – mondta Steven Brown, a Mastercard Europe kiberbiztonsági szakértője. A világ egyik vezető, digitális fizetésekkel foglalkozó szolgáltatója több olyan vállalattal is dolgozik, amelyek valamilyen kibervédelmi megoldást szállítanak ebbe az ökoszisztémába, és elsődleges célja az ökoszisztéma ellenállóképességének növelése.

Erre szükség is van, mert az adatok szerint a pénzügyi szektort háromszor annyit támadják a kibertérben, mint bármilyen másik iparágat.

A kiberbiztonsági kultúrát az ügyfél és a szolgáltatók oldalán is fejleszteni kell, ezáltal lehet ellenállóvá tenni az ökoszisztémát. Biró Gabriella, a Magyar Nemzeti Bank illetékes vezetője szerint az edukáció fontossága mellett az univerzális szabályozásnak is komoly szerepe van a biztonság növelésében.

Nemes Máté, a Mastercard szakértője szerint meg kell tanulnunk a fenyegetéseket felismerni, de az alkalmazott technológiákat ezen a téren sem kell előírni, legyen szó intelligens, automatizált és flexibilis védelmi technológiákról: követelményeket kell felállítani, nem kőbe vésni a megoldásokat – erre az álláspontra helyezkedett Boris Augustinov is, az Európai Bizottság szakértője.

Fotón: Remco Veenenberg (neobank szakértő), Boris Petru Augustinov (Európai Bizottság), Bíró Gabriella (MNB), Nemes Dániel (Mastercard)

Nem az a kérdés, lesz-e digitális euró, hanem az, hogy milyen lesz

A blockchain technológia forradalmasíthatja a digitális fizetések ökoszisztémáját, sőt, egyesek szerint az egész pénzügyi szektort is. Hamarosan hatályba lép az EU mérföldkőnek számító szabályozása a kripto eszközök piacán, a MiCA, mely fontos lépés a kripto valuták legitimitásának és a feléjük irányuló bizalomnak a megteremtésében.

Emellett, gőzerővel zajlik az euró digitális változatának a tervezése és tesztelése, ahol már nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem, hogy milyen lesz. Egy dolog biztos: kihívást jelent majd a pénzügyi szektor minden szereplője számára, mert teljesen más felfogást igényel az alkalmazása, mint ami ma jellemzi a bankrendszert.

Mi a digitális euró?

A digitális euró alatt az Európai Központi Bank (EKB) olyan fizetőeszközt ért, amely

• a kibocsátó központi bank tartozását testesítené meg,
• amelynek kibocsátására digitális formában kerülne sor, és
• a lakosság és az üzleti szereplők számára egyaránt elérhető lenne fizetések lebonyolítása céljából.

Ebben elsősorban az Európai Központi Bank fog dönteni, de a bevezetést komoly szabályozási munkának kell megelőznie – mondta Christian Rau, a Mastercard új technológiákért felelős alelnöke, aki szerint a megbízhatóság, az erős ügyfélvédelem, a teljes jogi megfelelés és a csalás elleni védelem, valamint az árstabilitás fontos akkor, amikor egy új generációs piaci szereplő valamilyen kriptoeszközt kínál fel az ügyfeleinek. A Mastercard is erre van tekintettel, amikor arról dönt, milyen kriptoeszközöket enged be a hálózatába.

Mi a MiCa?

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én javaslatot tett közzé a kriptoeszköz piacairól, és a Tanács 2021. november 24-én elfogadta a javaslatra vonatkozó álláspontját.

A rendelet értelmében kriptoeszköznek minősül a jogok, vagy értékek minden olyan digitális megjelenítője, amelyet megosztott könyvelési technológia (DLT), vagy ehhez hasonló technológia segítségével elektronikus úton ruházhatnak át és tárolhatnak.

A kriptoeszközök kategorizálásán felül a MiCA további két új kategóriát vezet be, nevezetesen a kriptoeszköz-kibocsátó és a kriptoeszköz-szolgáltató kategóriáját.

Kriptoeszköz-kibocsátó minden olyan jogi személy, amely fentebb megjelölt kriptoeszközök valamelyikét kínálja a nyilvánosság számára, vagy kriptoeszközt kíván bevezetni a kriptoeszköz-kereskedési platformra, és ennélfogva köteles kibocsátani egy ún. kriptoeszköz-alapdokumentumot.

Kriptoeszköz-szolgáltató az a jogi személy, amely a kriptoeszközökhöz kapcsolódó bizonyos szolgáltatásokat nyújt.

[Mastercard]