Milyen lépésekre számíthat a piac a következő 12 hónapban az MNB-től és a GIRO-tól? Hogyan értékelik a piaci szereplők ezeket a lépéseket? Górcső alá vettük a csomagárazást, a központi mobilalkalmazást és az érdekeltségi modellt. Rövid összefoglalásunk a FinTechZone Azonnali Fizetési webináriumáról.

Beszélgető partnereink voltak: Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója, Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója, Bek-Balla László, az Erste Bank digitális csatornák és contact center igazgatója és Dr. Al-Absi Gaber Seif, az OTP Mobil ügyvezető-helyettese.

Következő lépések az MNB oldaláról

1.) Vállalati kötegelt átutalások
Az MNB következő lépése a vállalati kötegelt átutalások beengedése az azonnali fizetési rendszerbe 2020.09.01-től. Ez nem kötelező a piaci szereplők számára, ez egy lehetőség. Az MNB felmérte a piacot és azt látja, hogy a jelentősebb szereplők készülnek erre. Egyelőre jogszabályban került rögzítésre, hogy másodpercenként csak 1 tranzakciót lehet beküldeni, de az indulás utáni tapasztalatok függvényében sor kerülhet a szabályozás módosítására, feloldására.

2.) Fizetési kérelem és mobilalkalmazások
Most minden bank arra készült, hogy el tudjon indulni az alapszolgáltatással. Az MNB úgy tervezte, hogy félévet, 1 évet kivár és ezt követően megnézi, a bankszektor és az egyéb szolgáltatók valóban kijöttek-e az új szolgáltatásokkal.

Ez valójában két irány jelent: a mobilalkalmazások fejlesztését (ide érthető a QR-kódok generálása, fogadása is) és a fizetési kérelem bevezetését. Ha az MNB azt látja, hogy a piac fejlődése elmarad a várakozásoktól, akkor beavatkozik.

Több helyen zajlanak már ezek a fejlesztések, ezért az MNB úgy becsüli, hogy év végére a nagy szereplők kint lesznek ezekkel a szolgáltatásokkal.

3.) Csomagárazás
Az MNB olyan számlacsomagokat szeretne látni, amelyekben az átutalásoknak nincs közvetlen költsége. Ezek a számlacsomagok nagyrészt megjelentek, ugyanakkor azt is látjuk, hogy ez nem elég, mivel az ügyfelek alig 5%-a van ilyen számlacsomagban. Az ügyfelek túlnyomó többsége olyan csomagban van, amelyek esetén tranzakciónként kell fizetni, minimum díjat is kell fizetni és olyan is van, hogy nincs maximalizálva az átutalásért fizetendő díj. Összességében ezeknek a csomagoknak nagyon rossz a díjszerkezete.

Abszolút értékben drága a bankolás Magyarországon, amit az is mutat, hogy Magyarországon az átlagjövedelem 0,5%-át teszi ki az igénybe vett pénzforgalmi szolgáltatások költsége és ez az arány nem tartalmazza a tranzakciós illetéket. Nyugat-Európában ez az aránya 0,24%.

A következő időszakban azt fogjuk nagyon szigorúan figyelni, elkezdődött-e az ügyfelek átterelése a kedvezőbb díjazású csomagokba.

Ha nem lesz változás ezen a téren, akkor az MNB – akár a jogalkotón keresztül is – lépéseket tesz abba az irányba, hogy az ügyfelek azt érezhessék, az átutalás ugyanolyan olcsó számukra, mint a bankkártyás fizetés, vagy a készpénzhasználat.

Ma havonta a lakossági ügyfelek átlagosan 1,5 darab átutalást hajtanak végre és átlagosan 6-7 alkalommal fizetnek bankkártyájukkal. Az MNB azt várja, hogy az azonnali fizetési rendszerre épülő mindenféle szolgáltatások megjelenése után már nem 1,5 darab átutalása lesz az ügyfeleknek, hanem minimum felmegy a bankkártya szintjére. Ekkor már sokkal nagyobb volumenen lehetne a sűrűbb átutalások után az apróbb forintokból akár nagyobb bevételre szert tenni.

Sokkal jobb lenne, ha a bankok engednék az ügyfeleket olcsón tranzaktálni. Ha a bankok versenyképesek akarnak maradni, akkor változtatniuk kell.

Következő lépések a GIRO Zrt. oldaláról

1.) GIROFix
Idén ősszel kerül bevezetésre a GIRO új fizetési kérelem szolgáltatása, ami lehetőséget biztosít arra, hogy bankok és nem banki szereplők is nagy tömegben tudjanak fizetési kérelmet kiküldeni.

A GIRO piaci várakozása, hogy év végére minden nagyobb lakossági és vállalati ügyféllel rendelkező bank képes lesz fizetési kérelmet fogadni.

A GIROFixen keresztül fizetési kérelem formájában beszedni a szolgáltatási díjat a közmű szolgáltatók számára is valós alternatíva lesz.

Olyan szolgáltatást igyekeztünk kialakítani, amihez gyorsan és biztonságosan csatlakozhatnak majd a szolgáltatók. A technikai részleteket és az útmutatókat pár héten belül megismerhetik az érdeklődők.

2.) Központi mobilfizetési alkalmazás
A GIRO azonnali fizetésen alapuló mobilfizetési megoldást készít elő, ami a bankokkal együttműködésben valósulhatna meg. Ennek két útja lenne:

  • akár önálló alkalmazásban, mint például Szlovéniában a FlikPay alkalmazás, ahol egy egyszerű leltöltést követően az ügyfél a saját bankját kiválasztva azonosítja magát, majd használhatja mobilját azonnali fizetésre.
  • Emellett lehetőség lenne arra is, hogy a meglévő mobilbanki alkalmazásokba épüljenek be az azonnali fizetési funkciók.

Azt gondoljuk, hogy egy bankfüggetlen, egységes mobilalkalmazás fejlesztése olcsóbban lenne üzemeltethető, mintha mindenki saját maga fejlesztené ki. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy egy ilyen megoldás segítségével a magyar pénzügyi rendszerben maradhatnak ezek a tranzakciók és nem kerülnének át a külföldi BigTech, FinTech és PayTech rendszerekbe.

Fontosnak tartjuk az átjárhatóság biztosítását is. Jelen pillanatban is már van olyan azonnali fizetési QR-kód, amit a két QR-kód olvasóval rendelkező bank közül csak az egyik tud olvasni.

Azért, hogy ne töredezzen szét a piac, azt gondoljuk, kell egy központi szereplő.

Azt látjuk, azokban az országokban terjedt el jobban az azonnali fizetésre épülő mobilfizetés, ahol közös brand alatt jöttek létre egységes alkalmazások.

Piaci szereplők véleménye a fenti beavatkozásokkal kapcsolatban

1.) Szükséges az érdekeltségi rendszer megteremtése
Az azonnali fizetés két irányból tud teret nyerni: a készpénz rovására, amelyben a jogalkotónak fontos feladata lesz, hogy az eddigiekben készpénzben keletkező jövedelmet számlapénzben kapják meg a dolgozók.

Ha az ügyfelek zsebbe kapják a pénzt, akkor azt nem fogják befizetni számlára, hogy utána QR-kód beolvasásával fizethessenek. Itt egyértelműen a további szabályozásra lesz majd szükség.

A másik irány a bankkártyás tranzakciók rovására történő térnyerés. Ezzel kapcsolatban minden szereplőnek meg kell találnia a maga érdekét, hogy terjedni tudjanak az azonnali fizetési szolgáltatások.

A kártyás rendszerben minden érintett szereplőnek megvan a maga nyeresége és ezt az érdekeltséget kell tudni valahogy reprodukálniuk az azonnali fizetési szolgáltatásoknak, különben nem tudnak elterjedni.

2.) Központi mobilalkalmazás versus piaci gátak feloldása
A nagybankok belátható időn belül piacra lépnek a saját mobil megoldásaikkal a QR-kód olvasásától, generálásáról, a fizetési kérelem fogadásán át a saját elsődleges mobilalkalmazásukon belül. Emiatt várhatóan nem a központi mobilfizetési alkalmazás kifejlesztésével lehet segíteni a piacon.

Ugyanakkor az elfogadói piac kiépítésén sokat segíthetne a központi szereplő.

Meg kell találni azokat a tömeges felhasználási eseteket, ahol nemcsak sexy lesz a QR-kóddal való fizetés, hanem kényelmes lesz. Például,

ha a postai sárga csekkekre az MNB útmutatónak megfelelő azonnali fizetési QR-kód kerülne, akkor azokat könnyebben lehetne a mobilbanki alkalmazásokból közvetlenül kifizetni.

Ez brutális mennyiséget és tömeget jelentene.

Összességében
Összességében meg kell találni azokat a jól beazonosítható, tömegeket vonzó felhasználási eseteket, ahol beavatkozásra van szükség, illetve ezzel párhuzamosan ki kell építeni az elfogadói hálózatot annak érdekében, hogy teret nyerhessenek az azonnali fizetésre épülő megoldások – akár a bankkártyás fizetés terhére.

Emellett a piaci szereplők látni szeretnék majd azt is, hogy mi lesz az érdekeltségi modell a központi mobilalkalmazás mögött.

A FinTechZone következő webináriumán, 2020. szeptember 9-én bemutatkoznak a „polcról levehető” azonnali fizetési megoldások, amiket az érintett kereskedők 2021. január 1-jén bevezethetnek. A regisztráció a következő webináriumra a héten elérhetővé válik itt