A brit jegybank (Bank of England) és a pénzügyi felügyelet (FCA) vezetői két hét alatt több jelzést adtak arról, hogy a fizetési szabályozás nem áll készen az önállóan vásárló AI-ügynökökre.

Az erős ügyfélhitelesítés követelményeit emberi fizetésekre tervezték, és ma az sem egyértelmű, ki felel, ha az ügynök hibázik: a fogyasztó, a fejlesztő, a pénzforgalmi szolgáltató vagy a kereskedő. A brit pénzügyminisztérium már konzultációt készít elő a fizetési szabályok kiigazításáról.

Két beszéd, egy jelentés és egy készülő konzultáció

Nikhil Rathi, az FCA vezérigazgatója június 24-i beszédében úgy fogalmazott:

az elszámoltathatóságnak a szabályozott tevékenységeknél az önállóan cselekvő ügynöki rendszerek (agentic rendszerek) bevezetése után is egyértelműnek kell maradnia.

A hagyományos szabályalkotás azonban szerinte önmagában nem tud lépést tartani a technológiával, ezért a felügyelet szerepének egyre nagyobb része lesz az iparág terelgetése.

Sarah Breeden, a brit jegybank pénzügyi stabilitásért felelős helyettes kormányzója június 30-án, az EKB Sintra-fórumán a fizetéseknél három nyitott kérdést nevezett meg:

1. hogyan ad a felhasználó biztonságosan hozzájárulást és felhatalmazást az ügynöknek, különösen több tranzakcióra;
2. hogyan rendeződnek a viták és a felelősség hibás vagy csalárd tranzakcióknál; és
3. hogyan kerülhető el, hogy az ügynök-protokollok zárt, egymással nem együttműködő rendszerekre essenek szét.

A keretrendszereinket nem autonóm ügynökökre terveztük, és nem reális, hogy minden ügynöki lépésnél ember maradjon a folyamatban – fogalmazott Breeden.

A jelzéseket lépések is követik.

A jegybank vezette, a lakossági fizetési infrastruktúra megújításáért felelős testület (Retail Payments Infrastructure Board) június 25-én konzultációt indított a következő generációs brit fizetési infrastruktúráról, amelynek az ügynöki fizetési folyamatokat is támogatnia kell.

A brit pénzügyminisztérium pedig konzultációt készít elő arról, hogyan igazodjon a fizetési szolgáltatások szabályozása az AI-ügynökök által indított fizetésekhez.

A sort a július 6-án publikált Mills Review zárta, amely a szabályozás hatókörének felülvizsgálatát indította el.

Havi keret nem tranzakciónkénti engedély

A jelenlegi brit pénzforgalmi szabályok szerint a nem engedélyezett tranzakciókért általában a pénzforgalmi szolgáltató felel. A Pinsent Masons nemzetközi ügyvédi iroda elemzése szerint ez a logika az ügynöki fizetéseknél elakad:

ha a felhasználó havi 100 fontos keretet ad az ügynökének, egyetlen konkrét tranzakciót sem engedélyez, így az sem egyértelmű, mi számít nem engedélyezett fizetésnek, és ki viseli érte a felelősséget.

Az elemzés szerint a szabályozás kétlépcsős felhatalmazási modell felé mozdulhat el.

Az első lépcső a keretek kijelölése: mire és milyen összegig hatalmazta fel a felhasználó az ügynököt.

A második annak vizsgálata, hogy az egyes tranzakciók ezeken a kereteken belül maradtak-e; ezért részben az AI-rendszert telepítő fél felelhetne.

Felmerülhet új szabályozott kategória az ügynöki fizetéskezdeményezésre, a kereskedőktől pedig elvárás lehet, hogy szabványosított ügynök-hitelesítéssel ellenőrizzék: az ügynöknek valóban van-e felhatalmazása a vásárlásra.

Az ügynök elakad az erős ügyfélhitelesítésen

Az AI-ügynök ez utóbbit, például az ujjlenyomatot, nem tudja produkálni, a meglévő kivételek pedig szűk mozgásteret adnak.

Az elemzés szerint ezért időben és hatókörben korlátozott ügynök-tokenek jöhetnek, vagy olyan új SCA műszaki szabványok, amelyek a delegált ügynöki jogosultságot kezelik.

A csalásoknál a kártalanítási szabályok kiterjesztése várható azokra az esetekre, amikor magát az ügynököt vezetik félre, például a terméklistába rejtett utasítással (prompt injection).

Nyitott kérdés, hogy a fejlesztő felel-e, ha a visszaélést az ügynök-szoftver sérülékenysége tette lehetővé.

A magyar piac ezt a kérdést nem kívülről nézi: négy hazai bank már megjelent a Mastercard Agent Pay ügynöki fizetési térképén, ahol a tokenizált ügynök-azonosítás és a Payment Passkeys biometrikus jóváhagyása iparági oldalról ad választ ugyanarra a hitelesítési problémára, amelyet a brit felügyelet szabályozói oldalról nyitna ki.

A következő ellenőrzési pont a fizetési konzultáció

Fogyasztóvédelmi oldalon kötelező tájékoztatás jöhet az ügynök által kötött ügyletek feltételeiről, emberi felülbírálati jog a szüneteltetésre, visszafordításra és limitálásra, valamint vitatási és elállási jogok.

A meglévő távértékesítési szabályokat ugyanis nem gépi kezdeményezésű vásárlásokra tervezték.

A pénzügyi szektor számára a legkonkrétabb ellenőrzési pont a brit pénzügyminisztérium készülő fizetési konzultációja lesz: ez mutatja meg, hogy a keretfelhatalmazás, az ügynök-hitelesítés és a vitarendezés kérdései milyen formában kerülnek szabályba.

Ahol az ügynöki fizetés már élesben fut, ott ezek nem elméleti kérdések:

a bankoknak azt kell tudniuk igazolni, ki, mire és milyen keretek között hatalmazta fel az ügynököt.

Felhasznált források: Sarah Breeden beszéde, Bank of England, 2026. június 30. · Nikhil Rathi beszéde, FCA, 2026. június 24. · Pinsent Masons Out-Law elemzés, 2026. július 8.