Ördögűzőkbe, vagy elvakult fanatikusokba ütközhetünk, ha a kriptovalutákra terelődik a szó. Meglepően okosan közelít a témához a Nemzetközi Valutaalap elnöke, Christine Lagarde a legutóbbi blogbejegyzésében. Tanulságos írás.

Christine Lagarde írása:

„A kripto-eszközök, mint a Bitcoin kapcsán felmerülhet a XVII. század Hollandiáját sújtó tulipánmánia és a legutóbbi dot-com buborék képe. A jelenleg forgalomban lévő több mint 1600 kripto pénzzel ez elkerülhetetlennek látszik és az is nyilvánvaló, hogy sokan nem fogják túlélni a kreatív rombolás folyamatát.

A múlt hónapban a blogomban a kripto-eszközök sötét oldalát vizsgáltam, beleértve a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására való lehetséges felhasználásukat. A mostani bejegyzésemben a kripto-eszközökben rejlő lehetőségeket vizsgálom. Ha okosan tekintünk ezekre az eszközökre, akkor képesek lehetünk a helyén kezelni azokat anélkül, hogy kripto-elvakulttá, vagy kripto-ördögűzővé válnánk.

Csakúgy, mint néhány olyan technológia, amelyek a dot-com korszakból származnak és átalakították az életünket, a kreatív rombolást túlélő kripto-eszközök is jelentős hatással lehetnek majd a megtakarítási, befektetési, vagy a számlafizetési folyamatokra. A politikai döntéshozóknak ezért nyitottan kell gondolkodniuk, és olyan szabályozási keretet alkotniuk, amely minimalizálja a kripto-eszközökben rejlő kockázatokat, miközben lehetővé teszi a gyümölcsöző, kreatív folyamatok kiteljesedését. Ez volt az egyik olyan pont, amit az Angol Nemzeti Bankban tartott tavalyi beszédemben leszögeztem.

Mik lehetnek a kripto-eszközök előnyei?

  • A kripto-eszközök lehetővé teszik a gyors és olcsó pénzügyi tranzakciókat, miközben a készpénztől megszokott kényelmét is kínálják. Néhány fizetési szolgáltató ma már tengerentúli átutalásokat hajt végre órákban és nem napokban mérve. Ha a decentralizát kripto-eszközök kockázatosak és instabilak maradnak, lehet, hogy a központi bankok maguk keresnek majd digitális pénzformákat. Ez egy olyan ötlet, amit a Globális Pénzügyi Stabilitási Jelentésben is felvázoltunk.
  • A kripto-eszközök alapjául szolgáló elosztott főkönyvi technológia (DLT – Distributed Ledger Technology) segítheti a pénzpiacok hatékonyabb működését. Az önállóan végrehajtódó és ezért önmegvalósító “intelligens szerződések” kiküszöbölhetik egyes közvetítők szükségességét. Az ausztrál Értékpapír Tőzsde már bejelentette, hogy a DLT-t kívánja használni a különböző tranzakciók elszámolásának és kiegyenlítésének kezelésére.
  • Az érzékeny adatok biztonságos tárolása egy másik ígéretes felhasználási területe a DLT-nek. Az egészségügyben dolgozó cégek már jelenleg is tanulmányozzák, miképpen biztosíthatnák az orvosi/egészségügyi adatok bizalmas kezelését úgy, hogy közben hozzáférést tudjanak biztosítani azokhoz pl. a biztosítók, vagy más jogosultak számára.
  • A fejlődő gazdaságokban az ilyen technológiák bevezetése segíthet a tulajdonjogok megerősítésében, a piaci bizalom növelésében és a befektetések ösztönzésében. Ghánában, ahol a tulajdonjogok gyakran vita tárgyát képezik, egy DLT-alapú platform – Bitland – azt ígéri, hogy segít megoldani a problémát a földértékesítések tényének biztonságos rögzítésével.

Jobb egyensúly

Véleményem szerint a fintech forradalom nem fogja megszüntetni a megbízható közvetítők, a brókerek, bankárok iránti igényt. Ugyanakkor a kripto-eszközökre épülő decentralizált alkalmazások a pénzügyi környezet diverzifikációját, a központosított és decentralizált szolgáltatók jobb egyensúlyát, valamint hatékonyabb és potenciálisan erősebb pénzügyi ökoszisztémát is megteremthetik.

Milyen hatásai lehetnek a pénzügyi stabilitásra? Előzetes megítélésünk szerint a kripto-eszközök nem jelentenek azonnali veszélyt a (világ)gazdaságra, tekintettel arra, hogy még mindig kisméretű a gazdasági lábnyomuk és korlátozottan kapcsolódnak a pénzügyi közvetítői rendszer többi részéhez. Ennek ellenére a szabályozó hatóságoknak továbbra is ébernek kell lenniük, ugyanis a kripto-eszközöknek nagy a kockázatuk a nagymértékű tőkeáttételes (leverage) kereskedelembe való bekapcsolódásuk révén és növelni tudják a gazdasági sokk sebességét, amennyiben integrálódnak a fő pénzügyi termékekbe.

Ráadásul a bankok és más pénzügyi intézmények kihívásokkal szembesülnek a saját üzleti modelljeiket illetően, amennyiben a lakosság igénye nagymértékben eltolódik a kormány által kibocsátott valutáktól a kripto-eszközök felé. Ennek eredményeként a szabályozó hatóságok nehezebbnek tudják majd biztosítani egy kiterjedtebb és decentralizált pénzügyi rendszer stabilitását. A központi bankok, – mint a válság esetén a végső hitelezők – szintén nehezebben tudják majd csillapítani a negatív rendszerfolyamatokat.

Igazságos megközelítés

Ahhoz, hogy a kripto-eszközök képesek legyenek a jelenlegi pénzügyi folyamatokat érdemi és tartós módon átalakítani, el kell érniük a fogyasztók és a hatóságok bizalmát és támogatását. Fontos kezdeti lépés az, hogy a globális szabályozói közösség konszenzust érjen el a kriptográfiai eszközök szerepéről. Mivel a kriptográfiai eszközök nem ismernek határokat, a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen.

A 189 tagországból álló IMF kulcsfontosságú szerepet tölthet be a viták és az együttműködés koordinálásában, hogy létrejöhessen egy következetes szabályozás.

Ahhoz, hogy ez megtörténjen, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a piacok és a technológia gyors fejlődését. Gyorsan kell cselekednünk ahhoz, hogy kiiktassuk a kripto-eszközök megismerését gátló tudáshiányt. Szisztematikus kockázatértékelést és időszerű (szak)politikai válaszokat kell adnunk, valamint megfelelő intézkedéseket kell hoznunk a fogyasztók, a befektetők és a piac integritásának védelme érdekében.

Létfontosságú, hogy a téma kapcsán megkülönböztessük a valós veszélyeket és a szükségtelen félelmeket.”

A fordítás a digitalcash.hu oldalon jelent meg.